Kelet-Magyarország pálos kolostorai » Tisztaberek pálos monostora

Tisztaberek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település, hol egykor pálos monostor állt. Nyíregyházától mintegy 103 km távolságra található a település. A 491-es útról Mándnál leágazó alsórendű úton érhető el. A település nevét az oklevelek 1314-ben említik először, Thyztaberuk formában. 1332-ben Chyzaberug-nak nevezték, 1342-ben Thyzthaberuk, 1470-ben Thyzthaberek, 1486-ban Berek alakban írták. Neve földrajzi közszó, 1314-ben a Gutkeled nemzetség birtokai közé tartozott. Egykori magyar határnév vált településnévvé. Minden bizonnyal olyan erdőt, ligetet jelölt, amelynek nem volt aljnövényzete, ezért „tiszta”. 1352-ben a Rozsályi Kun család, 1393-ban a Drágffy család volt a földesura. 1437-ben a Gacsályi, 1470-ben a Csató család is birtokosa. A 14. század elején már egyházas hely volt. Tisztaberek 1486-ban már a Szatmári vár-hoz tartozott.

Az írott források szerint Bélteki Drágffy Miklós alapította, akinek családja 1470-ben a falu másik felének birtokát is megszerezte. Az alapítás ezután történhetett: 6 ökröt, 10 tehenet, 32 kaptár méhet, lovakat kocsikkal, 50 sertést kaptak a pálos atyák, ígéretet malom építésére, egyiket a Túr, a másikat a Hodos vize mellett és erdőirtást szántóföld nyerésére. 1486-ban a remeték a szomszédos Kishodos faluban lettek részbirtokosok Remetefoka halastóval együtt. 1519-ben Ugocsa vármegyében Tamásváralján kaptak birtokot. 1549-ben Szatmár vármegye adójegyzéke szerint Kishodoson és Penészleken 4-4 portájuk adózott. A remeteség színhelye a község messze északra nyúló határában, Sonkád felé, a Túr közelében kereshető. Védőszentje és további sorsa ismeretlen.

Forrás:
Magyar Katolikus Lexikon
KRISTÓ GYULA: Anjou–kori Oklevéltár. III. 1311-1314. (Budapest–Szeged, 1994.)
NÉMETH PÉTER: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig