Szűz Mária, Gyümölcsoltó Boldogasszony kolostor, Tokaj

A Tokaji TBC Gyógyintézet 1962-ben kisebb felújítási, tervezési feladattal bízta meg a Borsod megyei Tanácsi Tervező Irodát. A munkálatok kezdetekor meglepetéssel tapasztalták a szakemberek, hogy a felmérési adatok mind az alsó, mind az emeleti szinten 1,70 m-es falvastagságot mutatnak. A mérési eredmények felrajzolása után kiszínezték a szokatlan vastagságú fal vonalát és mind a földszinti, mind az emeleti részeken teljes szabályossággal kirajzolódott egy hajdani templom formája… A meglepetés csak fokozódott, amikor kiderült, hogy ezen a területen a műemléki irodalom nyilvántartott egy hajdani kolostort, amely a kapucinusok rendháza volt, azonban ha fel is tételezték azt, hogy az U-alakú volt kolostortömbhöz csatlakozó épülettömb helyén eredetileg templom állt, az szerepelt például Genthon István: Magyarország Műemlékei című munkájában is, hogy „a mellette épült kapucinus-piarista templomot lebontották.” Az épületkomplexumot a műemléki jegyzékbe már nem is vették fel.

A szakemberek ezután megállapították, hogy a tornyok nélküli templom (tornyai a 18. században sem voltak) teljesen áll, csak egy síkfödémmel kettéosztották, és a két szinten a jelenlegi rendeltetésnek megfelelően — a folyosókon kívül — 27 helyiség van. A szociális helyiségekben, rendelőkben, vagy laboratóriumokban közlekedve, senki nem gondol arra, hogy a helyiség amelyben tartózkodik, nem is olyan régen egy nagyobb teremnek a része volt. A templom méreteinél fogva is megérdemli a figyelmet. Több mint 37 méter hosszú és 19 méter széles tömbje — melyen belül még a lebontott boltívek alatti részben is közel 9 méteres (8,73 m) belső magasság található, természetszerűleg két részre osztottan — önmagában is említésre-méltó. Az épületre még akkor felhívták az illetékesek figyelmét és azóta már a műemlékjellegűvé nyilvánítás is megtörtént. A rekonstruálható templomrajz nem jellegzetesen barokk, bár a rendelkezésre álló adatok szerint a szóban forgó templomot és zárdát a Tokajban 1711-ben meghívott, 1712-ben letelepült kapucinusok építették. Az alapkőletétel 1716. április 5-én volt és 1729. augusztus 2-án szentelték fel. Vannak olyan megállapítások is, hogy teljesen 1734-ben lett készen az épületcsoport. A nagyobb méretű templomot és zárdát 1723-tól a piaristák is használták.

A kapucinusok azonban nem puszta területre építkeztek, hanem egy olyan épületet kaptak meg királyi adománnyal a város északi részén, mely azelőtt Rákóczi Ferenc tulajdona volt. A Rákóczi kúria azonban az 1537-ben Serédi Gáspár által lerombolt pálos kolostor területére települt, csak nincs tisztázva az, hogy a pálosok épületeiből mit használtak fel a későbbi építtetők. A Magyar Városok Monográfiája sorozatban Tokaj és vidékéről Mosolygó József által írt könyv foglalkozik ugyan a pálosok részére Zápolya Imre által 1478-ban létesített és 1537-ben lerombolt zárdával, de még azt írja: ,,hogy hol, a város melyik részén állott a Pálosok zárdája, azt nem lehet tudni.” Ugyanezen könyv viszont más helyen a volt ,,hadiárvaház”-ról írva azt közli, hogy

„…a tokaji árvaház ősrégi épületben nyert elhelyezést. Feljegyzéseink szerint 1470-ben építette azt Szapolyai Imre, Tokajnak akkori ura, a pálosrendi atyák részére. A pálosoknak azonban csak 70 évig volt maradásuk Tokajban, mert 1537-ben a protestáns Serédy Gáspár leromboltatta a rendházat, s annak főnökét, valamint rendtagjait bebörtönözte.” Az már köztudomású, hogy a volt hadiárvaház épületei kerültek a TBC kórház használatába, majd a kapucinus rend tokaji működésének 1787. október 22-i megszüntetése után a Degenfeld grófok, majd gr. Tisza Kálmánné, és ezt követően br. Radvánszky Béláné birtoklása alatt magtárnak használt egyes épületeket lebontottak és azok helyére került a kórház mai új szárnya.

Ribáry Zoltán és Joó Tibor állításához azonban, melyhez Pap Miklós tokaji múzeumigazgató is hasonlóan vélekedett, döntően alátámasztja dr. Csánki Dezső történelmi földrajzának ide vonatkozó része, mely szerint „Tokaj (Thokay) 1476-ban is a Szapolyai családé, mely „sub claro monte” a Szent-Szűz tiszteletére új kolostort alapított itt a pálosoknak a Szent Annáról nevezett régi (1411-ben már említik!) pálos-kolostor alapjain.” Ennek az okleveleken alapuló közlésnek azért van döntő következtetésre alapot adó jelentősége, mert az oklevelekből kitűnik az is, hogy a kolostort a városka északi pontján telepítették a hegy alá, és a 15. században ez a terület volt a város telepítésre alkalmas legészakibb pontja, a kolostor épületét követően alig száz méterre a hegy már teljesen lenyúlt a Bodrogig (akkor még nem szélesítette ki a kőbánya és a műút a parti szegélyt), és a hegy „öblében”, a folyó és az épen átellenben levő vár által is védetten megtalálták a legkedvezőbb fekvésű építkezéseikről híres pálosok a keresett nyugalmat. A kolostor az akkori várostól is kb. 500 méterre volt.

A volt pálos kolostor múltjával kapcsolatban azonban felmerülnek további megválaszolatlan kérdések: a templom-épület alatt két irányban is húzódó, különböző falazási módszerekkel kiépített nagyméretű pince (elfalazott, ismeretlen rendeltetésű ajtókkal); a templomépület északi oldalán levő támfalak mellett talált (téglából készített), de eltömődött 10 db lefelé tartó szellőző nyílás; a kolostor udvarának közepén ismert, de az utóbbi évtizedben eltömött kút (mely évszázadok törmelékeinek, emlékeinek lehet a gyűjtőhelye); a szerzetesrendek államosítása során felvett hadmérnöki felmérési rajzokon (1786) még szereplő, de ma már nem ismert pinceág és épületen belüli, megszüntetett lejáratok; a templom-épület egyik oldalán levő jelentős feltöltés stb., az épületeken kívül is. Az épületen azóta sem végeztek alapos kutatást. A volt pálos kolostor ma egészségügyi gyermekotthon. A közelmúltban jelentették be, hogy az intézmény fenntartója több mint 1,1 milliárd forintot nyert a volt pálos kolostor kiváltására.

Forrás:
Ribáry Zoltán-Joó Tibor: A tokaji páloskolostor nyomában. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 6. (Miskolc, 1964)
tokaj.hu