A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom (közismert nevén ciszterci templom vagy Szent János-templom) Székesfehérvár belvárosának egyik legjellegzetesebb műemléke. Meghatározó épülete a Fő utcának, és egyik legjelentősebb terméke a magyarországi barokknak. A templomot 1756-ra építették fel a jezsuiták, akik a török hódoltság után érkeztek a városba. Később a pálosok, 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. A templom sekrestyéjében Magyarország legértékesebb rokokó stílusú bútorzata tekinthető meg. Az oszmánok 1688-as kiűzését követően szinte azonnal megérkeztek Székesfehérvárra a jezsuiták, a mai ferences templom helyén állt első templomuk. Fél évszázad elteltével a török dzsámi helyén új templom építésébe kezdtek: mai, impozáns, gazdag barokk templomuk és kolostoruk 1742 és 1756 között épült.

Nepomuki Szent János (Ciszterci) Templom (Fotó: Székesfehérvár Turizmus)

Mestere ismeretlen, a tervrajzon az 1740-42-es dátum szerepel. A szájhagyományok Johann Michael Gabner nevét őrzik, azonban ezt megcáfolja, hogy a mester az alapkőletétel évében még csupán 3 éves volt. Nagyobb valószínűséggel mondható az épület Martin Witwer kármelita szerzetes tanítványa, Paul Hatzinger művének. A rendházat 1742-ben kezdték el építeni, a templom alapkövét 1745-ben tették le. 1746. július 31-én, Loyolai Szent Ignác ünnepén helyezték el. A befejezéshez azonban még egy évtizedet várni kellett, eközben elkészült külső és belső festése, gazdag berendezése. Az ünnepélyes felszentelés 1756-ban történt meg. 1773-ban a jezsuita rend feloszlott, a templomot és a rendházat a pálosok kapták meg, de a rendet II. József király 1786-ban feloszlatta. Ezután rövid ideig üresen állt, majd a belvárosi német polgárok temploma lett. 1813-ban a ciszterci rend kapta meg és 137 éven át ők miséztek falai között, míg 1950-ben fel nem oszlatták őket. A rendszerváltást követően ismét az övék lett a templom és a rendház és ők működtetik az 1994-ben visszakapott hírneves Ciszterci Szent István Gimnáziumot is. 1948 óta plébániatemplom.

A templomot 2014-ben teljes körűen felújították, valamint három új harangot szenteltek, melyek az északi toronyban kaptak helyet. Az épület rendkívül kedvező helyen, Fehérvár Belvárosának főutcáján található. Kettős tornya, tömegarányai a jezsuita templomépítészet vonásait hordozzák. A barokk homlokzatból jelzésszerűen előrelépnek az órapárkányos, hagymasisakkal záródó tornyok, amelyek legcsúcsán kettőskereszt díszeleg. A tornyok közötti középrizalit tetején enyhén ívelő timpanont láthatunk, lejjebb lant alakú, majd a főpárkány alatt szegmesíves ablak. A tornyokat rézsútfalak kötik össze a hátrább húzott homlokzattal, ezeken apró szoborfülke figyelhető meg. A volutás kőkapuzat szemöldökkövén az MDCCLI (1751) évszám a templom elkészültére utal, feljebb pedig a jezsuita címer áll.

Belépve tágas, jól megvilágított tér tárul elénk. Mennyezete csehsüvegboltozatos, melyeket vékony hevederek választanak el egymástól. A szemet először a lendületes freskók ragadják meg, ezeket Caspar Franz Sambach osztrák festő készítette. A boltszakaszokban a bejárattól a szentély felé haladva először a nagy jezsuita szent, Loyolai Szent Ignác megdicsőülése látható a hit, remény és szeretet női alakjával. Tovább haladva, a diadalív előtt Patrona Hungariae, Magyarok Nagyasszonya mennyezetfreskója tárul elénk az előtte térdeplő, koronát felajánló Szent István és a magyar címert a kezében tartó Szent Imre alakjával. A szentély kupolafreskójának a Szentháromság a témája, láthatjuk a földgömb két oldalán ülő Atyát és Fiút, illetve a kupola középpontján lévő Szentlelket. A három isteni alakot angyalok sokasága veszi körül, akik a bal oldalon a megüresedett keresztet hordozzák dicsőségesen. A főoltárkép szintén freskó, Nepomuki Szent János megdicsőülését láthatjuk. A gyónási titok védőszentjét angyalok sokasága veszi körül. Alatta a földön állva öt ember szemléli az apoteózist. Köztük van a két építtető, Vanossi Antal és Amadé Antalné. A lépcsőn kétségeivel küszödik Vanossi Lőrinc, Antal fia, aki apja bűneiért jelentős összeget adományozott a templom felépítésére. A főoltárkép freskó nagy értéke a teret látványban kibővítő, perspektivikus ábrázolás. A perspektíva a valós és az illuminált világ találkozását fejezi ki, a kettő határát a felhőn ülő angyal alakja jelzi. A főoltárkép voltaképpen kettős, a templom másik védőszentjének, Nagyboldogasszonynak a kisméretű, alig észrevehető képe a tabernákulum fölött látható, két oldalán egy-egy angyal fogja közre a képet.

A székesfehérvári ciszterci templom belseje (Fotó: Teemeah CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=39927042)

Négy mellékoltára van. Jobboldalt, a bejárat mellett az 1752-ben készült Xavéri Szent Ferenc oltárt és az őt ábrázoló festményt láthajuk, vele átellenben az ugyanekkor készült Őrangyal oltár áll. A második boltszakasz fülkéiben jobboldalt Loyolai Szent Ignác képét láthajuk, amelyet Michelangelo Unterberger festett, vele szemben pedig a Szent Kereszt oltárkép, a kereszten szenvedő Krisztust ábrázolja. A templom teljes bútorzatát (padok, gyóntatószékek stb.) a fehérvári jezsuiták készítették saját asztalosműhelyükben F. Baumgartner Bernát tervei szerint. A csodálatos rokokó szószék Bebo Károly óbudai szobrász munkáját dicséri. Játékos, könnyed megjelenésű. Hangvetőjén Krisztus megkeresztelkedését, kosarán pedig a Jópásztort láthatjuk a jezsuiták címerével és puttókkal körülvéve.

Egyedülálló érték a jobboldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, melyet Európa egyik legszebb sekrestyebútorzatának tartanak. A pálosok hagyatéka, 1764 és 1767 között készítette Hyngeller János szerzetes. (Fotó: Pinterest)

A bejárat két oldalán kicsiny oldalkápolnákat találunk. Jobboldalt Szent Imre oltára, alatta Szent Candid vértanú teljes csontvázas ereklyéjével, melyet a templomépítő szerzetes, Vanossi Antal kapott a tusculani püspöktől ajándékba. Vele átellenben az ifjúság másik védőszentje, a jezsuita Gonzága Szent Alajos oltára. A szentély bal oldalán a lorettói kápolna húzódik, ezt F. Werle Antal SJ és F. Magis János SJ jezsuita testvérek festették ki. Innen csigalépcsőn keresztül lehet lejutni a templom alatti kriptába, ahol többek közt az egri ciszterci templom tragikus sorsú papja, Dr. Debreczeni Sixtus nyugszik tanárai mellett. Egyedülálló érték a jobboldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, melyet Európa egyik legszebb sekrestyebútorzatának tartanak. A pálosok hagyatéka, 1764 és 1767 között készítette Hyngeller János szerzetes.

A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi. Alsó részén fiókok, humorosan megoldott gyertyatartók kaptak elhelyezést, a felső, nagyobb szekrények pedig voltaképpen a templom oltárait ismétlik meg. Az ablak alatti tabernákulum oltárszerűen van kiképezve, ajtaján Jézus siratását, két oldalán a két védszent oltárképét: Nagyboldogasszonyt és Nepomuki Szent Jánost láthajuk, utóbbin a templomi freskó több motívuma is megjelenik. A sarkokban egy-egy gyóntatófülke található. Baloldalt az ajtókon az oltároknak megfelelő sorrendben: Őrzőangyal, Szent Kereszt és Szent Imre domborműve, a túloldalon pedig Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc és a bejárat oldalkápolnájában elhelyezkedő Gonzaga Szent Alajos alakja. A sort kétoldalt egy-egy térdeplő zárja, melyek hátlapján Szent Pál, illetve Szent Péter látható.

 

Forrás:
Lauschmann Gyulaː Székesfehérvár története II. kötet




Nagyobb térkép