Felnémet határában, az Eger és Almár patakok összefolyásánál 1922-ig csak az oklevelek és a helyi hagyományok alapján lehetett sejteni a pálosok Szent Mária Magdolna kolostorának egykori helyét. 1922-ben az iparvasút építésekor kerültek elő először az egykori pálos kolostor maradványai, amelyek később igen sok meglepetéssel szolgáltak a régészeknek… 1346-47-ben az egri káptalan hozzájárulásával II. Dörögdi Miklós egri püspök alapította és építtette a monostort, melyet 1346-ban fel is szentelt. Jelentős adományokkal látta el a rendet, szőlőket és malmokat is adományozott a pálosoknak megélhetés céljából. 1520-ban Csanádi Kelemen egri kanonok saját pénzén javíttatta és erősíttette meg a kolostor épületeit, kijavíttatta a templom boltozatát és bővítette a hálótermet. 1549-ben még szerzetesek lakták a monostort, Deési Péter volt perjele. A kolostor Eger 1552. évi ostromának idején elpusztult. 1571-ben a területnek már világi birtokosai voltak, ezt követően az épület feledésbe merült, nem települt újjá. 1584-ben a máriavölgyi vikárius a felnémeti kolostor minden birtokát Choltói Basó Farkasnak adta bérbe.

A régészeti ásatásnak és az írott forrásoknak köszönhetően tudjuk, hogy korábbi település nem létezett a területen, viszont egy korábbi időkből származó templom jelenléte igen. Fodor László régész kutatásai szerint a korai templom építése a 13. század végére tehető. Mivel más rendi kolostor jelenléte a területen nem igazolt, feltehetőleg a korai templomot az itt élő remeték építették. Az alapítót András egri püspök lehetett, aki 1297. október 19-én adott engedélyt az egyházmegyéje területén található remeteségeknek a korai regulák bevezetésére, a templom felállítására. A 13. században a Mecsekhez, a Pilishez és a Bakonyhoz hasonlóan a Bükkben is éltek remeték, akik renddé szerveződését első lépésben a helyi püspök szabályozta.

A 14. században II. Miklós egri püspök által alapított templomot sárga homokkőből építették, egyhajós, a déli oldalon támpilléres csarnoktemplom, a korábbi épület szürke patakkavicsokból épült. Ez kisebb méretű, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom volt. A két templom északi fala megegyezett. A 14. században épült gótikus templomhoz szükséges sárga homokkövek feltehetően Szarvaskő mellől származnak, ahol ma homokkőbánya található.

A templom sekrestyéje mellett a káptalanteremben, a terem északkeleti szögletében egy beomlott szemeskályha maradványait találták meg, valamint egy korábbról származó fedlapos-melegítő fűtőrendszer maradványaira bukkantak. A kolostornak két udvara volt, egy belső és egy külső udvar. A belső udvar délnyugati sarkában, két különböző időből származó és eltérő szerkezetű vizescsatorna volt. A külső udvar nyugati részén pincét és borházat tártak fel a régészek. A kolostoregyüttes északnyugati oldalához egy víztározó kapcsolódott, maradványa még ma is kivehető a felszínen.

Az almári pálos kolostor alaprajza (Forrás: Fodor László: Rövid összefoglalás az almárvölgyi pálos kolostor feltárásáról)

A kolostor közös helyiségei (dormitórium, refektórium stb.) az épületegyüttes északkeleti részét foglalták el. Ezek nagy részét is feltárták. Külön említést érdemel az itt feltárt fűtőfolyosó, amelyben három különböző típusú és korú fűtőberendezés maradványaira akadtak. Fedköves-fűtőlapos berendezés, kandallórendszer, majd a XVI. század legelejéről egy zöld mázas, tál alakú szemeskályha. A berendezések feltehetően a hálótermet vagy munkaszobát fűthették. Ugyanitt tártak fel 1980-ban egy konyhát, melynél szintén több átépítési periódust figyeltek meg. Hulladékgödreiből állatcsontok és cseréptöredékek kerültek ki. A leletek között a sekrestye közelében bronz könyvvereteket, az omladékban bronz anyagú, fedeles, tűzaranyozással borított felületű ostyatartó szelencét is feltártak a szakemberek. Előkerült még kocsivasalás, zabla, fúró, patkó és lánc maradványok is. Számos sírt is feltártak, néhányban I. Lajos, Zsigmond, I. Ulászló idejéből származó ezüst dénárt is. A felszínre került János prior sírköve is 1352-ből. A régészeti feltárás után a romokat visszatemették.



Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.
Fodor László: A Felnémet-Almárvölgyi Mária-Magdolna kolostor feltárásának eredményei

Borítókép: Feliratos sírkőlap 1352-ből, a kolostor ásatásáról (Forrás: Fodor László: Rövid összefoglalás az almárvölgyi pálos kolostor feltárásáról)

 



Nagyobb térkép