Nagyszakácsi a Balaton vonzáskörzetének és Belső-Somogynak a határán, a Marcali-hát lankáin helyezkedik el, Marcalitól 15 kilométerre, délnyugatra. Csak műúton közelíthető meg, a 68-as útról Tapsony felé nyugatra letérve, vagy Marcaliból, Szőcsénypusztán keresztül délnyugatra haladva. A középkor uralkodóitól szakácsok kaptak földeket a mai Nagyszakácsiban és környékén. A budai udvar szakácsai – szakács dinasztiái – évszázadokon át a falu szülöttei voltak. Az uralkodók becsülték a mestereket. Azok a szakácsok, akik apáról fiúra örökítve tisztségként viselték a királyi konyha és asztal gondját, csakis megbízható emberek lehettek.

Guzsik Tamás helyszínrajza

IV. László, Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos király udvarában szakácsi mesterszakácsok készítették az étkeket. Mátyás király idejében már hetvenkét szakácscsalád élt a településen, akik több mint 200 nemesi telekkel rendelkeztek. A középkori falu keletkezésének históriájával együtt néveredete is érthető. Előbb Királyszakácsiként, később Nagyszakácsiként szerepelt a tizedjegyzékekben. A falu elnevezése mellett beszédes vezetéknevek – Kövér, Sós, Szita, Szakács – őrzik az egykori ősök emlékét. Történelmi források csak 1272-ben említik a település nevét, de a falu fennmaradt építészeti emlékei közül régebbi az az 1250-ben épült Pálos kolostor, ahol a szakácsi nemesek is temetkeztek. Az 1400-as években már városi kiváltságokkal büszkélkedő településen 1446-ban két templom is állt. Az egyik Szent Domokos, a másik Mindszentek tiszteletére. A török pusztítás után az egykori három faluból, Kis-, Nagy és Királyszakácsiból megmaradt mai településre a 18. században költöztek át.

A területen Guzsik Tamás is járt, de a jelzett terület helyszíni szemléje és kutatása nem hozta meg a várt eredményt. A mai Nagyszakácsi községtől ÉK-re, 2 km-re állnak az elnéptelenedett „Barátok” nevű tanyának a házai. A hagyomány őrzi a hajdan létezett kolostor emlékét, de pontos helyéről semmit sem tudnak. Állítólag a téglaanyagából épült fel az a 18. századi uradalmi istálló, mely azóta szintén nyomtalanul eltűnt. Sajnos a helyszíni bejáráshoz egyetlen egykori lakost sem sikerült segítségül hívni, így csak a Barátok-ból beköltözöttek szóbeli információira voltak utalva. A telepen keresztülfolyó patak oldalágai mentén, a forrásvidékek vizsgálatánál azt találtuk feltűnőnek, hogy a hagyományban jelzett elbontás, újraépítés, majd újabb bontás nyomán a földterületen semmilyen kultúrréteget (téglapor, téglatörmelék, habarcs) nem találtak. Így valószínű, hogy egy későbbi helyszíni szemle talán újabb eredményeket hozhat, s a megye első pálos kolostorának legalább a helyére sikerül ráakadni…

Forrás:
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében
nagyszakacsi.hu