Pécs-Szentkút, Mecsekszentkúti búcsújáróhely

Szentkút (Mecsekszentkút) a Közép-Mecsekben található, a Pécs-abaligeti műút mellett épült, Pécs városhoz tartozó település. Északi végződésében található a Szent-kút forrás. A kis település keletkezési ideje a 17. század végére esik. Radonay püspök sokszor vonult ide vissza Somogyi Zsigmond pálos rendi szerzetessel, aki a káplánja volt. Később a püspök a területet a pálosoknak adta, akik ide templomot, kis lakóházat építettek. Maga a település igazából a 19. század utolsó harmadában alakult ki, s 1930 óta tartozik Pécshez. Mindig laktak e helyen szerzetesek, akik közül Török Antal valóságos remete életet élt. Róla nevezték el a Vörös-hegy és a Lapis közötti területet – ahová imádkozni járt – Remete-rétnek.

A felszabadító háborúk után a pálosok kezdeményezték egykori ősi fészkük, a Jakab-hegyi monostor visszaszerzését, egyes források szerint Nesselrode Vilmos megyéspüspök az Ürög falu végén lévő, régi búcsújáróhelyként ismert Szentkút területét adta a pálosoknak, Jakab-hegyet I. Lipót király a pécsi klérusnak adományozta. A forrás fölé épített kápolnát 1786-ig az itt remetéskedő pálosok gondozták. A hagyomány szerint a kápolna falát egykor számos fogadalmi tárgy díszítette. A gyógyulást is remélő, lelki szükséget szenvedő zarándokok Szlavóniából, Pozsega megyéből, valamint Győrből érkeztek. A kis erdei zarándokhely kultusza utolsó virágkorát az 1930-as években élte, amikor harangtornyot is emeltek a kút, illetve kápolna fölé. A Mecsekben az Orfű – Pécs út és a piros négyzet turista jelzés találkozásánál találjuk Mecsekszentkút települést, amely most közigazgatásilag Pécshez van csatolva. A falu északi részén lévő harangláb alatt fakad a merítős, felirattal ellátott, szépen foglalt forrás. A Jakab-hegyről idetelepült remeték nyomán keletkezett pl. a Szentkút és a Remete rét elnevezés. Török Antal pálos szerzetes nevét az irodalom is megőrizte.

Forrás:
bucsujaras.hu
HORVÁTH ISTVÁN: A Jakab-hegyi remeték élete a 18. században