Csúti prépostság, Háros-sziget

Szent Euszták és vértanú társai (Csúti) prépostság

Budapest XXII. | Háros-sziget

Elérhetőség

Budapest, Háros-sziget

Elpusztult, lokalizált kolostor

Budapest déli határán, a Csepel-sziget és a tétényi part között, a ma Hárosnak mondott dunai szigeten emelkedett egykor az Árpád-házi királyok által alapított utolsó monostoregyház: Szent Euszták és vértanú társainak prépostsága. Hosszú ideig a hajdani monostor helye felől is teljes bizonytalanság uralkodott. Voltak, akik a mai Fejér megyei Alcsúton vagy Felcsúton, mások a prépostsági uradalmak egykori területén, a Csallóközben, vagy a Kisalföldön keresték. A hajdani monostorhely kérdését azután Oszvald Arisztid döntötte el, teljesen meggyőzően. Eredményei azt mutatták, hogy a „bizonytalan fekvésű” csúti monostor a mai Háros-szigeten feküdt, szemben a Csepel-szigeten fekvő két Háros nevű faluval. A sziget maga Insula Chuth, Cheth, Chwth, Theth formában fordul elő.

Az utolsó Árpád-kori királyi monostor nem minden előzmény nélkül, nem csupán a királyi akaratnyilvánítás írásokba foglalásával lép a történelembe. Minden jel arra mutat, hogy IV. Béla és V. István a „Bódog ázzon zerzet fraterit”, azaz a premontreieket bizonyos hagyomány őrzőiként és folytatóiként hozta a dunai szigetre. 1232-ben IX. Gergely egyik bullájában szó van a csúti főesperesről, az esztergomi egyházmegyében. Szent Leusták királyi egyháza a többi királyi monostor, de a premontreiek királyi alapítású egyházai között is egyik legjelentéktelenebb maradt.

A 14. század elejétől megkezdődött a monostor hanyatlása. 1475-ben Mátyás király (1443-1490) elvette a csúti (és zsámbéki) prépostságot a premontreiektől, majd kérésére IV. Sixtus pápa az elnéptelenedett monostort és birtokait a pálos remetéknek adta. Egy 1479-ben kelt oklevél szerint Gábor bíboros egri püspök beszámol arról, hogy a pápa parancsára a zsámbéki és csúti monostorok vizsgálatára és reformálására Gralfis Angelus patai esperest és Turon-i Kelemen esztergomi klerikust küldte ki, akik jelentették, hogy a mondott monostorokat a premontrei szerzetesek elhagyták, a javak elhagyatottak és széthordják őket; mindezeket a bíboros – Mátyás király óhajtása szerint – Remete Szent Pál rendjének adományozta s be is iktatta a pálosokat a két monostor birtokába. Ezt az oklevelet 1480-ban IV. Sixtus pápa megerősítette. Mátyás király adománylevelét Ulászló király (1456-1516) is jóváhagyta, 1484-ben pedig VIII. Ince pápa megszüntette a csúti és zsámbéki prépostságot és javaikba beiktatta a pálosokat. A monostor valószínűleg már 1526-ban pusztulásnak indult, amikor a törökök első alkalommal vonultak Budára. Helye annyira feledésbe merült, hogy amikor a pálosok Buda felszabadítása után, a 17. század második felében elkezdték birtokaik visszafoglalását, a fejér megyei Alcsúton, Felcsúton és Acsán keresték és vélték felfedezni ősi monostoruk nyomait…

1961 őszén Zolnay Lászlónak a Budapesti Történeti Múzeum megbízásából, magán a szigeten végzett tájékozódó terepbejárással valóban sikerült megállapítania, hogy a monostor romjai a sziget keleti partvonalának középső részén keresendők. A templom romjai egy nagyobb, mai épület alá kerültek. S ha az utóbbitól délre, kis távolságra levő, faragott kővel kirakott kutat az ambitus által körülzárt kvadrum kútjának tekintjük, ami a középkori kolostorépítkezések szabályosságainak megfelelne, a kolostorépület alapjait e kút körül kellene megtalálni… 1963 óta a Háros-sziget zárt, katonai terület, az addig legeltetésre és fakitermelésre használt földjére lassan visszatelepedett az élővilág, burjánzó ártéri erdőt alkotva. Régészek ebben az időben még egyszer bejárták a szigetet romok után kutatva, azonban sem falakat, sem arra utaló nyomokat nem találtak már. Feltételezték, hogy a kolostor romjain egy modern-kori katonai épület áll.

Azóta az önkormányzat kezelésében található a terület, a katonai épületekben cégek tevékenykednek, biztonsági őr őrzi a helyet. 2022 júliusában a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai jártak a helyszínen. Egy sekélyvizes merülés során sok faragott követ találtak, de voltak újabb kori leletek is. Az omladékmező nagy számban tartalmaz faragott köveket, ún. kváderköveket (kocka vagy téglalap alakú), falazó köveket sőt, olyan lapos faragott köveket is, melyeken ún. csapolás is fellelhető. A Budapesti Történeti Múzeum csapata szeretné további geofizikai és szonáros kutatással feltárni a következő rétegeket is, melyre remélhetőleg jövőre lesz lehetőség. 

 

Forrás:
DOKUMENTA ARTIS PAULINORUM (Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának forráskiadványai X. 1. füzet. A magyar rendtartomány kolostorai A-M Kézirat, Budapest, 1975. (DAP) I.
DOKUMENTA ARTIS PAULINORUM (Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának forráskiadványai XIV. 3. füzet. A magyar rendtartomány kolostorai T-ZS Kézirat, Budapest, 1978. (DAP) III.
MEZEY LÁSZLÓ: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei (1264—1271) Tanulmányok Budapest múltjából 1963.
Budapesti Történeti Múzeum 2022. július 15-ei Facebookos közlése

A pálosok épített öröksége

Többet szeretnél tudni ezekről a kolostorokról, templomokról? Akkor nincs más dolgod, mint megvásárolni A pálosok épített öröksége című könyvet, ahol a lehető legrészletesebb leírást találod meg Budapest és környékének pálos épületeiről. Kattints a képre a megrendelésért!

Back to Top