Pálosok hagyatéka 10. – A balatonszemesi alapkő

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története szervesen kötődik a Balaton térségéhez, számos kolostoruk volt egykoron a tó körül. Ezek közül az egyik legjelentősebb volt a Balatonszemes és Teleki között épült Mindszent kolostor, melynek viszonylag bő okleveles anyagából ismert, hogy “Tóthnak mondott Lökös

Pálosok hagyatéka 9. – A sopronbánfalvai pálos kolostor falképei

971-ben a később szenté avatott Wolfgang (Farkas) bajor szerzetes (Boldog Gizella későbbi tanítója) misszionárius csapat élén téríteni érkezett Sopron környékére. Rövid itt tartózkodásuk emléke tovább élt a 11. században ide települt bajor földművesek körében. A mai Kolostor-hegyen emlékhely létesült, amely zarándokhellyé fejlődött. 1441-ben Szent

Pálosok hagyatéka 8. – A bakonyszentjakabi pálos kolostor leletei

A maradványok kutatását és állagmegóvását a terület kezelője, a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete kezdeményezte 2014-ben. Az ásatást az ELTE BTK Régészettudományi Intézet kilenc hallgatója, valamint a Bakonyerdő Zrt. részéről 8-10 közmunkás végezte Mordovin Maxim régész irányításával. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom

Pálosok hagyatéka 7. – A budaszentlőrinci főkolostor leletei

A kolostor első gótikus templomának belsejében egy szögletes alaprajzú kápolna került elő, amely még a pálosok megjelenése előtt épült, s amelyet 1290-ben említenek. A pálos kolostort 1300 táján alapították, majd felépülte után ide került át a rend központja. A 14. század elején felépült egyhajós, poligonális szentélyzáródású

Pálosok hagyatéka 6. – Gyöngyösi Gergely: Vitae fratrum

  Gyöngyösi Gergely (Gyöngyös, 1472–1531. december 2. előtt), pálos generális perjel (1520–1522) legismertebb munkája, amelyben rendjének múltját dolgozta fel és állította tanulságul rendtársai elé. Művét, latin címe kezdete után lerövidítve Vitae fratrumnak szokás nevezni. Krakkói egyetemi tanulmányok (1493–1495) után léphetett be a rendbe, novíciusmestere

Pálosok hagyatéka 5. – A magyar pálos provincia pecsétje (XV. század eleje)

A mandorla alakú pecsét mezejét három sorban elhelyezett fülkékkel díszített építmény töri át. A felső részen a háromkaréjos fülkezáradékot templomépítmény és fiálék koronázzák. A fülkezáradékban gyöngysorral díszített baldachin alatt a Madonna dicsfénnyel övezett félalakja látható, karján a szintén dicsfénnyel övezett gyermek Jézussal. A középső

Pálosok hagyatéka 4. – Remete Szent Pál síremlékének töredékei

A budaszentlőrinci pálos kolostort megelőzően a területen a 13. század második negyedétől-közepétől már állt egy szögletes szentélyzáródású kápolna. 1300 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója Budaszentlőrinc monostorát, és 1301 körül kezdték építeni a Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostort. A rendházat az alapító

Pálosok hagyatéka 3. – A pálos könyvtár (Központi Papnevelő Intézet)

A magyar alapítású pálos rend második virágkorát a török uralom után, a 17-18. században élte. A 17. században és a 18. század első felében újjáépült, vagy teljesen új kolostoraik száma 1735-ben tizenhét volt a magyar rendtartományban. A pálosok generális perjele 1687-ben fordult I. Lipóthoz,

Pálosok hagyatéka 2. – Az egyedülálló pálos fafaragások temploma, Pápa

A pálosok 1638. júniusában érkeztek Pápa városába, és rögvest megkezdődött Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt első templomuk megépítése, amelyet 1638. november 14-én már fel is szenteltek. 1739-ben Acsády Ádám veszprémi püspök jelentős adománnyal járult a költségekhez. Munkájukat hamar megkezdték, dolgoztak, tanítottak, hitüket terjesztették. A katolikusság

Pálosok hagyatéka 1. – Kódexek

Középkori írásos emlékeinkből – a kódexekből – meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek azok a megmaradt kódexek, melyek a vázsonyi pálos kolostorban íródtak. Mind a négy alkotás önmagában is kiemelkedő az irodalomtörténet és nyelvemlékkutatás számára. A kolostorban, melyet a pálos kultúra „kirepítő