ABudai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek találhatók. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. 1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már. 1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos volt, egészen a török időkig… Nagy Lajos uralkodása alatt kapták meg a pálos remeték első budai házukat magától a királytól, de később is számos épülettel gazdagodott a rend Budán…

A Kammerhof (Táncsics Mihály utca 9.) 1944-ben (Fotó: wikipedia.org)

A pálosok számos házzal rendelkeztek a mai Budai Várnegyed területén a középkorban, amelyekhez adomány vagy csere útján jutottak. Legelőször Nagy Lajos király biztosított a szentlőrinci pálosoknak egy épületet – a korábban királyi rezidenciaként szolgáló ún. Kammerhofot -, ahol veszély esetén Remete Szent Pál ereklyéjét őrizhették. Később ezt a házat kisebbre cserélték, a Szent Pál házának nevezett épületre. A csatkai és az örményesi pálos remeték is birtokoltak házakat Budán, ezek közül a Vörös Sün ház az, amelynek falán ma tábla hirdeti a pálosok középkori jelenlétét az épületben…

Magna Curia Regis (más néven Nagy Kúria vagy Kammerhof) a királyi rezidencia szerepét töltötte be IV. Béla királytól kezdve a budai Várpalota felépítéséig. Helye az I. kerület Táncsics Mihály utca 9-13. számú telek helyén volt és a vízivárosi hegyoldalban egy major tartozott hozzá. A budaszentlőrinci pálos évkönyvek 1382-ben azt jegyzik fel, hogy Nagy Lajos király egy nagyszerű, Buda városfalain belül álló épülettel adományozta meg a kolostort, azzal a szándékkal, hogy veszedelmes időkben a Szent Lőrinc remeteségből ide menekíthetik az általa Velencéből megszerzett és a pálosoknak ajándékozott Remete Szent Pál ereklyéit. Ez a ház és egyház volt a Kammerhof, és a mellette álló Szent Márton kápolna.

Emléktábla a Vörös Sün ház falán

A pálosok viszonylag rövid ideig birtokolták ezt a házat, ugyanis 1423. július 3-án Cillei Hermann gróf, Cilli és Zagorje grófja, horvát bán és György, a pálosok generális vikáriusa, valamint a budaszentlő­rinci pálos kolostor remetéi megerősítik azt a házcserét, amely közöttük létrejött. E szerint Cillei Hermann, budai városi házáért cserébe kapja a Kammerhofot. A pálos rend központi kolostorának, a Buda felett, másként a Nándor hegyen épült Szent Lőrinc kolostornak e budai házát Szent Pál házaként, illetve a pálosok nagy házaként emlegették. Hadnagy Bálint – székely származású pálos rendi szerzetes, a rend történetírójának – elbeszélése szerint a Mátyás király halálát követő időszakban a szent testét ebben a budai házban őrizték, és négy esetet ír le, amely a házban történt, vagy amely után idejöttek, hogy Szent Pál ereklyéje előtt hálát adjanak. Két esetben említést tesz a házhoz tartozó kápolnáról is…

Fortuna utca 4. egy 1941-42-es fotón (Forrás: gallery.hungaricana.hu)

Az egykor Kont Miklós nádor tulajdonában volt házat – a mai Vörös Sün házat – először az 1390-es plébánia határjárásban tüntették fel tájékozódási pontként. Ugyanebben az évben Kanizsai Miklós házvételének szomszédjaként is megemlítették a néhai Kont Miklós nádort, majd még néhány évvel később szintén. A nyitrai káptalan oklevele szerint a néhai Kont nádor özvegye és fia, ifjabb Miklós két házat, közte egy a domonkos kolostor északi szomszédságában emelkedőt adományoztak végrendeletileg a Kont nádor által alapított csatkai pálos kolostornak 1396-ban. Az adományt Zsigmond király is megerősítette. Buda városa 1398-ban a végrendeleti és az adomány levél bemutatása után beiktatta a pálosokat a ház birtokába. 1400-ban Kont nádor másik fiának, Bertalannak a fiai, László és Imre is hozzájárultak az adományhoz, vagyis formailag ők is a kolostornak adták a házat…

Buda, Hartmann Schedel krónikája szerint (Nuremberg chronicles – BVJA, wikipedia.org)

A pálos nagy házzal szemben lévő épületet 1390-ben vette meg padovai Bartolomeo örökösétől, a firenzei Francesco fia Onofrio-tól Kanizsai Miklós tárnokmester, akinek adománya folytán az örményesi pálos kolostor, majd pedig az esztergomi Szt. István protomártir káptalan tulajdona lett.  A Krazer féle, majd később pálos nagy háznak nevezett épület a mai Fortuna utca 4. számú ház északi felével, vagy egészével azonosítható. Vele szemben emelkedett Onofrio háza a mai Fortuna u. 5. szám alatt és déli szomszédja a Kont féle ház, amely a mai Vörös Sün háznak felel meg a Hess András tér 3-ban, a domonkos kolostor északi szomszédságában. A Kammerhof a Táncsics Mihály utca 9-13. számú telek helyén volt…



Forrás: Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon

Magyar Károly: Táncsics Mihály utca 7-9-11. – Kammerhof (Magna Curia Regnis) http://budavar.btk.mta.hu

Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 1983.

Magyar Károly: Hess András tér 3. – Vörös Sün ház

Borítókép: Élesdy István (Cegléd,1912 – Budapest,1987): Utca a Budai Várban (Fortuna utca) Rézkarc, papír 30 x 40 cm (Forrás: galeriasavaria.hu)