Lyceum templom, Pécs

A Pécs melletti Jakab-hegyen élő remetéknek Bertalan püspök 1225-körül klastromot emeltetett és letelepedésüket Szent Ágoston regulájának megfelelő életszabállyal megerősítette. Ezzel egyidejűleg Özséb esztergomi kanonok a pilisi remeteközösség számára is monostort alapított és a két közösséget egyesítette. Égi pártfogóul Remete Szent Pált választották, innen ered a pálosok elnevezése. A pápa a rendalapítást 1308-ban hagyta jóvá. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend hamarosan virágzásnak indult, melyet a török hódoltság tört derékba. A hódoltságot követően, néhány pálos szerzetes a hívek szolgálatára 1686-ban érkezett Pécsre…

Megtelepedésükhöz a belvárosban 1698-ban kaptak telket az egykori Budai-kapu mellett. Barokk stílusú templomukat és kolostorukat Wépy Máté pálos szerzetes (1710-1748) tervezte 1740-ben. Az alapkövet Berényi Zsigmond püspök 1741-ben tette le. Első fázisban az egyhajós-kápolnafülkés templom, torony nélkül, hosszított szentéllyel és orgonakarzattal épült. A szentély alatt kriptát alakítottak ki. A belső teret fehérre meszelték és felállították a Szentháromság oltárt, valamint a hajó kápolnafülkéiben négy-négy mellékoltárt, köztük egyet Remete Szent Pál és egyet Szent Tekla tiszteletére. A templomot Klimó György püspök szentelte fel 1756-ban. A sekrestye, az oldalfolyosó és a két homlokzati torony ismeretlen terv alapján később, a kolostor építésének utolsó szakaszában 1779-ben készült el. A rend 1786 évi feloszlatása után, az épületegyüttes fél évszázadig használaton kívül állt, berendezését széthordták. A pálosok egykori templomát a város lakói 1835-óta „Lyceum -templom” néven emlegetik, mert Szepessy Ignác püspök a jogi és bölcseleti kar, az úgynevezett Lyceum részére, ekkor vásárolta meg és újíttatta fel az elhanyagolt állapotban lévő templomot és a rendházat.

A templombelső felújításakor megfestette a Biblia újszövetségi jelenetét ábrázoló Urunk Színeváltozása főoltárképet, valamint a hívek adományából, a kápolnafülkékben a Mária mennybemenetele -, és az eredeti templomtitulusra utalva,- a Szentháromság- mellékoltárt. Az utóbbi antependiumán (oltárelő) látható Szent István protomártír megkövezésének jelenete, Anton Paulus Senser (1716-1758) eszéki származású festő alkotása. Az oltárépítmény, és a szentély két oldalán a falfülkékben lévő, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló szobrok, valamint a szószék, a belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom 1939-40-ben történt átépítésekor került ide. Figyelemre méltó a diadalív jobb oldalán függő, Patrona Hungariae-t ábrázoló olajfestmény, Otto Scharfer 1894-ben készült munkája. A szentély és a templomhajó freskóit 1872-ben Kovács Zsigmond püspök megbízásából, Mücke Ferenc akadémiai festő (1819-1883) készítette. Az erősen megrongálódott freskókat, Gebauer Ernő festőművész 1929-ben restaurálta és új kompozíciókkal egészítette ki. A hajó bal és jobb oldali kápolnafülkéiben a pálosok történetével kapcsolatos jeleneteket festett. Az 1760-ban beépített orgona helyére, a pécsi Angster-gyár 1906-ban új, 24 regiszteres változatot készített.

A pálos rend ezt az eredeti pécsi templomát a hívek szolgálatára 1997-ben, tulajdonjogilag pedig 2012-ben kapta vissza a pécsi egyházmegyétől. A templombelsőt teljesen felújíttatták, és a régi használaton kívüli kriptában 600 urnahelyet alakíttattak ki.

Forrás:
L. Imre Mária (palosrend.hu)