A budapesti Sziklatemplom második világháború előtti berendezéséből csak két tárgy maradt meg: egy kovácsoltvas keretbe foglalt fakereszt, és az oltáron használt misekönyvtartó. Utóbbit az 1951-es templombezárás után megőrizte egy család, majd 1990-ben visszaadták a pálosoknak.

A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő pálosok számára készült.

A Sziklatemplom bejárata napjainkban

A sziklatemplom két részből áll: A felső, ősi barlangból (Szent Iván-barlang, majd utóbb Lourdes-i Barlang) és egy alsó, a hegy belsejében elhelyezkedő, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből. A hőmérséklet télen-nyáron 21 °C. 1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Megalakult a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság”, hogy kegyhelyet állítson Budapesten. Eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, rossz hírű Szent Iván-barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki.

Besnyő Jenő Gyula több társával Lengyelországban magára öltötte a pálosok fehér ruháját, és várta a visszatérést Magyarországra. A pálos rend generálisának kérésére Serédi Jusztinián esztergomi érsek mint területileg illetékes főpásztor engedélyezte a pálosok letelepedését a számukra épített Sziklakolostorban. A kalocsai érsek 1934. május 8-án harminc főből álló küldöttséggel utazott Częstochowába, és tért vissza tizennégy pálos szerzetessel, közöttük a rendfőnökkel, Przezdziecki Piusszal május 14-én.

Az ún. Trux-kereszt a Sziklatemplom oltárán a háború előtt, képeslap, ismeretlen fotós felvétele (Zemplén Múzeum, Szerencs, 0104333)

1939-től lengyel menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, akik nagy számban látogatták a Sziklakolostort. Mindszenty József bíboros hercegprímás többször is járt a szentélyben. Nem sokkal a sziklatemplom bezárása előtt százezer zarándok hallgatta beszédét. 1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvéthétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. A szerzeteseket egyetlen éjszaka alatt teherautókra rakták és elszállították. Voltak akiket kivégeztek, a többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A sziklatemplom elpusztult. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték. Az 1960-as évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták.

A Sziklakápolna szentélyében a sziklafalnál középen állt a kegyoltár, amelynek tabernákulumára állították az olajfakeresztet, amelyet Trux Jenő, a Mária-kongregáció vezető alakja Jézus sírjához érintett Jeruzsálemben, itthon pedig díszes vasalással foglaltak keretbe. A kereszt hátoldalán lévő réztáblán az alábbi felirat olvasható:

“A Szent Gellérthegyi Sziklatemplom részére, a szent földről emlékül hozta Magyarország Nagyasszonya iránti végtelen tisztelete és hálája jeléül.
Dr. Rónaszéki Trux Jenő’’

Amikor 1951. március 26-án, Húsvéthétfőn a Sziklatemplomot bezáratta a kommunista hatalom, a Gellért Szállóból látta valaki, hogy a Lourdes-i Madonna szobrát ledöntötték, s az darabokra törött. A kisebb méretű kovácsoltvas kereszt valószínűleg elkerülte a hatalom embereinek figyelmét, ezért lehetséges, hogy egy hívő megmenthette azt.

A Trux-kereszt a pálos kiállításon, a Tatár András által 2012-ben készült kovácsoltvas állványon (fotó: Török Máté)

A Magyar Pálos Rend a kommunista rendszerek összeomlásakor 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitotta. A pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, ami Sikota Győző tervei szerint készült. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A betonfal egy darabját a templom bejáratának jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra alatti interregnumra. Gyulay Endre püspök 1992. június 6-án szentelte fel újra, az 1960-ban elfalazott Gellért-hegyi sziklatemplom külső termét. A sziklatemplom főoltára 2008. december 3-án a Pálos Rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros, Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, Izydor Matuszewski, a rend generálisa, a Püspöki Konferencia számos tagja és a pálos szerzetesek szentmisét mutattak be december 3-án az Egyetemi templomban. Ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros ünnepélyesen átadta a Gellért-hegyi sziklatemplom használati jogát – amely eddig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéé volt – a pálos rendnek. 

A sziklatemplomban őrzik Szent Gellért lábszárcsontját. A templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült. A Lengyel–Magyar Baráti Társaság 1994. május 15-én, a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulójára a Częstochowai Fekete Madonna kegyképének másolatát ajándékozta a templomnak. Ekkor állították fel a Częstochowai Madonna-kápolnában a Lengyel oltárt, a bronz sas Bronisław Chrony alkotása. Itt található a lengyel internáltak bronz emléktáblája is, valamint Szent Maximilian Kolbe (1894-1941) domborműve, ami Majcik Mária alkotása. Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor. Az építőmesterek e kereszt utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták.

A kereszt 2006 után került vissza a pálosokhoz, a Sziklatemplomba, 2011-ben pedig bemutatták a Számon tartva című, a kommunista diktatúra által üldözött papok személyes tárgyaiból és egyéb emlékekből nyílt egri kiállításon. Ezt követően visszakerült a Sziklatemplomba, majd 2012-ben a márianosztrai állandó pálos kiállítás részévé vált. Ekkor kovácsoltvas állványt kapott, Tatár András kovácsmester munkáját.

 

Forrás: NAGY KÁLMÁN: A pálosok budapesti sziklatemploma
Pálosaink, a fehér barátok, kiállítási katalógus

Borítókép és a Trux-keresztet ábrázoló fotók forrása: Pálosaink, a fehér barátok, kiállítási katalógus (Trux-kereszt egy részlete)