A pálos rend építészeti emlékei Betöltés

Kolostoralapítók – Kinizsi Pál, “Vázsonykő” ura

  A magyar nép mondavilágában, hagyományaiban Toldi Miklós mellett Kinizsi Pál alakja jelenti a hősiesség, bátorság és nyers erő megszemélyesítését.

Az oldalra

A település, melyet a pálosokról neveztek el – Zágráb-Remete, Horvátország

Boldogságos Szűz Mária kegytemplom és búcsújáróhely A horvát-szlavón tartomány a magyar tartomány elsőszülöttje. A 13. században három monostor alapjait rakták

Az oldalra

Pálos központból tüdőszanatórium – Felsőelefánt

A felvidék egyik legimpozánsabb történelmi épülete a Szlovákiában található felsőelefánti Edelsheim-Gyulai-kastély, amelyben hatvan évig működött tüdő-szanatórium. Az épület hét éve

Az oldalra

Egy eltűnt kolostor nyomában – Szent Zsigmond pálos kolostor

Nemrég derült fény egy, a svájci Agaune kolostorának irattárában fennmaradt, 1414. június 30-ra keltezett oklevél 17. századi másolatára, amely Zsigmond

Az oldalra

A pálos rend építészeti emlékei

A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A 14. és a 15. század a pálosok életében a megerősödés és virágzás kora, ebben az időben, hazánkban már 64, míg Erdélyben 3, Szlavóniában, Dalmáciában és Isztriában 8 kolostoruk volt. Később Lengyelországban, Németországban, az USA-ban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban, Ukrajnában, Dél-Afrikában, Belgiumban, Fehéroroszországban, Csehországban és Kamerunban is létesültek pálos rendházak. Gyöngyösi Gergely, a rend történetírója a mohácsi vészig terjedő időszakban kb. 100 kolostort említ, a török kiűzése után ebből mindössze már csak 12 kolostora működött a pálos rendnek a középkori Magyarországon. Jelenleg csupán néhány templom áll még hazánkban középkori alapokon, a hajdani pálos rendházak romokban hevernek, vagy épp a földdel váltak egyenlővé.

A pálos rend építészetének legnagyobb kutatója kétségkívül Guzsik Tamás volt, aki 1979-től tizenöt publikációt adott ki a pálosokkal kapcsolatban. Valószínű élete utolsó hónapjaiban állította össze a pálos rend építészetének értékelését és összefoglalását, A pálos rend építészete a középkori Magyarországon című könyvet, amely több évtizedes kutatómunka eredménye. Guzsik jelentős munkája, a fennmaradt középkori oklevelek, Gyöngyösi Gergely 1520 körül született rendtörténeti írása, valamint 19. századi kutatók, így Ádám Iván és Rómer Flóris munkássága lévén megannyi információval rendelkezünk manapság, hogy majdnem teljes képet kapjunk a rend történetére, történelemben való jelentőségére, építészetük sajátosságaira vonatkozóan. Ehhez járulnak hozzá a kor szakemberei, történészek, régészek, akik a legújabb kutatásokkal cáfolják vagy bizonyítják a középkorból fennmaradt források hiteles voltát.

A pálos rend építészeti emlékei weboldal azért született meg, hogy ezeket a hiteles információkat az olvasóközönség, az érdeklődők elé tárja. A pálos rend építészetének különlegességeit és sajátosságait, a pálosok életéből vett érdekes eseményekkel egyetemben megismertesse azokkal, akiket érdekel Magyarország történelme, a középkori építészet és élet, a gótika, a pálos rend története és múltja. Annak érdekében, hogy a jelen kor embere viszonylag teljes képet kapjon arról, mi is történt egykor egy-egy pálos rendház falai között, kik fordultak meg termeiben, és milyen jelentőséggel bírt egy-egy esemény az adott korban, a pálosok múltjának minden darabja fontos összetevő. Így a régészeti feltárások, kutatások eredményeinek közlése is fontos szerepet kapott a weboldalon, hiszen nélkülözhetetlen információkat tesznek hozzá a rendtörténet és a magyar történelem folyamatos pontosításához.

Magyarország pálos építészeti emlékei három tájegységre bontva találhatók meg, de helyet kapott a külföldi kolostorok bemutatása is, amelyek a menüből érhetők el. Budapest és környéke látnivalói közül említést érdemel a barokk belvárosi Egyetemi templom, a ma is pálosok kezelésében lévő Sziklatemplom, és Nagy Lajos kedvenc kolostora, a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya Bazilika, de nagyszerű túra lehet a klastrompusztai vagy budaszentlőrinci rom is. A kelet-magyarországi pálos emlékek közül kiemelkedik Gönc és Martonyi templom- és kolostorromja, ahogy a Dunántúlon Salföld, Nagyvázsony, vagy a tálodi pálos rom. Az adatbázis mellett megannyi plusz információval bővül a tartalom minden nap. A hírek, események menüpont alatt a legfrissebb feltárásokról, valamint a témában aktuális eseményekről kaphatsz tájékoztatást. A jobboldali menüben találod még az Érdekességek, Régi pálos kolostorok, Pálosok hagyatéka és Kolostoralapítók menüpontokat, ahol izgalmas, érdekes részleteket olvashatsz egy-egy pálos kolostorról, annak alapítójáról, a feltárt leletekről.

A felsorolások és bejegyzések olyan pálos templomokra is kiterjednek, amelyek ma már nem láthatóak, mert elpusztultak, és semmi nem maradt belőlük, csupán az oklevelek, régi iratok tanúskodnak létezésükről. Az adatbázis Magyarország összes pálosok által épített vagy más rendektől átvett, és használt templomát is bemutatják. Az oldalon található fotók és írásos tartalmak az oldal szerkesztőjének kizárólagos tulajdonát képezik. Ezek publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása kizárólag az oldal forrásának megjelölésével lehetséges.

A weboldalhoz mindenkinek jó böngészést kívánok!

Galuska Tünde
szerkesztő