Pécs-Szentkút, Mecsekszentkúti búcsújáróhely

Mecsekszentkúti búcsújáróhely

Pécs-Szentkút (Baranya vármegye)

Elérhetőség

Baranya vármegye

7635 Pécs-Szentkút, Rózsavölgyi út
A terület szabadon látogatható

 

Galéria

Szentkút vagy Mecsekszentkút Pécs városhoz tartozó, főleg kertes házakból álló, egykor önálló település. Első említése Sacer Fons néven 1778-ban történt. Északi végében található a Szent-kút forrás. A település a középkorig Magyarürög része volt. A 17. század végén Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök előszeretettel vonult vissza káplánjával, ahova 1698-ban a pálosok templomot és kis lakóházat építettek. A területet a Jakab-hegyi kolostorukért kapták cserébe 1720-ban. A rendet azonban 1786-ban feloszlatták, és pár évtized múlva elpusztult a zárdaépületük. A település csupán a 19. század utolsó harmadában alakult ki. 1930-tól Mecsekalja, 1954-től Pécs része.

A 17. század végére Pécs és az egyházmegye lakosságának összetétele lényegesen megváltozott: a törökhitűek, unitáriusok, református és görögkeleti népesség, valamint a papok szolgálatának korlátozott lehetősége a katolikus hitélet újjáélesztését létében érintette. A jezsuiták missziója mellé Radanay Mátyás püspök hívására 1694-ben négy pálos érkezett. A püspök közülük választotta ki titkárát páter Somogyi Zsigmond személyében. A rend pasztorációs céljára a püspök, a Jakab-hegyi pálosok egykori birtokán, a Magyarürögi-völgy északi végén fekvô Szentkút településen, a gyógyító víz hírében álló forrás melletti templomot és kisebb rendházat jelölte ki számukra. A szentkúthoz kapcsolódó öntevékeny vallásgyakorlat hagyományára épült az ideérkező pálosok missziós tevékenysége. A török uralom utolsó éveiben – ahogy ezt az Országos Levéltárban őrzött Residentia naplójuk megörökítette – folyamatosan érkeztek erre a kis kegyhelyre magyar, német és rác hívek, nemcsak Pécsről és a környéken levő településekről, hanem távolabbi vidékekrôl is: Szlavónia, Pozsega, Szerém vármegyéből, Győrből és Nándorfehérvárról.

Az 1733 és 1785 közötti feljegyzésekben beszámoltak a csodás gyógyulások eseteirôl, valamint az imameghallgatások és a fogadalomtételek nyomán a szentkúti templom részére felajánlott jellegzetes votív ajándékokról. A szentkúti búcsújáróhely a 18. század elejére a rác-dúlás után romos állapotba került. Helyreállítása céljából páter Somogyi Zsigmond 1696 júniusában levélben kért segítséget Barilovics Lajos Mária-völgyi generális perjeltől. A Szentkút búcsúengedélye csak Nesselrode Ferenc püspök idejében, 1721-ben érkezett meg. A szentkúti templom eredeti titulusa Boldogasszony Mennybevitele volt. Amikor az Ürög falu temetőjében levő középkori Szent András templomot romjaiból 1733-ban a jezsuiták felépítették és ugyancsak a Boldogasszony Mennybevitelére szentelték, a pálosok a szentkúti templomuk titulusát a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére változtatták.

A hagyomány szerint a kápolna falát egykor számos fogadalmi tárgy díszítette. A gyógyulást is remélő, lelki szükséget szenvedő zarándokok Szlavóniából, Pozsega megyéből, valamint Győrből érkeztek. A kis erdei zarándokhely kultusza utolsó virágkorát az 1930-as években élte, amikor harangtornyot is emeltek a kút, illetve kápolna fölé. A kegyhely késő barokk oltára a pálos ikonográfia jegyében fogalmazódott. A lelkigondozás és a missziós tevékenység Szentkúton a pálosok visszatérésétől 1694-tôl 1704-ig a rác-dúlásig tartott, majd 1712-től vált folyamatossá, a rend 1786. évben történt feloszlatásáig. Szentkút Pécs belvárosától távol esett, ezért a többi szerzetesrendhez hasonlóan a pálosok is helyet kerestek a belvárosban…

A Mecsekben az Orfű – Pécs út és a piros négyzet turista jelzés találkozásánál találjuk Mecsekszentkút települést, amely most közigazgatásilag Pécshez van csatolva. A falu északi részén lévő harangláb alatt fakad a merítős, felirattal ellátott, szépen foglalt forrás. A Jakab-hegyről idetelepült remeték nyomán keletkezett pl. a Szentkút és a Remete rét elnevezés. Török Antal pálos szerzetes nevét az irodalom is megőrizte.

 

Forrás:
Lantosné Imre Mária: A Lyceum. A pálosok temploma és egykori rendháza a legújabb kutatások fényében
HORVÁTH ISTVÁN: A Jakab-hegyi remeték élete a 18. században

A pálosok épített öröksége

Többet szeretnél tudni ezekről a kolostorokról, templomokról? Akkor nincs más dolgod, mint megvásárolni A pálosok épített öröksége című könyvet, ahol a lehető legrészletesebb leírást találod meg Budapest és környékének pálos épületeiről. Kattints a képre a megrendelésért!

Back to Top