Kolostoralapítók – Kinizsi Pál, “Vázsonykő” ura

  A magyar nép mondavilágában, hagyományaiban Toldi Miklós mellett Kinizsi Pál alakja jelenti a hősiesség, bátorság és nyers erő megszemélyesítését. Élete a népmesei hős sorsának valósággá vált példája: szegény jobbágyfiúból lett országos méltóság, vitéz katonából híres hadvezér. Pályafutásának minden mozzanatához fűződik mondai elem; így

Kolostoralapítók – Cillei Hermann, Cilli grófja, horvát-szlavón bán

Cillei Hermann (1360 körül – Pozsony, 1435. október 13.): 1406-08 és 1423-35 között horvát és szlavón bán. Cillei Hermann és Tvartko bosnyák király nővérének, Katalinnak fia, a stíriai Saneck vár ura, Cilli grófja. Unokatestvére, Cillei Vilmos halála (1395) után a Cillei ház feje. Magyarországon első alkalommal a nikápolyi

Kolostoralapítók – II. Dörögdi Miklós egri püspök

A 13. században a Mecsekhez, a Pilishez és a Bakonyhoz hasonlóan a Bükkben is éltek remeték, akik renddé szerveződését első lépésben a helyi püspök szabályozta.Felnémet határában, az Eger és Almár patakok összefolyásánál 1346-47-ben az egri káptalan hozzájárulásával II. Dörögdi Miklós egri püspök alapított és

Kolostoralapítók – Perényi Imre, a kurityáni pálos kolostor alapítója

Luxemburgi Zsigmond hatalomra kerülésével politikai válság bontakozott ki, amely megosztotta az országot. A bárók többsége igyekezett az 1382 utáni években kivívott pozícióit, s ezzel együtt a királyi hatalom ellenőrzését is megőrizni. Velük szemben Zsigmond saját helyzetét kívánta megerősíteni. A bárók számíthattak a nemesség többségének

Kolostoralapítók

Az Anjou-korban a pálos rend magyarországi szerepe kettős volt. A kezdetben kizárólag kisnemesi alapításra és támogatásra számító remeterend előbb-utóbb az Anjou uralkodókhoz hű főnemesség befolyása alá került. Már Károly Róbert király (1308-1342) uralkodása alatt megfigyelhető, hogy egyes főurak és főpapok felfigyeltek a magyar szerzetesrend

Kolostoralapítók – IV. Béla magyar király

1263-ban járunk. A Pilis hegység hegyes völgyes tájai mind ősi vadon, az Árpád-házi királyok birtoka, Magyarország neves uralkodóinak kedvenc vadászterülete volt. Az esztergomi egyházmegye területén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben bújt meg akkoriban egy vadászház, vagy inkább palota, mely minden felszerelésében vadászatra volt berendezve

Kolostoralapítók – Királyok alapította pálos kolostorok I.

A pálosok életében a 14. és 15. század a megerősödés és virágzás kora. A kicsiny remetekolostorok száma gyorsan gyarapodott Magyarországon. A hitélet terén kifejtett fáradhatatlan tevékenységükkel is, de nem kisebb mértékben élő példával: életszentségre való törekvésükkel, a szerzetesi fegyelem szigorú megtartásával páratlan hatást gyakoroltak