A pálos kolostorok 1522 körül készült jegyzéke Sanctus Paulus in Tolna monostornál írja, hogy László fia Gergely és Zenlewoli Beke fia Miklós István testvérnek, aki alatt föltehetően a pálosok generális perjelét kell érteni, egy nemesi telket adtak Zenlewolban, hogy ott előbb fa-, majd kőtemplomot építsenek. Zenlewol helye nem ismert. Valószínű ez volt a pálosok Szent Pálról elnevezett monostorának kezdete, amelyről ezután az első, jóval későbbi adat ugyancsak az említett jegyzékben található. 1416-ban Derecskén (Somogydöröcske) a Füzeg patakon álló malom bevételét minden 2. héten a monostor kapta.

Somogydöröcske látképe

1436-ban a Füzeg patakon saját malma volt. 1467-ben Derecskei Istvántól Várong faluban 400 Ft-ért zálogba kaptak 5 jobbágytelket, 1468-ban 140 Ft-ért megvették tőle és fiától derecskei birtokrészét. 1482-ben a dömösi prépostságtól kaptak birtokot (a prépostság volt a vidék főbirtokosa már 1138-ban is) mintegy kárpótlásul azért a kárért, amelyet egy halastó létesítésével okozott. 1487-ben Kárán kaptak birtokrészt. A monostor, birtokviszonyaiból következtetve, valószínű Somogydöröcske déli határában állott. Itt a lakosság ma is egy dombot Kisklószternek nevez, és ott a téglatörmelék nagyobb épületre utal. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Oklevelei elenyésztek.

Szentpál (Somogydöröcske), a kolostor terepalakulatokból kikövetkeztethető alaprajza (Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében)

Ismeretes, hogy a Koppány völgye a középkorban megyehatár volt Tolna és Somogy között. így a pataktól délre lévő Döröcske már esetenként Tolnához tartozott. De a Szentpál okleveleiben megemlített települések Varang, Kara, Miklósi, Berki (Somogyacsa határában Berki-rét), Zekel (Szakcs mellett) stb. is megfelelnek ennek a helyszínnek. A földrajzi nevekben fennmaradt helyi hagyomány is őrzi a „Kisklószter”, „Klószterbrunne” és a „Klószteri dűlő” neveket. Ezek alapján a helyszíni bejárás a várt eredményt hozta. A község egyetlen utcáján dél felé haladva, az földútban folytatódik. A földút nyugat felé elágazó része egy patak hídján áthaladva gémeskúthoz ér (Klószterbrunne), mellette, egykori halastóra utaló patak-kiszélesedéssel. A halastó felett kisebb plató van, ezen feltűnően nagy a kultúrréteg nyoma (téglatörmelék, terepalakulatok). A kb. 800 m2 területű platón egy K-Ny-i irányú épületegyüttes alapjai fedezhetők fel. A jelenlegi felszín alatt kb. 15-20 cm-rel mindenütt szilárd anyag (alapozás, tégla) van. A felszínből kiemelkedő épületnyomok nincsenek. Az alaprajz jól rekonstruálható a vakond-túrások alapján is. Ezek ugyanis nagyon határozott vonalak mentén hiányoznak a területen (ott, ahol a felszín alatt falak húzódnak azon nem bír keresztültúrni a vakond). A nagyméretű, poligonális templomhoz északról csatlakozik a kolostor, kb. 12 x 13 m méretű udvar köré szervezeti egy-traktusos épület. A traktuson túl, az északi oldalon az egykori kerítés nyoma látható. A nyugati szárny a templom nyugati zárfalán túl nyúlik.

Forrás:
Magyar Katolikus Lexikon
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében