A dömösi prépostság és a pálosok

Hunyadi János kormányzósága alatt a dömösi prépostság betöltése miatt támadt nézeteltérés a szentszékkel, mely kérdés az országgyűlést is foglalkoztatta s ott, – mivel Hunyadi János kormányzóvá választása óta a rendek a királyi főkegyúri jog közös birtokosainak tekintették magukat a királlyal, – heves és szenvedélyes

Serfőzők, mészárszékek, fogadók és csárdák

A török megszállás után a pálos birtokok száma a 16. és 17. század során természetszerűleg nagymértékben lecsökkent, a felépítmények zöme elpusztult, és a 18. század elejétől igen sok jogvitát kellett folytatniuk birtokaik egy részének visszaszerzéséért. Ezt követően a lecsökkent számú rendház folyamatos anyagi erősödését

A csodatévő Fekete Madonna kép legendája

A 14. században terjedt el a pálos rend Lengyelországban is, ahol Nagy Lajos király rokona, Opuliai László herceg alapította az első pálos kolostort Czenstochowában, 1382-ben. Eggerer András (+1672), bécsújhelyi pálos szerzetes, rendi történetíró tollából maradt fenn egy szép legenda, amely a csodatévő Fekete Madonna

A nosztrai pálos rendház, mint erődített kolostor…?

A nosztrai pálos kolostor alapítási éve 1352. Folyamatosan működött, 1535 után azonban a szerzeteseknek a török elől el kellett menekülniük, és a kolostor a templommal együtt elnéptelenedett, romossá vált. 1687-ben is romosnak írták le, újjáépítése pedig csak 1711 után kezdődött meg. A kolostor körüli

“Toronyalja”, avagy a vár köveiből épült kolostor

A Kishanta- és Korompa-patak találkozásánál egy 13. századi település, illetve a környéken 13. századi telepek (pl. Hanta falu) voltak, a Korompa-patak torkolata feletti, meredek oldalú domb tetején a 13. században kisméretű, sánccal, árokkal övezett vár, Bibervár állt. A toronyaljai kolostor alapítója a lakatlanná vált

Ha a kövek beszélni tudnának…

Ha a kövek beszélni tudnának… számtalan olyan történetet hallanánk, amelyben arról regélnek, hogy várból templom, majd templomból vár falába kerültek… Ám beszéljenek a kutatók, régészek és szakemberek a kövekről, és arról, hogy mi köze volt Nosztra várának, Nosztra pálos kolostorának és a nógrádi várnak

Ahol már csak emlékük őrzi múltjukat…

Somogy megye határa a középkor folyamán – kisebb változásoktól eltekintve – nagyjából egységes volt. Ugyanez mondható el az egyházmegyei beosztásról is. Bár a középkori Somogyban megannyi pálos kolostor állt, Somogy megye területén a ma hivatalos műemlékjegyzékek egyetlen pálos kolostort vagy kolostorromot sem tartanak számon.