Ahol már csak emlékük őrzi múltjukat…

Somogy megye határa a középkor folyamán – kisebb változásoktól eltekintve – nagyjából egységes volt. Ugyanez mondható el az egyházmegyei beosztásról is. Bár a középkori Somogyban megannyi pálos kolostor állt, Somogy megye területén a ma hivatalos műemlékjegyzékek egyetlen pálos kolostort vagy kolostorromot sem tartanak számon.

Újlaki-címeres zárókő a falban…

Lővei Pál a Budapesti Történeti Múzeum újvilágkerti barakk raktárában figyelt fel egy addig publikálatlan zárókőre 1991-ben. A mészkőfaragvány a Budapest, II. kerületi Lövőház és Fényutcai sarokház bontásából származik, az épület falában másodlagosan használták fel építőanyagként, együtt egy másik, Remete Szent Pál alakjával díszített, többször

Pálosok hagyatéka 14. – A tüskevári sekrestyeszekrény

Tüskevár a Dunántúlon, Veszprém megye nyugati határszélén, a Somlóhegy tövében fekszik. Ma kisközség, régente, a másfélszázados török hódoltság előtt „oppidum”, mezőváros. Ebben az időben Nagyjenőnek hívták. Nagyjenő körülbelül 1540—1550 táján az ozmán hadak rablásai, gyújtogatásai következtében elpusztult. A megmaradt gyér lakosság a törökök állandó

Pálosok hagyatéka 11. – A balatonszemesi alapkő

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története szervesen kötődik a Balaton térségéhez, számos kolostoruk volt egykoron a tó körül. Ezek közül az egyik legjelentősebb volt a Balatonszemes és Teleki között épült Mindszent kolostor, melynek viszonylag bő okleveles anyagából ismert, hogy “Tóthnak mondott Lökös

Pálosok hagyatéka 10. – A nagyvázsonyi pálos kolostor leletei

Az 1483-ban alapított s 1552-ben már elpusztított vázsonyi Szent Mihály-kolostor négy évszázadon keresztül volt kitéve a természet erőin kívül az emberek állandó pusztításának. Felrobbantott falainak legnagyobb mérvű elhordása a végvári harcok időszakában történt, amikor ezt a vázsonyi vár erősítése megkívánta. Így az építéstörténeti vizsgálatok szempontjából jelentős faragott

Pálosok hagyatéka 9. – A sopronbánfalvai pálos kolostor falképei

A később szenté avatott Wolfgang (Farkas) bajor szerzetes (Boldog Gizella későbbi tanítója) misszionárius csapat élén 971-ben téríteni érkezett Sopron környékére. Rövid itt tartózkodásuk emléke tovább élt a 11. században ide települt bajor földművesek körében. A mai Kolostor-hegyen emlékhely létesült, amely zarándokhellyé fejlődött. 1441-ben Szent

Pálosok hagyatéka 8. – A bakonyszentjakabi pálos kolostor leletei

A maradványok kutatását és állagmegóvását a terület kezelője, a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete kezdeményezte 2014-ben. Az ásatást az ELTE BTK Régészettudományi Intézet kilenc hallgatója, valamint a Bakonyerdő Zrt. részéről 8-10 közmunkás végezte Mordovin Maxim régész irányításával. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom

Pálosok hagyatéka 7. – A budaszentlőrinci főkolostor leletei

A kolostor első gótikus templomának belsejében egy szögletes alaprajzú kápolna került elő, amely még a pálosok megjelenése előtt épült, s amelyet 1290-ben említenek. A pálos kolostort 1300 táján alapították, majd felépülte után ide került át a rend központja. A 14. század elején felépült egyhajós, poligonális szentélyzáródású