Szent Gellért vértanúságának emléknapja – szeptember 24.

Szent Gellért vértanúságának emléknapján a Gellért-hegyi Sziklatemplom miatt emlékezünk, hiszen 1046. Szeptember 24-én Gellért püspököt ezen a helyen, az akkor Kelen-hegynek nevezett szikláról taszították a mélybe. A pesti révnél megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői: elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték. Sírjánál számos csoda történt, ezek alapján a római szentszék 1163-ban a szentek közé avatta. Szent Gellért püspök (Velence, 980. április 23. – Kelen-hegy, 1046. szeptember 24.) bencés szerzetes, a velencei Morosini (egyes nézetek szerint a Sagredo) család sarja, a Csanádi (ma: Szeged-Csanádi) egyházmegye első püspöke. Emléknapját vértanúsága napján, szeptember 24-én tartják.

Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban lévő ereklye, amely Gellért combcsontját őrzi egy Bécsben készült üveghengeres ereklyetartóban (Forrás: Villy/wikipdia.org)

Atyja, Gerardo velencei patrícius volt és rokonságban állt a Centranigo családdal, amelyből Pietro Barbolano (1026–31) dózse született. Öt évig tanult az Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne a vágy, hogy Szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvashassa. Atyja, Gellért, valamikor 990–995 közt részt is vett abban a népes zarándoklatban, amelyet a velenceiek Jeruzsálembe indítottak; az arabok azonban megölték, mire fia, György, az ő nevét vette föl. 1005 táján szerzetestársai már valami kisebb tisztségre (valószínűleg perjelségre) választották meg a mintegy 25 éves ifjút, akit ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén ki őt, a quadrivium elvégzésére, Bolognába küldte. Onnan 5 év múlva hazatérvén, Vilmos halála után rendtársai apáttá választják. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint, a Szentföldön telepedjék le.

Magyarországra érkezése

A zárai kereskedők egyik hajóján, többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, akinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki pannonhalmi Szent Mór pécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, aki Gellért vonakodásának ellenére rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta; Franciaországban kétségtelenül az ő követeként járt. Amikor azonban 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára 1023-ban ő is remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza.

Szent Gellért legendájának részletei a Magyar Anjou-legendárium lapján. A lázadó pogányok megölik a papokat. Szent Gellértet letaszítják a pesti hegyről. A kocsi magától Csanádra indul a Szent testével. A Szent temetése (Forrás: Váradi Zsolt/wikipedia.org)

Csanádi püspökként

1030-ban azonban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt Tisza-Maros-Duna-közi terület megtérítését. Csanád ispán tíz (közte 7 magyarul tudó) szerzetessel vitte őt püspöksége székhelyére, Csanádra, ahol az Oroszlámosra áthelyezett ortodox szerzetesek monostorában telepedtek le. A nép ezrével tódult oda, hogy fölvegye a keresztséget, s ajándékaival árasztotta el a püspököt, aki a vidékre is gyakran kirándult, hogy templomok építésére helyet jelöljön ki, s hogy megkeresztelje a népet. Egyházmegyéjét 7 főesperességre osztotta. Valtert tanítóvá tette a magyar urak kérelmére Csanádon állított iskolában, s gondoskodott magyar ifjaknak papokká való neveléséről, székesegyházat épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Amellett ő maga aszkétaéletet élt, egyúttal azonban a tudományokkal meg csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő az első és leghatásosabb terjesztője.

A politikai viszonyok Szent István halála után

Szent István 1038. augusztus 15-i halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba kezdett. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt – az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes – politikai gyilkosságai miatt. Elárulta és megölette Aba Sámuel királyt. Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról, ahol várta a németeket, hogy Endre herceget üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai Belvárosi plébániatemplom és a Rudas gyógyfürdő között) megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői: elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték őket.

Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért hegyének nevezték el, a nép a Csanádon eltemetett püspököt, azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal és Imre herceggel együtt az egyház is a szentjei közé iktatta. (Sírjánál számos csoda történt, ezek alapján a római szentszék a szentek közé avatta.) Szent Gellért megmaradt ereklyéit – bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában – most a Velencei lagúnában fekvő Murano egyik templomának oltára alatt őrzik. Ereklyéi Bolognában, Prágában, Győrött, valamint Szegeden a Fogadalmi Templomban vannak szétszórva.

A Sziklakápolna

A Gellért-hegyi sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő pálosok számára készült.

A sziklatemplom két részből áll: A felső, ősi barlangból (Szent Iván-barlang, majd utóbb Lourdes-i Barlang) és egy alsó, a hegy belsejében elhelyezkedő, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből. A hőmérséklet télen-nyáron 21 °C. 1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Megalakult a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság”, hogy kegyhelyet állítson Budapesten. Eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, rossz hírű Szent Iván-barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki.

 

Szent Gellért ereklye és szobor a Sziklatemplomban

A főoltárral szemben állva, a bal oldali boltíves nyílás mögött Szent Gellért domborművét láthatjuk. Majzik Mária keramikus – aki a templomban található Magyarok Nagyasszonya, és Maximilian Kolbe alkotásokat is készítette – nem a megszokott módon, mint püspököt ábrázolta Gellértet, hanem, mint egyszerű remetét, aki bakonybéli magányában a feszület előtt imádkozik.

Az imádkozó lélek nem tesz mást, minthogy fenntartás nélkül átadja magát az Istennek, ahogy Gellért is tette. Odaajándékozta magát teljesen, küzdelmes, áldozatos élet után vállalva még a vértanúságot is. Az oltárban elhelyezett Szent Gellért ereklye erre emlékeztet minket. Így, ezen a helyen, az ő közbenjárása is segít, életáldozata pedig figyelmeztet az igazi, örök értékekre. A Sziklatemplomban Szent Gellért lábszárcsontját helyezték el a kápolnában.

Forrás: Dr. Diós István: Szentek élete
NAGY KÁLMÁN: A pálosok budapesti sziklatemploma

Borítókép: Szent Gellért-szobor (funiq.hu)

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.