Pálos központból tüdőszanatórium – Felsőelefánt

A felvidék egyik legimpozánsabb történelmi épülete a Szlovákiában található felsőelefánti Edelsheim-Gyulai-kastély, amelyben hatvan évig működött tüdő-szanatórium. Az épület hét éve üresen áll és egyhamar nem is lesz benne semmi. Tulajdonosa, a nyitra-zobori légúti- és tüdőbetegségeket gyógyító Szent Szórád Kórház nem használja, de el sem

Egy eltűnt kolostor nyomában – Szent Zsigmond pálos kolostor

Nemrég derült fény egy, a svájci Agaune kolostorának irattárában fennmaradt, 1414. június 30-ra keltezett oklevél 17. századi másolatára, amely Zsigmond király egy 1414. júniusában az agune-i Szent Móric kolostorban tett látogatásáról tudósít. Az oklevélre, amely Henri Macognin de la Pierre (1574-1649) agaune-i kanonok gyűjteményében,

Vörösmárvány síremlék a kolostor kerengőfolyosóján – Fehéregyház – Boldogasszony kolostor

A figurális síremlék töredéke az óbudai egykori Viktória-téglagyár területén feküdt középkori kolostor (fehéregyházi pálosok?) kelet-nyugat irányú (kerengő-)folyosóján került elő 1884-ben, a Henszlmann Imre, Némethy Lajos, Tholt Titusz vezette ásatások során. A vörösmárvány lelet magassága 33 cm, szélessége 56 cm, hossza 84 cm, a 15. század harmadik negyedéből

Ami a Sziklatemplomból megmaradt – A Trux-kereszt

A budapesti Sziklatemplom második világháború előtti berendezéséből csak két tárgy maradt meg: egy kovácsoltvas keretbe foglalt fakereszt, és az oltáron használt misekönyvtartó. Utóbbit az 1951-es templombezárás után megőrizte egy család, majd 1990-ben visszaadták a pálosoknak. A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr.

Kolostoralapítók – Cillei Hermann, Cilli grófja, horvát-szlavón bán

Cillei Hermann (1360 körül – Pozsony, 1435. október 13.): 1406-08 és 1423-35 között horvát és szlavón bán. Cillei Hermann és Tvartko bosnyák király nővérének, Katalinnak fia, a stíriai Saneck vár ura, Cilli grófja. Unokatestvére, Cillei Vilmos halála (1395) után a Cillei ház feje. Magyarországon első alkalommal a nikápolyi

514 éve hunyt el Corvin János, sírhelye a lepoglavai pálos kolostor

Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán, Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. 1495-1499 között a bosnyák király, szlavón herceg, bán címet viselte. 1501-ben sikerült felmentenie a törökök által ostromlott Jajcát. 1491 után Corvin János újíttatta fel, és az állandó török veszély miatt erődtemplommá alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort, ott is választott magának

Remete Szent Pál ujjereklyéjének őrzői – Az újhelyi pálosok

A középkorból ránk maradt végrendeletek között különös jelentőségű az eddig ismert legkésőbbi: Palóci Antal zempléni főispán 1526. július 25-én, feltehetően a korábbi sárospataki várban kelt testamentuma. E végrendeletnek egyebek mellett az kölcsönöz fokozott jelentőséget, hogy írója a mohácsi ütközetbe készülőben rendelkezett földi javairól, felkészülve

Pálosok hagyatéka 6. – Gyöngyösi Gergely: Vitae fratrum

  Gyöngyösi Gergely (Gyöngyös, 1472–1531. december 2. előtt), pálos generális perjel (1520–1522) legismertebb munkája, amelyben rendjének múltját dolgozta fel és állította tanulságul rendtársai elé. Művét, latin címe kezdete után lerövidítve Vitae fratrumnak szokás nevezni. Krakkói egyetemi tanulmányok (1493–1495) után léphetett be a rendbe, novíciusmestere

Pálosok hagyatéka 5. – A magyar pálos provincia pecsétje (XV. század eleje)

A mandorla alakú pecsét mezejét három sorban elhelyezett fülkékkel díszített építmény töri át. A felső részen a háromkaréjos fülkezáradékot templomépítmény és fiálék koronázzák. A fülkezáradékban gyöngysorral díszített baldachin alatt a Madonna dicsfénnyel övezett félalakja látható, karján a szintén dicsfénnyel övezett gyermek Jézussal. A középső