A
középkorból ránk maradt végrendeletek között különös jelentőségű az eddig ismert legkésőbbi: Palóci Antal zempléni főispán 1526. július 25-én, feltehetően a korábbi sárospataki várban kelt testamentuma. E végrendeletnek egyebek mellett az kölcsönöz fokozott jelentőséget, hogy írója a mohácsi ütközetbe készülőben rendelkezett földi javairól, felkészülve egy hónappal később bekövetkezett halálára. A végrendelkező Magyarország egyik legelőkelőbb, a 15. században a legmagasabb állami méltóságokra emelkedett és kiterjedt birtokokkal rendelkező családjának utolsó férfisarja volt, aki alig részletezett ingatlan vagyona mellett sok szempontból érdekes, esetenként bővebben leírt ingóságairól a szokásoktól eltérő módon intézkedett. A végrendelet híven tanúskodik a halálra is elszánt férfi lelkiállapotáról, egyes intézkedéseinek indítékairól, hatalmaskodásai miatt érzett bűntudatáról, megbánásáról és igyekezetéről, hogy bűneit jóvátegye, bűnbocsánatot és üdvösséget nyerjen, egyben elődei lelki üdvéről is gondoskodjék. De ezen végrendelet azért is különleges, mert megtudhatjuk belőle, hogy a pálosok sátoraljaújhelyi Szent Egyed kolostorában őrizték Remete Szent Pál ujjereklyéjét…

Remete Szent Antal és Remete Szent Pál (Forrás: bernardinai.lt)

Remete Szent Pál gazdag thébai családból származott, 228 körül született, az első ismert nevű keresztény remete, a sivatagi atyák egyike. A 13. századi, egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos rend névadója, akit a pálosok szellemi ősként, példaképeként tisztelnek. Első Remete Szent Pál 341-ben halt meg. A sivatagi körülmények miatt Szent Pál teste gyorsan mumifikálódott, Remete Szent Pál életszentségének híre gyorsan terjedt. 494-ben Gelasius pápa szentté avatta. Romlatlan állapotban talált tetemét pedig 1169-ben Konstantinápolyba szállították:

Sok-sok esztendő elmúltával… Emánuel, konstantinápolyi császár… elhatározta, hogy ennek az idős szentnek (Remete Szent Pálnak)…oszlásnak nem indult testét pedig az említett helyről, ahol Szent Antal a vadállatok ásta gödörben elhantolta, a császári székvárosba, tudniillik Konstantinápolyba viteti, és az általa alapított Periblepta, azaz a Megcsodált Mária szent egyházába elhelyezteti. Fejét azonban…Rómába vitték.
Szent Jeromos, Sophronius Eusebius Hieronymus

A sátoraljaújhelyi pálos-piarista templom és rendház napjainkban

Sokáig itt is maradt a test a szerzetesek gondozásában, három ujja pedig a cluny-i apátságba kerül, még 1240 előtt. Fejét Konstantinápolyból Rómába szállították, ahonnan IV. Károly császár Prágába vitte. Innen Karlštein várába, majd1240-ben pedig Velencébe került. A pálosok nagyon vágytak rá, hogy ősatyjuk teste náluk pihenjen. Nagy Lajos, aki szerfölött kedvelte a pálosokat, fogadalmat tett: ha nyer a Velence elleni háborúban, megszerzi kedvelt Rendje számára az óhajtott ereklyét. 1381. október 4. éjszaka Velencéből átszállítják Szent Pál testét Budára. A Velencéből való elszállítás titokban történt, hogy a nép ne próbálja azt megakadályozni.

Előbb a budai királyi kápolnában helyezték el az ereklyét, majd onnan a budaszentlőrinci monostorba, a Pálos Rend főmonostorába szállították át, fényes körmenettel, 1381. november 14-én. II. Lajos 1523-ban ígéretet kapott a cseh uraktól arra nézve, hogy a Karlstein várában féltve őrzött fej-ereklyét kiadják a magyaroknak. 1523. május 25-én illesztették össze a fejet és a testet Budaszentlőrincen. A pálosok, féltve az oly nagy becsben tartott kincset, Szent Pál atyánk ereklyéjét, a török elől elmenekítették előbb az elefánti kolostorba (Nyitra megye), majd onnan Trencsén várába, remélve, hogy ott nagyobb biztonságban lesz. De a török Budaszentlőrinc feldúlása és elpusztítása után 1527-ben eljutott Trencsénbe is, ahol a drága ereklye az ostrom alkalmával elégett.

Palóci Antal zempléni főispán végrendelete (Forrás: archives.hungaricana.hu)

Palóci Antal zempléni főispán testamentuma 1526. július 25-én, feltehetően a korábbi sárospataki várban kelt. A végrendelet részlete szerint “...ötven forintot hagyunk az újhelyi remete barátok kolostorának a felújítására, valamint egy zafírköves, nagyobb aranygyűrűt hagyunk Első Remete Szent Pál ujjára. Továbbá két gyűrűt arra hagyunk, hogy fordítsák azokat lelkünk üdvösségére, a többit pedig Pálóczy Katalin asszonynak hagyjuk.

A középkori írott forrásokban több említés nem esik erről az ereklyéről, és arról sincs szó a fennmaradt oklevelekben, iratokban, hogy hogyan került az újhelyi pálos remeték birtokába ez az ereklye…

Sátoraljaújhely legrégibb egyháza valószínűleg a Szent Egyed kolostor volt, remetéinek első említése 1281-ből származik. Az évekig Magyarországon tevékenykedő Fülöp pápai legátus néhány nappal Magyarországról távozta után megerősítette a sátoraljai remeték számára a királyok és a hívők által tett adományokat. A 14. század végétől már három közeli pálos kolostorral együtt egy körzetet (vicaria) alkotott, aminek élén az újhelyi vikárius állt. Jelentős birtokokkal rendelkezett. Az újhelyi pálos templom és rendház egyike a legépebben fennmaradt pálos kolostoroknak, mai napig a város Barátszer nevű helyének központi épülete…

 

Forrás: Détshy Mihály: Az utolsó Palóci végrendelete
Diplomatikai levéltár 82732 („ad reformationem claustri fratruum heremitarum de Uihely legamus flor. quinquaginta, unum annulum majorem aureum cum lapide safyl legamus ad digitum Sancti Pauli primi heremite”)
Tóth Péter: Diplomatikai szöveggyűjtemény
palosrend.hu

Borítókép: Nagy Lajos király fogadja a Remete Szent Pál szarkofágját hozó itáliai követséget; Dudits Andor szekkója, 1925. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest, Lovagterem, fotó: Szelényi Károly, Magyar Képek)