Újlaki-címeres zárókő a falban…

Lővei Pál a Budapesti Történeti Múzeum újvilágkerti barakk raktárában figyelt fel egy addig publikálatlan zárókőre 1991-ben. A mészkőfaragvány a Budapest, II. kerületi Lövőház és Fényutcai sarokház bontásából származik, az épület falában másodlagosan használták fel építőanyagként, együtt egy másik, Remete Szent Pál alakjával díszített, többször

Pálosok hagyatéka 13. – A tüskevári sekrestyeszekrény

Tüskevár a Dunántúlon, Veszprém megye nyugati határszélén, a Somlóhegy tövében fekszik. Ma kisközség, régente, a másfélszázados török hódoltság előtt „oppidum”, mezőváros. Ebben az időben Nagyjenőnek hívták. Nagyjenő körülbelül 1540—1550 táján az ozmán hadak rablásai, gyújtogatásai következtében elpusztult. A megmaradt gyér lakosság a törökök állandó

Pálosok hagyatéka 11. – A balatonszemesi alapkő

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története szervesen kötődik a Balaton térségéhez, számos kolostoruk volt egykoron a tó körül. Ezek közül az egyik legjelentősebb volt a Balatonszemes és Teleki között épült Mindszent kolostor, melynek viszonylag bő okleveles anyagából ismert, hogy “Tóthnak mondott Lökös

Pálosok hagyatéka 11. – A nagyvázsonyi pálos kolostor leletei

Az 1483-ban alapított s 1552-ben már elpusztított vázsonyi Szent Mihály-kolostor négy évszázadon keresztül volt kitéve a természet erőin kívül az emberek állandó pusztításának. Felrobbantott falainak legnagyobb mérvű elhordása a végvári harcok időszakában történt, amikor ezt a vázsonyi vár erősítése megkívánta. Így az építéstörténeti vizsgálatok szempontjából jelentős faragott

Pálosok hagyatéka 9. – A sopronbánfalvai pálos kolostor falképei

971-ben a később szenté avatott Wolfgang (Farkas) bajor szerzetes (Boldog Gizella későbbi tanítója) misszionárius csapat élén téríteni érkezett Sopron környékére. Rövid itt tartózkodásuk emléke tovább élt a 11. században ide települt bajor földművesek körében. A mai Kolostor-hegyen emlékhely létesült, amely zarándokhellyé fejlődött. 1441-ben Szent

Pálosok hagyatéka 8. – A bakonyszentjakabi pálos kolostor leletei

A maradványok kutatását és állagmegóvását a terület kezelője, a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete kezdeményezte 2014-ben. Az ásatást az ELTE BTK Régészettudományi Intézet kilenc hallgatója, valamint a Bakonyerdő Zrt. részéről 8-10 közmunkás végezte Mordovin Maxim régész irányításával. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom

Pálosok hagyatéka 7. – A budaszentlőrinci főkolostor leletei

A kolostor első gótikus templomának belsejében egy szögletes alaprajzú kápolna került elő, amely még a pálosok megjelenése előtt épült, s amelyet 1290-ben említenek. A pálos kolostort 1300 táján alapították, majd felépülte után ide került át a rend központja. A 14. század elején felépült egyhajós, poligonális szentélyzáródású

Pálosok hagyatéka 6. – Gyöngyösi Gergely: Vitae fratrum

  Gyöngyösi Gergely (Gyöngyös, 1472–1531. december 2. előtt), pálos generális perjel (1520–1522) legismertebb munkája, amelyben rendjének múltját dolgozta fel és állította tanulságul rendtársai elé. Művét, latin címe kezdete után lerövidítve Vitae fratrumnak szokás nevezni. Krakkói egyetemi tanulmányok (1493–1495) után léphetett be a rendbe, novíciusmestere