A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A 14. és a 15. század a pálosok életében a megerősödés és virágzás kora, ebben az időben, hazánkban már 64 kolostoruk volt. Ám a megalapítás körüli időből, a Gyöngyösi Gergely rendtörténetíró írásában fennmaradt oklevélből tudunk a veszprémi egyházmegyében már fennálló kolostorokról is, melyekben pálos rendi szerzetesek éltek. Ez Pál veszprémi püspök oklevele, melyben megvizsgálta a rend kolostorait egyházmegyéjében, alkalmasak-e Szent Ágoston Reguláját követni önállóságuk megtartása mellett. Pál veszprémi püspök (1259-1270) a kérés lényegének teljesítésétől elzárkózott, mert nem találta elégségesnek a remeték vagyoni alapjait. Az oklevél, amely erről tudósít, már hét remeteség nevét említi, s ezek közül több hosszú időn át fönnállt. A főpap szerint a közösségek nem rendelkeztek elég jövedelemmel ahhoz, hogy az ágostonos szabályok szerint éljenek. Csakis a már meglévő és most megerősített remeteségben lakhatnak, az általa adott életviteli szabályok szerint. Újakat nem szervezhetnek. Az istentisztelet tárgyában azt a rendet tartsák, amelyet Szent Ágoston Regulája szerint a székesegyházak kanonokjai szoktak megtartani.

Pál veszprémi püspök oklevelében felsorolta a kolostorokat, melyek a veszprémi egyházmegyében voltak megtalálhatók. Első helyen Insula Pilup állt, mely kolostorról a jelenlegi kutatások derítették ki csupán, helyileg hol keresendő. Az oklevélben szerepelt a badacsonyi Szent Imre kolostor, a bakonyszentjakabi Szent Jakab tiszteletére alapított rendház, melyben maradhattak a szerzetesek, mert megélhetésük biztos volt. Pál püspök az oklevelében felsorolt monostorok között említette a kőkúti Szent Mária Magdolnáról nevezett kolostort is, mint ahogy Elek (és Örményes?) rendházát is. Említi még a szakácsi pálos kolostort és a mai napig nem beazonosított “Idegsyt Beatae Elisabeth rendházat.” Bár Pál püspök kikötötte, hogy újabb rendházakat nem létesíthetnek, miután a Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat, sorra épültek a kolostorok a területen.

A Balatontól délre, Zala, Somogy, Tolna és Baranya megyékben is jelentős számú pálos kolostorról tudunk.  Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza, Baranya megyében. Később pedig meggyarapodott a kolostorok száma ezen a környéken is… A dunántúli pálos kolostorok két részre bontva, a Balaton vonalától északra és délre való elhelyezkedésük alapján lettek felsorolva. A címre kattintva az általános leírás után következnek a kolostorok leírásai egyenként, a fotókra kattintva pedig közvetlenül tekinthetők meg a rendházak történetének leírásai. A kolostorokról szóló cikkek új ablakban nyílnak meg…

 

Észak-Dunántúl pálos kolostorai

 

Dél-Dunántúl pálos kolostorai