A pálos rend középkori és újkori épített emlékeinek adatbázisa
Váth János: Néma kövek s poros okiratok beszéde A díszes Festetics-kódex szülőhelye, Vásonkő (részlet) „Ez könveth yrta f. M. Nadsaagos Benygna azzonnak, nyhay kenesy paal tharsaanak ö nadsaaga klastromáb’an Wasonba”, szól a legszebb magyarnyelvemlékünk záródása 1513-ban. Kinizsiné klastromának kövei ott máladoznak a nagyvázsonyi határban, a
Lantos-Kiss Antal: A sziklatemplom varázsa Sokat tűnődtem azon, mi vonz olyan ellenállhatatlan erővel a Szent Szűz sziklába vájt templomába, valahányszor a Gellért-téren járok. Talán az a magasba állított, a barlangtemplom fölé emelt kereszt, amely a világváros estéiben az üzleti élet és a mulatóhelyek reklámfényeivel
Dr Kisbán Emil: A sasvári kegyhely Rádióelőadás. (Bp. II. — Kassa) 1943 okt. 8-án A nyitramegyei sárvári kegyhely újabbkori kegyhelyeink közé tartozik. Eredete a barokk-kor sajátos gondolkozás- és érzelemvilágában gyökerezik. 1564-ben Czobor Imre gróf azon a helyen, ahol ma a Szent Szűz szobrát tisztelik,
Sippeki József: Az első pálos kolostor A Jakabhegyi, vagy e hegy lábánál elterülő helység nevéről Patacsinak is nevezett legelső Páloskolostor a Mecsekhegység egyik délnyugati hegykúpján, a Jakabhegyen emelkedik. Pécsről a város nyugati végéről a Makár-hegyet megkerülve, s az ugyancsak a Jakabhegy lábainál elterülő
Régi pálos kolostorok (Útirajz II.) Sátoraljaújhely Nagyváradról estefelé indultam Debrecenbe. Egy kispap formájú fiatalember telepedett mellém a szakaszba. Szintén valami breviáriumot tartott kezében. Jobban megnéztem: brit biblia volt. Tehát református teológus. Feltűnt nemes vonalú sas-orra, finom arca, meleg, barna szeme. De nem a
P. Gyéressy Ágoston O.S.P.: Régi pálos kolostorok (Útirajz IV.) Sajólád A sajóládi autóbusz indulásáig volt még egy jó félórám Miskolcon. Betértem a legközelebbi kápolnába breviáriumozni. Apácák énekeltek a kóruson. Halkan, finoman, tisztán, mint az angyalok sejtelmes kara. Megakadtam az imádságban. Pontosan tíz évvel
Dr. Rejőd Tiborc: A fülöpszigeti pálosszentély romja A nagy magyar tó partján, ahogy ma beleillik a táj festői összhangjába, olyan lehetett egykor keletkezése a magyar lélektörténelem együtteséből. Vannak az okmányokon kívül egyéb adottságok, melyekből, csak a meglátás tudja felfedni egy régi rom titkát.
P. Gyéressy Ágoston O.S.P.: Régi pálos kolostorok (Útirajz V.) Szentlélek (Részlet) Pávay Sándor diósgyőri káplán barátom kalauzolt a gyönyörű Bükkben. Garadnán szálltunk” ki a kisvasútból. A lillafüredi szakasz volt az úton tán a legszebb a hámori tóval. Mint a Mátrában Pálosveresmartig, úgy futott