Az ónodi vár külső őrhelye – A megerődített sajóládi pálos kolostor

Sajólád történelmi központjában kissé emelkedett helyen található a település római katolikus temploma, amely eredetileg a középkori eredetű ládi pálos kolostor temploma volt. Jelenleg a templom nyolcszög három oldalával záruló keletelt szentélye alapján lehet csak következtetni arra, hogy a templom középkori eredetű. A hozzá kapcsolódó

Zsigmond király titkos kancellárjának nyughelye – Az újházi pálos kolostor

Létezik egy település Magyarországon, amelynek pálos kötődése mai napig jelen van a község címerében is. Az ekék és a szőlőfürt a mezőgazdaságot, a csákány és kalapács a bányászatot, míg a címer két szélén található pálmafa levél a pálos rend középkori jelenlétét szimbolizálja. Az ország

Remete Szent Pál ujjereklyéjének őrzői – Az újhelyi pálosok

A középkorból ránk maradt végrendeletek között különös jelentőségű az eddig ismert legkésőbbi: Palóci Antal zempléni főispán 1526. július 25-én, feltehetően a korábbi sárospataki várban kelt testamentuma. E végrendeletnek egyebek mellett az kölcsönöz fokozott jelentőséget, hogy írója a mohácsi ütközetbe készülőben rendelkezett földi javairól, felkészülve

Kolostoralapítók – II. Dörögdi Miklós egri püspök

A 13. században a Mecsekhez, a Pilishez és a Bakonyhoz hasonlóan a Bükkben is éltek remeték, akik renddé szerveződését első lépésben a helyi püspök szabályozta.Felnémet határában, az Eger és Almár patakok összefolyásánál 1346-47-ben az egri káptalan hozzájárulásával II. Dörögdi Miklós egri püspök alapított és

Kolostoralapítók – Perényi Imre, a kurityáni pálos kolostor alapítója

Luxemburgi Zsigmond hatalomra kerülésével politikai válság bontakozott ki, amely megosztotta az országot. A bárók többsége igyekezett az 1382 utáni években kivívott pozícióit, s ezzel együtt a királyi hatalom ellenőrzését is megőrizni. Velük szemben Zsigmond saját helyzetét kívánta megerősíteni. A bárók számíthattak a nemesség többségének

Kolostoralapítók – IV. Béla magyar király

1263-ban járunk. A Pilis hegység hegyes völgyes tájai mind ősi vadon, az Árpád-házi királyok birtoka, Magyarország neves uralkodóinak kedvenc vadászterülete volt. Az esztergomi egyházmegye területén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben bújt meg akkoriban egy vadászház, vagy inkább palota, mely minden felszerelésében vadászatra volt berendezve

Régi pálos kolostorok IV. – Sátoraljaújhely

Régi pálos kolostorok (Útirajz II.) Sátoraljaújhely   Nagyváradról estefelé indultam Debrecenbe. Egy kispap formájú fiatalember telepedett mellém a szakaszba. Szintén valami breviáriumot tartott kezében. Jobban megnéztem: brit biblia volt. Tehát református teológus. Feltűnt nemes vonalú sas-orra, finom arca, meleg, barna szeme. De nem a

Régi pálos kolostorok III. – Sajólád

P. Gyéressy Ágoston O.S.P.: Régi pálos kolostorok (Útirajz IV.) Sajólád   A sajóládi autóbusz indulásáig volt még egy jó félórám Miskolcon. Betértem a legközelebbi kápolnába breviáriumozni. Apácák énekeltek a kóruson. Halkan, finoman, tisztán, mint az angyalok sejtelmes kara. Megakadtam az imádságban. Pontosan tíz évvel

Régi pálos kolostorok I. – Szentlélek

P. Gyéressy Ágoston O.S.P.: Régi pálos kolostorok (Útirajz V.) Szentlélek (Részlet)   Pávay Sándor diósgyőri káplán barátom kalauzolt a gyönyörű Bükkben. Garadnán szálltunk” ki a kisvasútból. A lillafüredi szakasz volt az úton tán a legszebb a hámori tóval. Mint a Mátrában Pálosveresmartig, úgy futott