Hírek, események

Megjelent a Magyar Turista májusi száma

Megjelent a Magyar Turista májusi száma, amelyben a salföldi pálos kolostorról olvashat az, aki megvásárolja a lapot. Bár számos pálos kolostor (templom) romja található még Magyarországon, melyek egytől egyig mesés, érdekes történettel rendelkező kolostorok, A pálos rend építészeti emlékei facebook oldal kedvelőinek egyik nagy kedvence ez a rom, ennek köszönhető, hogy a májusi számban a kőkúti vagy köveskúti kolostor történetét ismerhet meg az olvasó.

A tartalomból:

  • Megnyílt a Román Csarnok / Szépművészeti Múzeum / Budapest
  • Festői romom az Ábrahám-hegyen – a salföldi pálos kolostor / Balaton-felvidék
  • Út a szabadságba – Egy sokat átélt és emlematikus híd / Az Andaui híd / Hanság
  • A Víz Világnapja 2018.
  • Gesztes vára / Kedvenc helyeink / Várgesztes / Vértes
  • Túra titkok nyomában (1. rész) / Dég / Mezőföld
  • Hétköznapi kirándulás / A Szemlő-hegyi barlang és környéke / Budai-hegység / Budapest
  • Wass Albert emléktáblájának avatása Pécelen
  • Bükki extrák Országos Kékkel fűszerezve / Bükk
  • Kazettás Kalotaszeg (5. rész) / Kolozsvár határában / Kalotaszegi-medence / Erdély
  • Múlt idők nyomában… Úttörövasutak Magyarországon (2. rész) / Szolnok, Tiszakécske / Kisvasutak
  • A legendákkal átszőtt Dunajec / Lengyelosrzág
  • Körutazás Új-Zélandon (1. rész) / Kitekintő
  • Myskovszky Viktor, a régi Magyarország építészeti emlékeinek turista megörökítője / História
  • Vártól várig Burgenlandban (3. rész) – Nehezen belátható viszonyok… / Kabold / Burgenland / Ausztria

Mindenkinek jó olvasást és túrázást kívánok!

Elkezdődött a gombaszögi pálos kolostor feltárása

Egy hete kezdődött el a gombaszögi pálos kolostor feltárása Szalócon, Szlovákiában. A Gömör-Kishonti Múzeum, az ELTE Régészeti Tanszéke és az esztergomi Balassa Múzeum szakértőinek bevonásával zajló ásatás május 8-ig tart, ahová hétfőtől várják az önkénteseket is…

A gombaszögi pálos monostor feltárása

Gombaszög (szlovákul: Gombasek) Szalóc településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Az Árpád-kori eredetű településről a fennmaradt írott források először 1243-ban tesznek említést. 1371-ben az egymás között rokon Bebek és Csetneki család tagjai monostort alapítottak a pálos remeték számára a Havasalja vagy Gombaszeg nevű területen, Gömör megyében, az esztergomi egyházmegyében.

“Bebek György és László mester, a néhai István comes, országbíró fia, testvéreivel együtt a generális perjelnek és a pálos remetéknek adja Havasalja, másképp Gombaszeg nevű birtokukat, megszabva a határokat is, oly föltétellel, hogy a remeték az ő segítségükkel építsék föl ott a Boldogasszony monostorát.”

1487-ben Zápolyai István Kápolna nevű faluját adja a gombaszögi monostornak, míg 1511-ben Thereszthenyei Péter fia, Antal nemesi kúriáját adományozza a pálosoknak Domaházán. Még 1505-ben Kápolnai Zsigmond egy egész lakott és egy fél puszta jobbágytelket ad a gombaszögi remetéknek, Thewkews István pedig hat, végül Chetneki Ilona egyet Borsván. A gombaszögi monostornak volt még nemesi háza Sajószentpéteren, malma a kolostor közelében a Sajón és egy másik malma Onga faluban.

A gótikus stílusban épült, egykor gazdag kolostor templomból, ehhez kapcsolódó, elnyújtott, poligonális záródású szentélyből és ehhez északon csatlakozó kolostornégyszögből állt. Az erőszakos foglalásoktól tartva a szerzetesek 1555-ben a rozsnyói polgároknál biztonságba helyezték értékeiket: 2000 forint arany- és 46 márka ezüstpénzt, négy kelyhet, 60 ezüst rögöt és egy ezüst keresztet. 1566-ban azonban az alapító család utóda, Bebek György a kolostort elfoglalta, feldúlta, birtokait lefoglalta, a szerzeteseket elzavarta, az épületet pedig erősséggé alakította. Természetesen a szerzetesek kincsét és pénzét erőszakkal vitte el Rozsnyóról. A kolostort végül Schwendi Lázár császári hadvezér elfoglalta és lerombolta. Köveit az eltelt évszázadok alatt elhordták. Ma mindössze egy keskeny, ámde 7 m magas darab áll az egykori templom falából.

A pálos címer a gombaszögi monostor előtt

Tavaly, azaz 2017-ben a magyar kormány segítségével, a Bethlen Gábor Alap 20 millió forintos (a teljes összeg 80%-a) támogatása mellett a Gombaszögi Nyári Tábor intézményi hátterét biztosító polgári társulás, a Sine Metu megvásárolta azt a kisebb részt, ahol a két legjelentősebb történelmi emlék, a soha fel nem tárt középkori pálos monostor és a rokokó kúria is található.

Most, 2018 áprilisában kezdték meg a pálos kolostor feltárását a Gömör-Kishonti Múzeum, az ELTE Régészeti Tanszéke és az esztergomi Balassa Múzeum szakértői. Az ásatás első szakaszában kiásták a középkori templomhajó egy részét és megtalálták az eredeti járószintet is. A leletmentés május 8-ig tart, ahová önkénteseket is várnak. Szállást és napi háromszori étkezést a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői biztosítanak a helyszínen. Esténként pedig a helyi söntésben gondoskodnak a résztvevők vendéglátásáról.

Forrás:
muemlekem.hu
wikipedia.org
DAP I., 160-166.
felvidek.ma

Fotók:
Orosz Örs
almacentrum.eu

5 felejthetetlen pálos rom és templom Északkelet-Magyarországon

Most, hogy már világoszöld levelekkel vannak tele a fák, a kék ég és a napsütés, a friss fű és virágok illata, a nap melege nem csak jobb kedvre derít, de arra ösztönöz, hogy végre kimozduljunk a lakásból, és elinduljunk akár több napra is szétnézni kicsiny kis országunk kincseit felkeresve. A Bükk és Zemplén erdeiben is megannyi csodálatos, középkorból itt maradt épület, pálos kolostorrom látható, amit érdemes felkeresni akár most, ősszel, amikor ezer színben pompázik az erdő. Mindenkinek garantálhatom, hogy felejtethetetlen élmény lesz!

Martonyi, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Martonyi pálos templomának romjai

Martonyi szélén, a TV torony felé vezető aszfaltúton közelíthetjük meg. Az aszfaltútról jobbra indul a zöld turistaút a kolostorhoz. Az ösvénytől kb. másfél km-re érhetjük el a romokat.

A Háromhegyinek nevezett kolostor Magyarország legépebben maradt pálos emléke. A kolostor gótikus stílusban épített templomának falai és diadalíve viszonylag jó állapotban megmaradt. Az egyhajós templom poligonális szentéllyel záródik. A szentélyből egy ajtó vezetett egy kis helyiségbe a sekrestye mellett, ahol egy kézmosót (lavabót) találunk. A templomhajóból a kerengőbe nyílt egy ajtó a szerzetesek számára. A külső forgalom célját szolgálta a nyugati homlokzat kapuja, efölött a homlokzaton rózsaablak helye látható, amely megvilágította a templomhajót, a templom déli falán található két mérműves ablakkal egyetemben. A tetőszerkezetet 2008-ban zsindellyel fedték be, az oromfalakat stabilizálták, a támpilléreket ismét fölépítették. Az ÁMRK régészei – Juan Cabello és Simon Zoltán – részlegesen feltárták a kolostor kerengőjét és udvarát, majd 2014 év végéig sikerült feltárni a kerengőhöz kapcsolódó helyiségeket, így a káptalantermet és az ebédlőt is. A monostor emeletes volt, az emeleti részben a szerzetesek hálótermei voltak kialakítva.

A kolostort a Tekus fiak leszármazottai, martonyi nemesek alapították 1341 előtt. Ez évben már jelentős birtokadományban – egy nemesi telekben és kúriában – részesítette a később Háromhegyinek nevezett kolostort Zalonnai Dénesfi János fia, Mátyás. Az építkezés első szakasza már ekkor megkezdődött, majd egy szünetet és áttervezést követően a 14. század utolsó negyedében folytatódott. Írott források szerint a templomot és három oltárát 1411-ben szentelte fel János egri segédpüspök, az épületet azonban már régóta bizonyosan lakták és használták a szerzetesek. Guzsik Tamás, a pálos rend építészetének kutatója szerint az adományozások és a barátok gazdasági tevékenysége 1382 és 1480 között követhető nyomon. A klastrom nem tartozott a gazdagabb rendházak közé. 1550 körül a török vész miatt vált lakatlanná. 1569-ben a sátoraljaújhelyi pálos rendház vikáriusa eladta a hozzá tartozó ingatlanokat, a Háromhegyi klastrom nem kelt többé életre. Építőanyagát – a környező településektől távol lévén – nem hordták szét, falait, úgymond, a természet pusztította el. Először 1998-ban, majd 2000-ben, 2002-ben, és 2005-ben történt régészeti kutatás a területen. A 2008-tól 2014-ig tartó munkálatok már zömmel a helyreállításról szóltak, így lehetővé vált a templom teljes rekonstrukciója.

Forrás:
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása

Fotó:
A pálos rend építészeti emlékei

 

Kurityán, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

kurityan-10.jpg
Az újházai pálos templom romjai Kurityán település mellett

Kurityán községben Felsőnyárád község felé, a református templomot elhagyva térünk le a főútról jobbra, az Arany János utcába, amely egy idő után földúttá vált. Ez a földút átvezet a Szuha patakon (ott jártamkor nem volt rajta híd, át kellett gázolni), egyenesen a romokhoz vezet.

Az újházi pálos kolostorból manapság csupán a templom romos épülete maradt, a monostor épületét ez idáig nem sikerült feltárni. A kolostor temploma egyhajós, három-boltszakaszos lehetett, ehhez támpilléres, a nyolcszög három oldalával záródó (poligonális) szentély csatlakozik. A diadalív nyílása szűk, szinte kapu-jellegű. A templomnak három bejárata is volt, a külső forgalom célját szolgálta a nyugati homlokzat díszes kapuja, a szerzetesek részére a kerengőből a templomhajóba nyílt ajtó, míg a szentély északi oldalán a sekrestye felől nyílt megközelítése. Az oltárhely déli oldalán a falban kettős ülőfülkét alakítottak ki. A kolostorépület szabályos quadrum (kerengő) köré szerveződött. A keleti szárnyban a kiemelt káptalanterem és a mellette lévő sekrestye falai ismerhetők fel. A sekrestye és a templom közötti kis folyosó szakaszról indult az emeletre fölvezető lépcső, ahol a szerzetesek hálótermei voltak. A jelek szerint az északi traktus alatt pince, esetleg ciszterna lehetett. Az épületromok számos faragott részletet tartalmaznak. Ilyenek az északi hajófal fölül címerpajzsban végződő falpillérei, a hajó falsarkaiban található konzolok, melyek alján stilizált emberfejek ill. arcok lettek kifaragva. A másik figyelemre méltó építészeti tagozat a függőleges hornyokkal tagolt falpillér-lábazat.

A nyárádi Újháznak nevezett pálos kolostort a nagyhatalmú Perényi család egyik tagja, Imre, Zsigmond király titkos kancellárja alapította Keresztelő Szent János tiszteletére 1408-ban. Gyöngyösi Gergely rendtörténeti írásában megemlíti, hogy az alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, valamint kurityáni szőlővel ajándékozta meg. Perényi 1418. március 18-án V. Márton pápától búcsúengedélyt kapott a kolostor számára. Ugyan ebben az évben Perényi Imre két fia, János és István megszerezték Kurityán falut birtokuknak, amelyet 1420 körül a Nyárádi Szent János tiszteletére alapított kolostornak, és az itt élő pálos remetéknek adtak. Mohács után Perényi Pétertől csorbakő vára tartozékaival, így a kolostorral együtt Bebek Ferenc és Imre birtokába került. Utóbbit a kolostorban temették el. A kolostor 1550 után néptelenedett el, az évszázadok során magától romba dőlt. A gazdátlan romterület a 20. században az Ormosi Bányaüzem területéhez tartozott. Czeglédi Ilona régész tárta fel 1969-ben. 2011-től állagmegóvási munkák folytak a területen.

Forrás:
Czeglédy Ilona: A kurityáni pálos kolostor HOM Évkönyv 25-26. 1988. 211-228.
koh7.hu
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon Budapest 2003. 128-132.

Fotó:
A pálos rend építészeti emlékei

 

Gönc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A rom Gönc településtől a piros kereszt turistajelzésen 5 km távolságra, illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (Rákóczi-út), Potácsháza érintésével 3 km távolságra található.

Szinte tetőig állnak a templomhajó falai, a monostor elpusztult. A három-boltszakos hajó nyugati homlokzatán volt a bejárat, míg a kolostor felől csak a szentélybe vezetett a sekrestye ajtaja. Mind a hajó, mind a támpilléres, poligonális szentély 3-3 boltszakaszos, keresztboltozatos volt. A templomhajóhoz északról folyosó csatlakozott, a diadalívre irányított ferde betekintő nyílásokkal. A hajó és a szentély csatlakozásánál többszintes, négyzetes építmény volt (torony?), földszinti bejárata a folyosóról nyílt. Ettől keletre nagyobb helyiség volt, talán sekrestye lehetett. Innen nyílt a templom bejárata, egy meglehetősen szűk ajtón keresztül lehetett a templomba jutni. A kolostorrész egyéb helyiségeire következtetni sem lehet, a kőanyagot valószínűleg mesterségesen kitermelték. Külön figyelmet érdemel a szentély északi falának ún. “denevérszárnyú” konzolja.

Alapításának dátuma ismeretlen. Első említése 1371-ből való, mikor nagy Lajos király engedélyezte, hogy a szerzetesek malmot építsenek Gönc felett. Jobbára ezen adat alapján merül fel a királyi alapítás lehetősége. 1389-ben, 1406-ban és 1419-ben Zsigmond király, Erzsébet és Mária királynők a gönci kolostort felmentették a hegyvám alól. Miklós püspök 1429-ban szentelte fel a templom szentélyét, főoltárát, illetve a Mária-oltárt, valamint búcsúengedélyt is adott. 1438-tól folyamatosan adományokban részesítették a monostort. Szőlőket, malmokat, birtokokat ajándékoztak a pálos szerzetesek részére, ám a legnagyobb támogatás mégis az 1450-ben, Mátyás pap, Symai Kerek László fia által adományozott, Telkibánya végén lévő Szent Katalin egyháza, illetve ispotálya volt, melyek fenntartásához a remeték megkapták a Cheches pusztát, a Waghner szőlőt és malmot is. 1464-ben János moldvai püspök megáldotta a Mária templomot 7 oltárával együtt, és 40 napi búcsú tartását engedélyezte. Egy 1540-ben kelt irat alapján a szerzetesek elszegényedtek, 1558-ban pedig Gönc városa a göncruszkai kolostorral együtt bérbe vette birtokait.

A kolostor a 16. század elejétől hanyatlásnak indult. A kaotikus viszonyok és a fosztogatások miatt néhány évtized alatt összeomlott mindaz, amit a szorgos atyák fel- és kiépítettek. 1940-ben a rom további pusztulását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, amelyet egy másik 2005-ben, majd 2012-ben követett.

Forrás:
Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-hegyalján Miskolc, 2004. 19-31.
koh7.hu
Guzsik Tamás: a pálos rend építészete a középkori Magyarországon Budapest, 2003.137-142.

Fotó:
A pálos rend építészeti emlékei

 

Miskolc, Szentlélek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A szentléleki pálos romok Miskolc mellett

Mályinka felől Miskolc felé, félúton található Szentlélek “település”. Elérhető a bükki kéktúra útvonalán is.

A templom falai ma is magasan állnak, a rendház falainak jelentős maradványainak feltárása és rekonstruálása ma is folyamatban van. A kisméretű, egyhajós, poligonális apsziszáródású templomhoz északról csatlakozik a kolostor szabályos kerengővel és eköré szerveződő traktussal. A sekrestye és a templom melletti szárny emeletes lehetett. A kolostor északi szárnya alápincézett volt. Elrendezése, mérete alapján kis létszámú, 6-8 főt befogadó templom és kolostor volt. A templomnak nem volt külső bejárata, csak a monostorból volt megközelíthető. A szűk diadalív hajó felőli homlokfalai alkalmasak voltak mellékoltárok elhelyezésére. A szentélyt egykor csúcsíves, bordás keresztboltozat fedte. Egyedi kompozíció, hogy a meduzafejes falpillér fölött a bordaindító konzol alján kis emberfej van kifaragva.

1240-ben Tardona határjárásában már említenek itt egy remetetelepet. Az első biztos adatunk 1313-ból való, amikor is Ernye bán fia, István nádor adományozza meg külön-külön és együtt is a dédesi Szentlélek és a diósgyőri Krisztus Teste egyházakat. A kolostor tehát 1312 és 1313 között keletkezett. A 14-15. században egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. A 16. század közepén pusztulásnak indult kolostor temploma viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat, de az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére. A területen először 1932-1933-ban folyt ásatás. 1973-76 között kisebb régészeti feltárás és állagvédelem történik. A kutatást Sz. Ceglédi Ilona régész végezte, az állagvédelmet Ferenczy Károly építész irányította. Legutóbb 2012-ben és 2013-ban kezdődött a Herman Ottó Múzeum régészei által végzett kutatómunka, melynek során a kolostort sikerült feltárni.

Forrás:
koh7.hu
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest 2003.)

Fotó:
A pálos rend építészeti emlékei

 

Sátoraljaújhely, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

ujhely-2-3.jpg
A Sátoraljaújhelyen található volt pálos templom és kolostor

Csak a műemlék templom látogathatóbefogadóképesség: 50 fő. Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés alapján. Angol és német nyelvű írásos ismertető kérhető a templomról.

Telefon: 47/322-433 Nagyboldogasszony Piarista Templomigazgatóság

A többször átépített, mai barokk, volt piarista kolostor falaiban őrzi a gótikus maradványokat. A mai egyhajós templom megőrizte jellegzetes középkori alaprajzát, a hajónál keskenyebb, nyújtott sokszögzáródású szentélyét és a gótikus északi falát. A templom épületéhez északról csatlakozik a kerengő, amelynek nyugat felé irányuló kolostorszárnya szabályos kvadrum köré szerveződött. A kerengő árkádokkal nyílik a belső udvar felé. Déli részének gótikus keresztboltozata ma is látható, a körbefutó folyosókat és termeket később donga- és kolostorboltozattal fedték. Később a kerengő félköríves nyílásait befalazták, ablakokká szűkítették. Az épületegyüttes a 17. századtól fokozatos helyreállításon megy keresztül. A kétszintes rendház második emeletét 1698-ban Nádasdy László perjel emeltette. Déli oldalához Rákóczi Ferenc építtette a ma is álló kis kápolnát. A templom az átépítések során kapta barokk főhomlokzatát. A templomhajót fiókos dongaboltozat fedi gazdag stukkódíszítéssel. Berendezése 1716-1736 között készült, főoltára Strécius József lőcsei szobrász műterméből származik.

A pálosok, majd a piarista rend temploma első formájában valószínűleg a 13. sz. végén vagy a 14. sz. elején épült, melyből mára csak az északi fal, s a többi falazat egy-egy részlete maradt meg. 1501-ben már, a toronyban gép-óra is működött, melynek faragott kő-óraszámlapja a templom folyosóján ma is látható. 1566-ban a törökök lerombolták a templomot, a pálosok fél évszázad alatt mai stílusában újjáépítették. A sok viszontagság ellenére, a XVII. század végére lőcsei faragók nemesi családok segítségével elkészítették az oltárokat és a szószéket. I. Rákóczi Ferenc 1770-ben a templomhoz építtette a déli kápolnát kriptával. A Rákóczi-szabadságharcban Károlyi Sándor mentette meg a templomot a felrobbantástól. II. József 1786-ban eltörölte a pálos rendet, és helyükbe a piaristákat telepítette ide Tokajból. Az ide érkező piaristák, a Mária-oltár képét a főoltárba építették be (így lett Szent Egyedből Nagyboldogasszony templom). A kriptában nyugszik tiszteletreméltó Csepellény György pálos vértanú. A templomot belső berendezéseivel együtt az Országos Műemléki Felügyelőség negyedszázadon át tartó munkával gondosan restaurálta, majd 1992. november 25-én Ács István pálos egri segédpüspök újra felszentelte a teljesen felújított templomot.

Megközelítés: Sátoraljaújhely, Deák utca 12.

Forrás:
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
satoraljaujhely.hu

Fotók:
A pálos rend építészeti emlékei

5 lenyűgöző pálos kolostorrom a Balaton-felvidéken

Kétségtelenül itt a tavasz. A sötét, borongós, hideg idő után újra kisütött a nap, aminek melege sokunkat a természetbe csábít. Bár a Balaton hallatán mindenkinek a nyár jut eszébe, azért vannak, akik nem megmártózni járnak erre, hanem a Balaton-felvidék megannyi csodálatos középkori templomát, várát tekintik meg inkább. Így vagyok ezzel én is. Szinte évről évre járom végig megannyi lenyűgöző pálos kolostorát, templomromját is ennek a tájnak. Lássunk most ötöt, amelyet, ha erre jársz, ne hagyj ki!

Az uzsabánya területén álló romok

Uzsa, Veszprém megye

A rom az uzsai bánya területén áll, a településre megérkezve észak felé találjuk a bánya épületeit. Csak engedéllyel látogatható. Engedélyt a bánya igazgatójától, Laub Ernőtől kell kérni email-ben.

A templomnak ma már csak az alapfalai láthatóak, apszisának északi fala kb. 4-5 méter magas. Egyhajós, a hajónál keskenyebb, nyújtott poligonális apszisú volt, a poligon sarkain támpillérek nélkül. Az apszis poligonja kvadrikus szerkesztésű, a nyolcszög öt oldalával zárul, talán boltozatos volt. A hajó déli oldalához két helyiség csatlakozott, valószínűleg bejárati csarnok és ossarium volt, valószínű már a ferencesek idejéből. A templomhoz északról csatlakozott a kolostor. Ebből két részlet maradt meg, mindkettőebn egy-egy nyílással, valamint egy kevés alapfal-maradvány a nyugati oldalon. Az egyik nyílás boltozott, ez az udvar és templom közötti keresztfolyosót kötötte össze a sekrestyével. Ádám Iván 1881-ben mérte fel a területet, akkor még a kolostor északi oldala és gazdasági épületei látszottak.

Az Uzsai család tagjai között feltételezhetjük a kolostor alapítóit, első kegyurait. A kolostor okleveles említését az 1333-as pápai tizedjegyzékből ismerjük, tehát az alapítás ez előtt történhetett. Az épület mérete, elrendezése viszont sokkal korábbi telepítésre nem vall, így az alapítás és építés ideje az 1320-1333. közötti idő­ re tehető. Későbbi történetéről semmilyen adat nem ismert. 1455-ben elnéptelenedett, majd – hasonlóan a tálodi kolostorhoz – ferencesek vették át. Amikor Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül összeállította a magyarországi pálos kolostorok iratjegyzékét, “Somogy megyén keresztül érkezik Zala megyébe. Az örményesi kolostor után eljut a mai Veszprém megye területére, az enyerei kolostor­hoz… 1520 körül már elnéptelenedtek a badacsonyi, a kőkúti és a vállusi pálos kolostorok, az uzsa- szentlélekiben és a tálodiban meg ferencesek éltek.”

Ádám Iván a 19. század végén leírta és lerajzolta a még álló falakat. 1970-ben Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás mérte fel a rom még látható részét. A 2000. év nyarán az állagmegóvást előkészítő részleges régészeti kutatásra került sor. A sérült falak kijavítását 2001-ben kezdték meg Thúry László régész irányításával. Azóta a területen más munkálatok nem folytak, így láthatjuk ma az uzsaszentléleki pálos romot…

Forrás:
Fehérváry Rudolf: Az uzsaszentléleki pálos monostor
Thúry László: Az uzsai pálos kolostorrom kutatása
Guzsik Tamás: A pálos rend középkori építészete Magyarországon Budapest 2003.
Fotó:
Csoma Ádám

 

Pula, Veszprém megye

A pálos rom megközelíthető Pula településről délre jelzetlen ösvényen, illetve Nagyvázsonytól az országos kéktúra útvonalán délre, a vártól kb. 3 km távolságra található.

Magyarország egyik legrégibb pálos kolostora a tálodi. A monostorból mindössze csupán az egykori templom nyugati fala áll tetőig, a többi rész csak az alapfalakból következtethető. A templom egyhajós, kis méretű, nyújtott, egyenes záródású apszisú templom volt, meglehetősen szűk diadalív-nyílással. A templom és a kerengő csatlakozásánál négyszögletes építmény (torony?) lehetett. A kerengő szinte szabályos négyzetes udvart ölel körbe, eköré szerveződött az egytraktusos helyiségsor. Ebből az egységből a keleti szárny középső helyisége lépett ki, amely valószínűleg a káptalanterem lehetett. A megmaradt nyugati homlokzat kapu és körablakos kompozíciója ciszterci eredetre utal. A monostort mintegy 600 m hosszúságú kőfal vette körül. Az udvar északnyugati sarkában fakadt a bővizű forrás, és ugyanitt volt található a víztározó medence is.

A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt. Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Azóta indult pusztulásnak. Az egyetlen, ma is álló jellegzetes falmaradványát a 19. század utolsó harmadában már Rómer Flóris is ilyen állapotban látta. Dax Margit tárta fel a romot 1976-ban.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon Budapest 2003. 71-75.

A nagyvázsonyi Szent Mihály templom és kolostor romjai

Nagyvázsony, Veszprém megye

Nagyvázsony település temetője mellett elhaladva az országos kéktúra útvonalán, illetve a temetőn keresztül is megközelíthető.

Temploma nagyméretű (31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles), egyhajós, sokszögzáródású szentélyű. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak. Az egészet fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során. A kolostorban művelt, buzgó szerzetesek éltek. Munkálkodásuk gyümölcsei közül máig fönnmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémi apácák számára íródott, kettő Magyar Benigna, Kinizsi Pál felesége számára készült, a negyediket a szomszédos Csepely faluban élt Simon nevű kisnemes kapta (1518 körül). Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek.

A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült volna a kolostor. Az alapítók célja az volt, hogy ez legyen családi temetkezőhelyük. Az alapítók bőkezűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a hagyomány szerint 26 személy eltartására volt elégséges az alapítvány. Kinizsit valóban ide is temették (1494 végén). Sírját föltárták, sírköve a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl.

Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor.

Forrás:
nagyvázsony.hu

 

Salföld, Veszprém megye

Salföld település határában, a temető mellett elhaladó földúton autóval is megközelíthető, majd a piros vonallal jelzett turistaúton 2-3 km gyalogtúrával érhető el.

Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén, kis völgy közepén emelkedő természetes dombon találhatjuk a salföldi kolostor romjait. A keletelt kolostortemplom a nyolcszög három oldalával záródik, szentélye egyforma széles a hajóéval, és gótikus diadalív választja el tőle. A déli falon három csúcsíves ablaknyílás látható. A templomtól északra helyezkednek el az egykori kolostor romjai; kerengővel közrefogott udvar mentén épült fel. Az udvar közepén ciszterna van. A keleti kolostor-szárnyat alápincézték, templomának padlószintjét pedig a késő gótikus időben megemelték. A kolostor területén 1963-ban Sági Károly ásatásokat végzett, melynek során az udvar délkeleti felében bolygatott sírok is felszínre kerültek.

Először Pál veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevele említi. Ekkor épült a kolostor román ősmagva, a kerengő és a barátlakások. A salföldi pálos kolostort az Atyusz nemzetségből származó kőkúti Sal család alapította 1263 előtt, majd Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. Kétszáz évig éltek itt a fehér barátoknak is nevezett pálosok. Az idők folyamán többszöri fosztogatás áldozatául esett. 1482-ben ismét felvirágzott a kolostor. Ebben az időben épült a késő gótikus templom, amelynek javára István bíboros 1475-ben búcsút engedélyezett. Jóval a törökdúlás előtt elnéptelenedett, oka ismeretlen. Hosszú évszázadokig elhagyatottan állott. A török hódoltság idején a térség teljesen elnéptelenedett. Salföld település megújulásakor a kolostor köveit elhordták, a híres Csigó család szállítatta el számtalan szép faragványát pincék, istállók építéséhez. Annak ellenére, hogy falainak nagy részét elhordták még ma is hirdet romantikus romjai az egykori kolostor lenyűgöző épületegyüttesét. Romjainak teljes régészeti föltárása és falainak állagmegóvása 1959-ben kezdődött meg dr. Sági Károly régész vezetésével. 1962-ig csak minimális feltárások történtek, később 1962 és 1967 kezdődtek nagyobb lélegzetű feltárási és restaurálási munkálatok. Az állagmegóvási munkákat Schőnerné Pusztai Ilona vezette. A kőfalakat az eredeti falazó anyagtól láthatóan eltérő, kisméretű téglával egészítették ki. 2005 és 2007 között teljes romkonzerválást és felújítást hajtott végre a monostoron.

Forrás:
salfold.hu

 

Sáska, Veszprém megye

A Szent Jakabról nevezett templom-rom Sáska településről közelíthető meg keletre tartva a piros jelzésen keresztül, ami kb. 2 km, a Szent Jakab forrás mellett található.

A 19. században még állt a templom szentélytornya, amit Rómer Flóris meg is örökített rajzain. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom szentélyét és a templomhajót. A torony egykor azokra a vaskos diadalívpillérekre támaszkodhatott, melynek falai jóval vastagabbak, mint a szentélyé és hajóé. Feltárták a sekrestye egy részét, keleti falán a papi kézmosó fülke maradványát is, benne sértetlenül a szép nyolcszögletű kőmedencét. Az ásatások és a rekonstrukció folyamatban van, így évről évre többet láthatunk a pálosok legrégebbi kolostorából.

A kolostor keletkezéséről és történetéről igen keveset tudunk. 1263-ban szól róla először egy oklevél, melyben Pál veszprémi püspök egy olyan kolostort említ, amelyben maradhatnak a szerzetesek. Vagyis ekkor már nemcsak megvolt, hanem jó állapotban is lehetett a kolostor. Lehetséges, hogy a 13. század eleji alapítás egy másik szerzetesrendé, és csak később vették át a bakonyi remeték a tatárjárást követő időkben megüresedett kolostort a század közepén. Így érthető lenne a pálosoktól szokatlan, a kolostor falaival körbevett szentélytornyos templomépítés is.

Egy 1307-ben kelt oklevélből kitűnik, hogy alapítója szintén a Rátót nembeli Keszi család egy tagja volt. A kolostor 1563 előtt elnéptelenedett. Valószínű, hogy ezt a kolostort is a törökök rombolták le. A maradványok kutatását és állagmegóvását a terület kezelője, a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete kezdeményezte 2014-ben. Az ásatást az ELTE BTK Régészettudományi Intézet kilenc hallgatója, valamint a Bakonyerdő Zrt. részéről 8-10 közmunkás végezte Mordovin Maxim régész irányításával. A feltárás, rekonstruálás, állagmegóvás jelenleg is folyamatban van.

Forrás:
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Nagy Szabolcs Balázs: A bakonyszentjakabi pálos kolostor feltárásának első eredményei

Fotók:
A pálos rend építészeti emlékei

Megjelent a Magyar Turista áprilisi száma

Megjelent a Magyar Turista április száma, amelyben a gönci Szűz Mária kolostorról olvashat az, aki megvásárolja a lapot. Bár számos pálos kolostor (templom) romja található még Magyarországon, melyek egytől egyig mesés, érdekes történettel rendelkező kolostorok, A pálos rend építészeti emlékei facebook oldal kedvelői ezúttal a gönci romra szavaztak, ennek köszönhető, hogy az áprilisi számban a Szűz Mária kolostor történetét ismerhet meg az olvasó.

A tartalomból:

  • A tyukodi tizenegyek / Ecsedi-láp
  • Egy gótikus templomrom a Dobogó-hegy oldalában / Gönc, Boldogasszony kolostor / Zempléni-hegység
  • Nevezetes budapesti víztornyok / Budapest
  • Püspöki várkastély Szászváron / Baranyai-hegyhát, Mecsek
  • Csikóvárak / Kedvenc helyeink / Visegrádi-hegység
  • Az Utazás 2018 kiállítás a vándortábvorozás jegyében
  • A Kerekedi-öböl / Balaton
  • Kalandos kóborlásunk Karintiában (3. rész) / Ausztria
  • Ahol szintén magyarul beszélnek – 2017. (6. rész) / Felvidék, Gömör-Szepesi-érchegység előtere
  • Kazettás Kalotaszeg (4. rész) / A Szent István emlékét őrző falu / Erdély / Kalotaszeg
  • Úttörővasutak Magyarországon (1. rész) / Múlt idők nyomában… Dunaújváros / Kisvasutak
  • Herdinánd Rudolf, az MTE Sasok Társaságának mindenese / História
  • Az 1848/49.évi szabadságharc és emigráció tudósai, mérnökei és orvosai emlékeinél (2. rész) – Irinyi János és Than Károly / História
  • Tribecs váari között (1. rész) / Sátrak a várgfalak tövében…  / Felvidék, Tribecs

Mindenkinek jó olvasást és túrázást kívánok!

A gombaszögi pálos monostor nyilvános ásatása

Szereted a történelmet, mindig is érdekelt a régészet, vagy csak kíváncsi vagy rá, hogy milyen középkori kincseket rejt a föld? A gombaszögi romok 452 éve várják, hogy valaki végre feltárja őket!

Április 23 – május 8. közti időszakban minden nap 8:00 – 18:00 óra között módodban áll, hogy hozzájárulj e középkori, monumentális templom feltárásához, mely hajdan az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend leggazdagabb gömöri klastroma volt. A Gömör-Kishonti Múzeum, az ELTE Régészeti Tanszéke és az esztergomi Balassa Múzeum szakértőinek bevonásával zajló ásatásra minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

Szállást és napi háromszori étkezést a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői biztosítanak a helyszínen. Esténként pedig a helyi söntésben gondoskodnak a résztvevők vendéglátásáról.

A föld az előzetes kutatások alapján egy 17 x 6,5 méteres templomhajót, benne középkori freskókat, faragott kődíszeket és több tucatnyi színesfém és kerámia leletet tartogat számunkra egy olyan helyszínen, amelyet az elmúlt századokban sosem kutattak. 452 év után ez lesz a terület első feltárása, egy olyan példás értékmentés, amelyre a szakértők az 1970-es évek óta várnak, s amelyre a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői már két éve intenzíven készülnek. Most a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Kormány jóvoltából a területet a Sine Metu (Félelem Nélkül) Polgári Társulás megvásárolta, így, a szükséges hatósági engedélyeket beszerezvén, az utolsó akadály is elhárult a kutatás útjából. Alexander Botoš rimaszombati régész és Mordovin Maxim, az ELTE magyar középkorra szakosodott régésze felügyelete mellett kezdődhet meg a munka, melynek idei, első fázisában a feltételezett védművek, valamint a templomhajó kiásását tűzték ki célul.

Ha szeretnél benne részt venni, nincs más hátra, mint hogy az eseményre részvételi szándékodat jelezd Kocskovics Péternél emailben (info@gombaszog.sk) vagy a +421 944 104 494 -es telefonszámon.
Mindenkit szeretettel várnak a szervezők!

A Gombaszögi Pálos Monostor nyilvános ásatása – Facebook esemény, jelentkezés

Pálosok Balatonszemesen – A kiállítás

Hallottál már az Európában is egyedülállónak számító szemesi pálos alapkőről? És a pálos kolostor életnagyságú szerzetes-szobráról? Tudtad, hogy Te is segítesz a vizsgálatok, a leletek konzerválási költségeinek fedezésében azzal, ha eljössz megnézni a kiállítást? Ha nem, érdemes tovább olvasni a cikket…

Január eleje óta a budapesti AVE Kiállítóház ad otthont a Balatonszemes határában, négy esztendeje zajló tanszéki tervásatás legszebb leleteinek. A Mindszent titulusú pálos kolostor földfelszín alatt rejtőző részletei 2014 óta minden évben szolgálnak valamilyen különlegességgel. Ezeket a leleteket és az ásatás folyamatát mutatja be a kamarakiállítás. A belépők árából a szoborfej konzerválását, és a természettudományos vizsgálatokat fedezi majd a kiállító, a Civil Régészeti Alap Egyesület.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története szervesen kötődik a Balaton térségéhez, számos kolostoruk volt egykoron a tó körül. Ezek közül az egyik legjelentősebb volt a Balatonszemes és Teleki között épült Mindszent kolostor, melynek viszonylag bő okleveles anyagából ismert, hogy “Tóthnak mondott Lökös mester, Raholczai Jakab fia” jelentős adományokat újított meg a remeték számára 1323-ban. A kolostor folyamatos működése és kiterjedt gazdasági tevékenysége a 16. század közepéig nyomon követhető. Az első török pusztítás 1542 nyarán érte a kolostort, de a remeték csak az 1555. évi hadjárat környékén menekültek innen el. Ám a kolostor ekkor még nem pusztult el, 1744-ben “Mindszentek egyháza a szentély kelet felé eső részének kivételével csak itt-ott romos, a falak magasan emelkednek ki, könnyen restaurálható. A sekrestyéhez tartozó torony(!) épségben áll, csak vakolni kell, és a toronysisakot a helyére tenni. A négyszögben épített kolostor romjai szinte mind a négy oldalon embermagasságig érnek, ezeket néhai Hunyadi István az előző években…helyreállíttatta.”

A kolostor azonban nem épült újjá, sőt tégláit a 19-20. században – a Hunyadiak nagylelkűsége folytán – elhordták, részben a balatonszemesi uradalmi építkezésekhez, részben a Hunyadi kegyuraságú szóládi plébánia céljaira. A Pálos rend a valamikori kolostor helyén 2012-ben egy erdei emlékhelyet alakított ki.

A 2016-os feltárás pillanatképei
A 2016-os lelet: az egykori sekrestye lebontott falai közt az épülettörmelékből egy szerzetes fejét ábrázoló életnagyságú szobor került elő.

A 2016. évi kutatás talán legizgalmasabb része a templom megtalálása volt. Az előző évekhez hasonlóan folytatták a kutatást dr. Végh András vezetésével, és próbálták behatárolni a kolostor, az udvar és a templom helyét. 2016-ban kiderült, hogy több építési periódusa is volt az épületnek. A kolostor 2016-os ásatása ritka lelettel ajándékozta meg a feltáró régészeket, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének oktatóit és hallgatóit. Az egykori sekrestye lebontott falai közt az épülettörmelékből egy szerzetes fejét ábrázoló életnagyságú szobor került elő. A “szemesi pálos barát” kissé pufók arcú, feje búbja a kor papi viselete szerint kopaszra borotvált. A fej felett keresztet faragtak ki. A különleges faragvány egykor egy tompaszögű falsarokban, feltehetően templomszentélyben elhelyezett boltozatindító konzol volt.

A Mindszent templom alapköve

2017-ben ismét páratlan lelet került elő a júliusi ásatáson, melynek vezetője ismét dr. Végh András volt. A pálos templom szentélyének alapkövét tárták fel a régészek a Barát-dűlőben. A töredéken gót betűkkel írás is olvasható, aminek megfejtése mostani percig várat magára, bár elképzelések szép számmal akadnak. O.S.O.P. – ezek a betűk olvashatóak azon az alapkövön, amelyet a föld rejtett Balatonszemesen. Dr. Végh András ásatásvezető elmondta: a szentély keleti oldalán, a zárófalon egy olyan érdekes kő került elő, amit a szakma se ismert, hogy ilyen létezik. – Egy nagyméretű kockakő volt beépítve a falba, amin 4 betűs felirat van, ezek gótikus betűk, egy O.S.O.P. van rajta rövidítés jelekkel – mondta el az ásatásvezető. Végh András szerint az O.S. a pálos kolostor védőszentjére utalhat, de az O. és P. betűt még rejtély fedi. A feltárások során egy boltozati borda és számos érme került még elő.

A legértékesebb érme egy velencei zecchino (arany dukát). Néhány érme a középkori Ausztria területéről származik, illetve egy darab Aquileia városából. Az érmék többsége a Magyar Királyság területén készült, III. Béla idejétől I. Ferdinánd idejéig találunk vereteket. A legkésőbbi érme I. Ferdinánd 1531-ben vert ezüst dénárja. Különlegesnek számítanak azok az érmek, amelyek valószínűleg a Magyar Királysághoz tartozó Szörényi Bánság területén készültek. A szakemberek többségének véleménye szerint Redwitz Miklós verette ezeket az érméket 1429-1435 között.

A budapesti Pálos kiállítás megnyitója

A szemesi anyag, benne a szoborfejjel és az alapkő hiteles másolatával, érmeleletekkel, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének ásatását megidéző szövegekkel, képekkel, filmekkel várja látogatóit a Hajós u. 21. szám alatt, az Operaház háta mögötti sétálóutcán, minden nap 10-21 óráig. A jegyeket 20 óráig lehet megvásárolni a pénztárnál. Megéri elmenni, hiszen olyan leleteket láthat a kedves látogató, amelyek igazi különlegességnek számítanak nem csak Magyarországon, de Európában is. Mindazonáltal segítsünk mindnyájan abban, hogy a vizsgálatok és a konzerválás megtörténjen annak érdekében, hogy ezeket az egyedülálló leleteket még unokáink is láthassák… A kiállítás földszintjén a Sokezret nyilakkal íjász kiállítás látható a Magyar Történelmi Íjász Társaság és a Civil Régészeti Alap Egyesület jóvoltából.

A balatonszemesi Mindszent kolostor feltárásáról készült riportfilm:
Egy pálos szentély alapköve titkokat rejteget – Kapos

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon, Budapest, 2003.
A PPKE BTK oldala
palosrend.hu
Az éremleletekről Varga Máté, a Rippl-Rónai Múzeum régésze közölt információkat

Képek:
Civil Régészeti Alap