Csúti prépostság, Háros-sziget

Budapest déli határán, a Csepel-sziget és a tétényi part között, a ma Hárosnak mondott dunai szigeten emelkedett egykor az Árpád-házi királyok által alapított utolsó monostoregyház: Szent Euszták és vértanú társainak prépostsága. Hosszú ideig a hajdani monostor helye felől is teljes bizonytalanság uralkodott. Voltak, akik a mai Fejér megyei Alcsúton vagy Felcsúton, mások a prépostsági uradalmak egykori területén, a Csallóközben, vagy a Kisalföldön keresték. A hajdani monostorhely kérdését azután Oszvald Arisztid döntötte el, teljesen meggyőzően. Eredményei azt mutatták, hogy a „bizonytalan fekvésű” csúti monostor a mai Háros-szigeten feküdt, szemben a Csepel-szigeten fekvő két Háros nevű faluval. A sziget maga Insula Chuth, Cheth, Chwth, Theth formában fordul elő.

Az utolsó Árpád-kori királyi monostor nem minden előzmény nélkül, nem csupán a királyi akaratnyilvánítás írásokba foglalásával lép a történelembe. Minden jel arra mutat, hogy IV. Béla és V. István a „Bódog ázzon zerzet fraterit”, azaz a premontreieket bizonyos hagyomány őrzőiként és folytatóiként hozta a dunai szigetre. 1232-ben IX. Gergely egyik bullájában szó van a csúti főesperesről, az esztergomi egyházmegyében. Szent Leusták királyi egyháza a többi királyi monostor, de a premontreiek királyi alapítású egyházai között is egyik legjelentéktelenebb maradt.

A 14. század elejétől megkezdődött a monostor hanyatlása. 1475-ben Mátyás király (1443-1490) elvette a csúti (és zsámbéki) prépostságot a premontreiektől, majd kérésére IV. Sixtus pápa az elnéptelenedett monostort és birtokait a pálos remetéknek adta. Egy 1479-ben kelt oklevél szerint Gábor bíboros egri püspök beszámol arról, hogy a pápa parancsára a zsámbéki és csúti monostorok vizsgálatára és reformálására Gralfis Angelus patai esperest és Turon-i Kelemen esztergomi klerikust küldte ki, akik jelentették, hogy a mondott monostorokat a premontrei szerzetesek elhagyták, a javak elhagyatottak és széthordják őket; mindezeket a bíboros – Mátyás király óhajtása szerint – Remete Szent Pál rendjének adományozta s be is iktatta a pálosokat a két monostor birtokába. Ezt az oklevelet 1480-ban IV. Sixtus pápa megerősítette. Mátyás király adománylevelét Ulászló király (1456-1516) is jóváhagyta, 1484-ben pedig VIII. Ince pápa megszüntette a csúti és zsámbéki prépostságot és javaikba beiktatta a pálosokat. A monostor valószínűleg már 1526-ban pusztulásnak indult, amikor a törökök első alkalommal vonultak Budára. Helye annyira feledésbe merült, hogy amikor a pálosok Buda felszabadítása után, a 17. század második felében elkezdték birtokaik visszafoglalását, a fejér megyei Alcsúton, Felcsúton és Acsán keresték és vélték felfedezni ősi monostoruk nyomait…

1961 őszén Zolnay Lászlónak a Budapesti Történeti Múzeum megbízásából, magán a szigeten végzett tájékozódó terepbejárással valóban sikerült megállapítania, hogy a monostor romjai a sziget keleti partvonalának középső részén keresendők. A templom romjai egy nagyobb, mai épület alá kerültek. S ha az utóbbitól délre, kis távolságra levő, faragott kővel kirakott kutat az ambitus által körülzárt kvadrum kútjának tekintjük, ami a középkori kolostorépítkezések szabályosságainak megfelelne, a kolostorépület alapjait e kút körül kellene megtalálni… 1963 óta a Háros-sziget zárt, katonai terület, az addig legeltetésre és fakitermelésre használt földjére lassan visszatelepedett az élővilág, burjánzó ártéri erdőt alkotva. Régészek ebben az időben még egyszer bejárták a szigetet romok után kutatva, azonban sem falakat, sem arra utaló nyomokat nem találtak már. Feltételezték, hogy a kolostor romjain egy modern-kori katonai épület áll.

Azóta az önkormányzat kezelésében található a terület, a katonai épületekben cégek tevékenykednek, biztonsági őr őrzi a helyet. A mostani alacsony vízállás miatt szakemberek jártak a helyszínen, vajon találnak-e nyomokat az egykori monostorból. Hogy találtak-e valamit…talán nemsokára kiderül.

Forrás:
DOKUMENTA ARTIS PAULINORUM (Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának forráskiadványai X. 1. füzet. A magyar rendtartomány kolostorai A-M Kézirat, Budapest, 1975. (DAP) I.
DOKUMENTA ARTIS PAULINORUM (Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának forráskiadványai XIV. 3. füzet. A magyar rendtartomány kolostorai T-ZS Kézirat, Budapest, 1978. (DAP) III.
MEZEY LÁSZLÓ: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei (1264—1271) Tanulmányok Budapest múltjából 1963.