Budapest és környékének pálos kolostorai

Budapest és környéke

A Pilisben Boldog Özséb volt, aki összegyűjtötte a barlangokban lakó remetéket, így gyarapodtak a remetekolostorok ezen a területen is. A Pilis hegység hegyes völgyes tájai mind ősi vadon, az Árpád-házi királyok birtoka, Magyarország neves uralkodóinak kedvenc vadászterülete volt, akik igen kedvelték a pálosokat. Éppen ezért megannyi területet adományoztak nekik a Pilisben is azért, hogy ott kolostort és templomot építsenek. A hagyomány szerint az első egyház a Klastrompusztai monostor volt, majd a pilisszentléleki rendház építése követte ezt. Később Kékesen, vagyis Pilisszentlászlón és Márianosztrán, illetve Toronyalján is gyarapodott a rend egy-egy kolostorral…

A rendi hagyományok szerint Boldog Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a Pálosokat. A rend ezután töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig.

A Pilisben tehát Boldog Özséb volt, aki összegyűjtötte a barlangokban lakó remetéket, így gyarapodtak a remetekolostorok ezen a területen is. A Pilis hegység hegyes völgyes tájai mind ősi vadon, az Árpád-házi királyok birtoka, Magyarország neves uralkodóinak kedvenc vadászterülete volt, akik igen kedvelték a pálosokat. Éppen ezért megannyi területet adományoztak nekik a Pilisben is azért, hogy ott kolostort és templomot építsenek. Az első Budapest és környéki kolostor tehát a rendi hagyomány szerint, a Boldog Özséb alapította Szent Kereszt rendház volt, amely ma Kesztölc – Klastrompuszta területén található. A rendtörténet szerint IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ekkor jött létre a ma Pilisszentlélek nevű településen lévő pálos rendház.

A kékesi vadászházát III. Endre adta 1291-ben az első magyar alapítású szerzetesrendnek, itt épült meg a Szent László pálos kolostor, a mai Pilisszentlászló településen. 1300 után épült fel a pálosok főkolostora Budaszentlőrincen, majd Nagy Lajos király 1352 táján alapította meg a nosztrai kolostort. A Börzsöny hegység dé-li részén, Kóspallagtól nem messze állt a pálosok Toronyalja nevű kolostora, mely a nosztrai rendház fennhatósága alá tartozott. A Magna Curia Regis, azaz Kammerhof a pálosok háza volt Budán, mint ahogy a most Vörös Sün háznak nevezett épület is. Az Egyetemi templom már Budapest belvárosában található, és a pálos rend a 18. század elején kezdte építtetni. Pilisszentkereszten a templom alapkövét 1765-ben tették le a pálos atyák, ami egy év múlva, 1766-ban készült el, a templomtorony csak 1803-ra lett kész. Őrbottyánban 1754-ben fogadót, 1761-ben pedig templomot építettek az új birtokosok. 1934-ben a lengyelországi központból visszatérő rend a Sziklatemplomot kapta meg.

A 15. század második felében mutatkozott meg igazán a rend életterének gazdagodása, hiszen 1446-1498 között több, korábban más szerzetesrend által épített, használt kolostort és templomot vettek át használatra. Budapest és környékén Zsámbék, Székesfehérvár és Vértesacsa templomait és kolostorait vették át a pálosok. Illetve teljesen megsemmisült a csúti, visegrádi Szent András és a fehéregyházi monostor. Ebben a menüpontban ezekről a rendházakról is szó lesz. A képre kattintva új ablakban nyílik meg kiválasztott kolostor leírása, története.

A pálosok épített öröksége

Többet szeretnél tudni ezekről a kolostorokról, templomokról? Akkor nincs más dolgod, mint megvásárolni A pálosok épített öröksége című könyvet, ahol a lehető legrészletesebb leírást találod meg Budapest és környékének pálos épületeiről. Kattints a képre a megrendelésért!

Back to Top