Serfőzők, mészárszékek, fogadók és csárdák

A török megszállás után a pálos birtokok száma a 16. és 17. század során természetszerűleg nagymértékben lecsökkent, a felépítmények zöme elpusztult, és a 18. század elejétől igen sok jogvitát kellett folytatniuk birtokaik egy részének visszaszerzéséért. Ezt követően a lecsökkent számú rendház folyamatos anyagi erősödését

A csodatévő Fekete Madonna kép legendája

A 14. században terjedt el a pálos rend Lengyelországban is, ahol Nagy Lajos király rokona, Opuliai László herceg alapította az első pálos kolostort Czenstochowában, 1382-ben. Eggerer András (+1672), bécsújhelyi pálos szerzetes, rendi történetíró tollából maradt fenn egy szép legenda, amely a csodatévő Fekete Madonna

A pálosok házai Budán

ABudai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek találhatók. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. 1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb

A pálosok és az idő – Napóra a kolostorban

Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal. Az órák, illetve az idő mérése szinte az emberiséggel egyidős, hiszen már az ősidőktől kezdve használtak valamilyen eszközt a múló idő megállapítására. Eleinte még csillagászati jelenségekhez viszonyították az időt, és a nap mozgása segítségével készítették el az

Újlaki-címeres zárókő a falban…

Lővei Pál a Budapesti Történeti Múzeum újvilágkerti barakk raktárában figyelt fel egy addig publikálatlan zárókőre 1991-ben. A mészkőfaragvány a Budapest, II. kerületi Lövőház és Fényutcai sarokház bontásából származik, az épület falában másodlagosan használták fel építőanyagként, együtt egy másik, Remete Szent Pál alakjával díszített, többször

Szent László király ereklyéjének története Egyed remetétől a tállyai templomig

Az Abaúj megyei „Kuzepnemthy” falu közelében, 1319 előtt a Hernád nevű víz egyik szigetén kápolna épült. A kápolna építője bizonyos Egyed ágostonrendi remete volt, aki maga, szülei és összes rokonai lelki üdvéért építette saját pénzén és erejéből Szent László király tiszteletére a templomot. A kápolna titulusa nem

“A jó halál testvérei” – A francia pálosok

Franciaországban csak nagyon rövid ideig működtek pálosok. Itt Callier Vilmos adott nekik regulát. A ruhájukon viselt halálfejes jelvény miatt “a jó halál testvéreinek” nevezték őket. A francia pálosok eltértek magyar társaiktól. Ezek durva fehér kámzsájuk felett fekete vállvetőt használtak, elöl fehér posztóból kivarrt halálfejjel. Csuklyájuk