Sarlós Boldogasszony templom, Csatka

Sarlós Boldogasszony-templom

Csatka (Komárom-Esztergom vármegye)

Elérhetőség

Komárom-Esztergom vármegye
2888 Csatka, Szabadság tér 83.
Telefonszám: 06-34/388-122

 

Galéria

Csatka Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban, a Bakonyalján fekvő település. A település neve személynévi eredetű. A Csát személynévből keletkezett, annak -ka képzős változata: (Chat-ka), Csát-ka, Csat-ka, Csatka. Nevét írásos formában 1326-ban említik először, egy királyi oklevélben. Károly Róbert ekkor vette el – Csókakő és Csesznek várával együtt – a legyőzött Csák Máté fiaitól. Nagy Lajos király hű emberének, Hédervári Kont Miklós nádornak adományozta a falut, az országnagy adományából épült a pálosok gótikus rendháza és temploma 1357 és 1361 között. Csatka az itt épített kolostornak köszönhetően az évek során mezővárossá fejlődött. Az 1543-as a török támadáskor mezővárossá fejlődött település és az itt épített kolostor is elpusztult. 1724-ben az elnéptelenedett, gazdátlan települést a pápai pálosok szerezték meg, Radoványi Özséb Győrszentmártonból 15 katolikus családot telepített be, akik a mai Suttony helyén telepedtek le, majd erdőirtással szereztek földeket…

A mai Sarlós Boldogasszony titulusú egyház szentélye és tornya annak a templomnak és kolostornak a megmaradt része, amelyet a hazai alapítású pálos szerzetesrend számára építettek a XIV. század derekán. A pálos rend hazai művészetének kiváló kutatója, Guzsik Tamás (1947-2002) szerint a monostor már 1357 előtt épülőben volt. Lajos uralkodásának tizedik évében, 1352-ben alapított egy sor apátságot kedvenc szerzetesei számára, Kont Miklós a királytól kapott csatkai, répcei és bárándi birtokainak átengedésével csupán meggyorsította a munkálatokat. A középkori csatkai rendház a legerősebben patronált kolostoraink közé tartozott. A nádor, bőkezű birtokadományai mellé, végrendeletében a barátokra hagyta a Budai várban látható Vörös Sün ház helyén állt két ingatlanát is. A monostor töretlen fejlődését mutatja, hogy 1487-ben könyvesházát említették. Ez időben a pápai vikárius fennhatósága alá tartozott, s egy példásan hitbuzgó fráterét – Chatkai Pált – szent életű tagjai közt tart számon a pálos rendhagyomány. A magyar szerzet tragédiáját a törökök támadása okozta. Ahogyan 1541-ben felperzselték a rend budaszentlőrinci anyakolostorát, ugyanúgy elpusztították a csatkai klastromot is Veszprém 1543. évi elfoglalása után. A templom azonban, ha sérülten is, megmenekült.

A hódoltság alatt lakatlanná vált települést a pápai pálos barátok szerezték meg az 1720-as években. 1724-ben a gazdátlan községbe Pannonhalmáról hívtak jobbágyokat, akiknek lelki gondozását a móri kapucinus barátokra bízták. A falusiak a kolostor romjaiból építették a házaikat. Az 1784-es népszámlálás szerint Csatka még mindig a pápai pálosok birtoka volt. A 18. század végén, a rend feloszlatását követően kamarai birtokká vált, a 19. század közepén pedig Liechtenstein Alajos herceg szerezte meg Csatkát. A templom 1738-tól Csatka plébániája. Az ezt követő két évtized során történt az épület barokk stílusú renoválása (a hajó új, csehüveg boltozata csak 1801-re készült el). A Nagy Lajos kori templom falai azonban eredeti helyükön állnak. Az alaprajz feltűnően közeli rokonságot mutat a csatkaival egykorú márianosztrai és a Pozsony melletti máriavölgyi pálos templomokéval.

Szép arányú, négyszakaszos, hosszúkás szentélyeik mintha “típusterv” alapján készültek volna, még a boltozatok bordáinak profiljai és a falpillérek gyámjai is úgyszólván egyformák. Különösen a keskeny csatkai templomhajón feltűnő az úgynevezett álháromhajós szerkezet, ami a mellékhajók szokatlanul keskeny voltából adódik. A 19 méter hosszú, 13 méter széles tér északi oldalának csúcsíves pillérei alatt mindössze egy átjárószerű folyosó jelzi a gótikus “mellékhajót”. Az épület északi oldalához kapcsolt torony inkább a középkori városi szerzetestemplomok tornyainak elhelyezését juttatja eszünkbe: az itteni, elenyészett klastromból is a kerengő felől jártak át a barátok a torony alatti oldalkarzatra zsolozsmázni. 1961-ben kapott kinevezést Pócza Dezső Árpád volt ferences atya, akinek plébánossága alatt került sor a templom külső és belső restaurálására 1966-68 között. A kórus alatti pálos csoportképet Forró Kamill ferences atya festette, a többi falikép Nemcsics Antal munkája. A szentély falába Szentléleky Miklós Ákos reneszánsz sírkövét falazták 1516-ban.

Forrás:
Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza
Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története
Csapodi Csaba-Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt
Ludwig Emil: A csatkai pálos templom

A pálosok épített öröksége

Többet szeretnél tudni ezekről a kolostorokról, templomokról? Akkor nincs más dolgod, mint megvásárolni A pálosok épített öröksége című könyvet, ahol a lehető legrészletesebb leírást találod meg Budapest és környékének pálos épületeiről. Kattints a képre a megrendelésért!

Back to Top