Szent Margit kolostor, Balatonhenye

Szent Margit-monostor (Elpusztult)

Balatonhenye (Veszprém vármegye)

Elérhetőség

Veszprém vármegye

Balatonhenye (Nem lokalizált, elpusztult monostor)

 

Balatonhenye község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban található. A település a Balaton-felvidéken, a mindössze két község területét magában foglaló Monoszlói-medencében fekszik. Első okleveles említése 1181-ben történt. Az adománylevél szerint Fulcumar comes Palan, Merethe és Heney birtokokat adományozta a bakonybéli apátságnak. Fennmaradt oklevelek szerint 1262-ben lakosai a veszprémi vár nemes jobbágyai voltak. Heney neve István alországbíró 1269. október 28-án kelt határjárásban is megjelenik a Nevegy (Nyvygh) falu püspöki népei és Heney veszprémi vár jobbágyai között kialakult vitás kérdés rendezése okán. Henye papja Miklós, 1335-ben két garast és húsz kis denárt fizet pápai tized fejében. A középkori Henye nemesi falu volt, a 15. században már két részből, Felső- és Alsóhenyéből állt. Ekkor a falu egy része a veszprémi várhoz, más része a Szent Mauríciusz Monostorhoz tartozott. Utóbbi 1489-ben és 1542-ben is birtokolt itteni területeket.

1548. április 29-én Várdai Pál esztergomi érsek, főkancellár, királyi helytartó utasította a kapornaki konventet, hogy Kisasszonyfalvi Istvánffy Pál fiát, Miklóst iktassa be az almádi Szentlélek apátság kolostorához (monasterium abbatie Sancti Spiritus) tartozó alábbi birtokokba és birtokjogokba: Almád (Almád), Apáti (Apathy), Verestó (Werestho) Attak (Athak), Henye minden haszonvételükkel és tartozékukkal. A törökök legalább kétszer pusztítottak a településen, először 1548-ban, majd 1572-ben, de később is támadásoknak lehetett kitéve, mert 1610-ben és 1611-ben is lakatlan faluként említik az írások.

A területén feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az ókori rómaiak idejében lakott hely volt: a 19. század végén előbb egy római temetőt tártak fel, majd az egyik lakos telkén újabb hasonló leletekre bukkantak, egy nő sírjára, római feliratos sírkőre, valamint egy Ámort ábrázoló kőszobortöredékre. 1365-ből származó feljegyzések szerint a falu mai határától északra egykor pálos kolostor állt, amelyet az Árpád-korban építhettek Árpád-házi Szent Margit tiszteletére. (Békefi Remig munkájában, illetve Csánki Dezső Magyarország Történelmi Földrajzi kötetében a monostor alapítását Henee helységben 1376-ra teszi.) Fehérváry Rudolf: Az uzsaszentléleki pálos monostor című írásában említi, hogy Balatonhenyén, a magyaltetői kolostorhelyen helyi nemesek alapítottak monostort 1365 előtt, Szent Margit titulussal. Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei című munkája szerint a Szent Margitról elnevezett kolostort helyi nemesek alapították, valószínűleg az Árpád-kor végén, amely a a középkor végére elnéptelenedett. Az egykori kolostor környékét ma Margit-kertnek nevezik.

A falutól északra észak-déli irányú dombhát húzódik, melybe a régi Vigántpetendre vezető út mélyen bevágódott. Ma ebben a völgyben a Dobogópatak folyik. Ennek a Magyaltetőnek nevezett dombhátnak a nyugati tövében, a margit-kertnek tartott részen, a falu északi végétől kb. 250 méterre 1963-64-ben még kőfalak nyomai látszottak, melyek az egykori pálos kolostorhoz tartoztak. A kolostorépület falát a víz elmosta. E szint alatt kb. 6 méterrel a partoldal alján, két erős, 1,5 méter széles falmaradványt figyeltek meg, melynek rendeltetését nem ismerték fel a szakemberek. A felszínről 13-14. századi cserepeket gyűjtöttek. Guzsik Tamás és Fehérváry Rudolf 1978-ban tartott helyszíni szemlét a területen. A korábbi leírásokban említett falcsonkoknak és alapfalmaradványoknak a helyét sem ismerték fel. A monostor helye máig ismeretlen.

 

Forrás:
Váczy Péter: A bakonybéli összeírás kora és hitelessége In.: Levéltári Közlemények, 8. (1930)
Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.)
Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke – A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet – műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék multjából
A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1545-1548 – Zalai gyűjtemény 64. (Zalaegerszeg, 2008)
Fehérváry Rudolf: Az uzsaszentléleki pálos monostor In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Molnár Attila-Mezey András: Balatonhenye településtörténeti arculati kézikönyv
Bakay Kornél – Kalicz Nándor – Sági Károly: Magyarország régészeti topográfiája 1. – A keszthelyi és tapolcai járás. Veszprém megye régészeti topográfiája. Budapest, 1966.
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon

A pálosok épített öröksége

Többet szeretnél tudni ezekről a kolostorokról, templomokról? Akkor nincs más dolgod, mint megvásárolni A pálosok épített öröksége című könyvet, ahol a lehető legrészletesebb leírást találod meg Budapest és környékének pálos épületeiről. Kattints a képre a megrendelésért!

Back to Top