Az oldalról

A pálos rend építészeti emlékei

A pálos rend építészeti emlékei weboldal azért született meg, hogy bemutassa a pálosok középkori és újkori monostorait, templomait, a pálos rend építészetének különlegességeit és sajátosságait. Betekintést nyújtson a középkori pálosok életébe, hétköznapjaiba, és megismertesse azokkal, akiket érdekel Magyarország történelme, a középkori építészet és élet, a gótika, a pálos rend története és múltja. Magyarország pálos építészeti emlékei négy tájegységre bontva találhatók meg, de helyet kaptak az oldalon a külföldi pálos kolostorok is.

A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A 14. és a 15. század a pálosok életében a megerősödés és virágzás kora, ebben az időben, hazánkban már 64, míg Erdélyben 3, Szlavóniában, Dalmáciában és Isztriában 8 kolostoruk volt. Később Lengyelországban, Németországban, az USA-ban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban, Ukrajnában, Dél-Afrikában, Belgiumban, Fehéroroszországban, Csehországban és Kamerunban is létesültek pálos rendházak. Gyöngyösi Gergely, a rend történetírója a mohácsi vészig terjedő időszakban kb. 100 kolostort említ, a török kiűzése után ebből mindössze már csak 12 kolostora működött a pálos rendnek a középkori Magyarországon. Jelenleg csupán néhány templom áll még hazánkban középkori alapokon, a hajdani pálos rendházak romokban hevernek, vagy épp a földdel váltak egyenlővé.

A pálos rend építészetének legnagyobb kutatója kétségkívül Guzsik Tamás volt, aki 1979-től tizenöt publikációt adott ki a pálosokkal kapcsolatban. Valószínű élete utolsó hónapjaiban állította össze a pálos rend építészetének értékelését és összefoglalását, A pálos rend építészete a középkori Magyarországon című könyvet, amely több évtizedes kutatómunka eredménye. Guzsik jelentős munkája, a fennmaradt középkori oklevelek, Gyöngyösi Gergely 1520 körül született rendtörténeti írása, valamint 19. századi kutatók, így Ádám Iván és Rómer Flóris munkássága lévén megannyi információval rendelkezünk manapság, hogy majdnem teljes képet kapjunk a rend történetére, történelemben való jelentőségére, építészetük sajátosságaira vonatkozóan. Ehhez járulnak hozzá a kor szakemberei, történészek, régészek, akik a legújabb kutatásokkal cáfolják vagy bizonyítják a középkorból fennmaradt források hiteles voltát.

A pálos rend építészeti emlékei weboldal azért született meg, hogy ezeket a hiteles információkat az érdeklődők elé tárja. A pálos rend építészetének különlegességeit és sajátosságait, a pálosok életéből vett érdekes eseményekkel egyetemben megismertesse azokkal, akiket érdekel Magyarország történelme, a középkori építészet és élet, a gótika, a pálos rend története és múltja. Annak érdekében, hogy a jelen kor embere viszonylag teljes képet kapjon arról, mi is történt egykor egy-egy pálos rendház falai között, kik fordultak meg termeiben, és milyen jelentőséggel bírt egy-egy esemény az adott korban, a pálosok múltjának minden darabja fontos összetevő. Így a régészeti feltárások, kutatások eredményeinek közlése is fontos szerepet kapott a weboldalon, hiszen nélkülözhetetlen információkat tesznek hozzá a rendtörténet és a magyar történelem folyamatos pontosításához.

Magyarország pálos építészeti emlékei négy tájegységre bontva találhatók meg, de helyet kaptak az oldalon a külföldi kolostorok is, amelyek a menüből érhetők el. Az egykori, Magyar Királyság területén elhelyezkedő kolostorokat a 21. századi, vagyis jelen állapotoknak megfelelően találod meg adott ország nevére kattintva. Az adatlapok feltöltése folyamatos. Budapest és környéke látnivalói közül említést érdemel a barokk belvárosi Egyetemi templom, a ma is pálosok kezelésében lévő Sziklatemplom, és Nagy Lajos kedvenc kolostora, a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya Bazilika, de nagyszerű túra lehet a klastrompusztai vagy budaszentlőrinci rom is. A kelet-magyarországi pálos emlékek közül kiemelkedik Gönc és Martonyi templom- és kolostorromja, ahogy Észak-Dunántúlon Salföld, Nagyvázsony, vagy a tálodi pálos rom, a Dél-Dunántúlon pedig a Jakab-hegyi rom. 

Az adatbázis mellett megannyi plusz információval bővül a tartalom. Az érdekességek menüpont alatt a legfrissebb feltárásokról, valamint a témában aktuális eseményekről kaphatsz tájékoztatást, valamint a pálosok hagyatékáról, régi pálos kolostorokról és kolostoralapítókról is olvashatsz érdekes cikkeket. A tartalom feltöltése folyamatos. A felsorolások és bejegyzések olyan pálos templomokra is kiterjednek, amelyek ma már nem láthatók, mert elpusztultak, és semmi nem maradt belőlük, csupán az oklevelek, régi iratok tanúskodnak létezésükről. Az adatbázis Magyarország összes pálosok által épített vagy más rendektől átvett, és használt templomát is bemutatják. Az oldalon található fotók és írásos tartalmak a weboldal szerkesztőjének kizárólagos tulajdonát képezik. A szerkesztő előzetes írásos hozzájárulása nélkül tilos a weboldal egészének vagy részének (szöveg, grafika, fotó, adatszerkezet, struktúra stb.) másolása, feldolgozása. A weboldalon megjelenített bármely tartalom részletét idézni csak a weboldalra való hivatkozással, az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben lehet, úgy, hogy az átvevő nem módosíthatja az eredeti információt és köteles a weboldalra, mint forrásra – és amennyiben megjelölésre került, a szerzőre – utaló egyértelmű hivatkozást minden későbbi hivatkozásnál is feltüntetni. Az oldal folyamatos szerkesztés alatt áll. A weboldalhoz mindenkinek jó böngészést kívánok!

Galuska Tünde

Szerkesztő

Back to Top