A nosztrai pálos rendház, mint erődített kolostor…?

A nosztrai pálos kolostor alapítási éve 1352. Folyamatosan működött, 1535 után azonban a szerzeteseknek a török elől el kellett menekülniük, és a kolostor a templommal együtt elnéptelenedett, romossá vált. 1687-ben is romosnak írták le, újjáépítése pedig csak 1711 után kezdődött meg. A kolostor körüli

“Toronyalja”, avagy a vár köveiből épült kolostor

A Kishanta- és Korompa-patak találkozásánál egy 13. századi település, illetve a környéken 13. századi telepek (pl. Hanta falu) voltak, a Korompa-patak torkolata feletti, meredek oldalú domb tetején a 13. században kisméretű, sánccal, árokkal övezett vár, Bibervár állt. A toronyaljai kolostor alapítója a lakatlanná vált

Ha a kövek beszélni tudnának…

Ha a kövek beszélni tudnának… számtalan olyan történetet hallanánk, amelyben arról regélnek, hogy várból templom, majd templomból vár falába kerültek… Ám beszéljenek a kutatók, régészek és szakemberek a kövekről, és arról, hogy mi köze volt Nosztra várának, Nosztra pálos kolostorának és a nógrádi várnak

A pálosok házai Budán

ABudai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek találhatók. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. 1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb

Egy eltűnt kolostor nyomában – Szent Zsigmond pálos kolostor

Nemrég derült fény egy, a svájci Agaune kolostorának irattárában fennmaradt, 1414. június 30-ra keltezett oklevél 17. századi másolatára, amely Zsigmond király egy 1414. júniusában az agune-i Szent Móric kolostorban tett látogatásáról tudósít. Az oklevélre, amely Henri Macognin de la Pierre (1574-1649) agaune-i kanonok gyűjteményében,

Vörösmárvány síremlék a kolostor kerengőfolyosóján – Fehéregyház – Boldogasszony kolostor

A figurális síremlék töredéke az óbudai egykori Viktória-téglagyár területén feküdt középkori kolostor (fehéregyházi pálosok?) kelet-nyugat irányú (kerengő-)folyosóján került elő 1884-ben, a Henszlmann Imre, Némethy Lajos, Tholt Titusz vezette ásatások során. A vörösmárvány lelet magassága 33 cm, szélessége 56 cm, hossza 84 cm, a 15. század harmadik negyedéből

Ami a Sziklatemplomból megmaradt – A Trux-kereszt

A budapesti Sziklatemplom második világháború előtti berendezéséből csak két tárgy maradt meg: egy kovácsoltvas keretbe foglalt fakereszt, és az oltáron használt misekönyvtartó. Utóbbit az 1951-es templombezárás után megőrizte egy család, majd 1990-ben visszaadták a pálosoknak. A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr.

Pálosok hagyatéka 7. – A budaszentlőrinci főkolostor leletei

A kolostor első gótikus templomának belsejében egy szögletes alaprajzú kápolna került elő, amely még a pálosok megjelenése előtt épült, s amelyet 1290-ben említenek. A pálos kolostort 1300 táján alapították, majd felépülte után ide került át a rend központja. A 14. század elején felépült egyhajós, poligonális szentélyzáródású

Szent Gellért vértanúságának emléknapja – szeptember 24.

Szent Gellért vértanúságának emléknapján a Gellért-hegyi Sziklatemplom miatt emlékezünk, hiszen 1046. Szeptember 24-én Gellért püspököt ezen a helyen, az akkor Kelen-hegynek nevezett szikláról taszították a mélybe. A pesti révnél megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői: elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték. Sírjánál