Bebek Imre és a csoda, meg az újházi pálosok

Bebek Imre székesfehérvári prépost pálosok iránti tiszteletét maga a pálos rend történetírója, Gyöngyösi Gergely jegyezte fel Krónikájában: „Csoda, mely ugyanazon alkalommal történt.” [1522. Pünkösd másnapja, mely Orbán pápa ünnepére esett.] „Nagyságos Bebek Imre nevű, jó szándékú ifjút mindenki szerette az egész királyi udvarban. Később fehérvári prépostként akkora fogfájással és nagy szorongással kínlódott Budán, hogy még pihenni sem tudott, és a gyógyszerek sem segítettek rajta. Meghallotta, hogy a következő nap a remete testvérek a kolostorból Budára fognak érkezni Remete Szent Pál fejéért. Rögtön fogadalmat tett, hogy a körmenetben a testvéreket a szent ereklyével egészen a kolostorig kíséri. Ezt buzgón meg is tette, mert egyszerű ruhában, födetlen fővel és gyalog, gyertyával a kezében nagy áhítattal a szent ereklye után ment, és ettől kezdve minden gyötrődése, fogának fájdalma megszűnt. Istennek és Remete Szent Pálnak hálát adott, és mindenkinek, akinek csak tudta elmondta a vele történt esetet. Mi ezt a saját szemünkkel láttuk.”

Csorbakővel együtt a nyárádi Újház kolostor is a Bebek család tulajdonába került, akik a Perényiekhez hasonlóan nagy becsben tartották azt. Bebek Imre röviddel a vár megszerzése után, 1541. év Szent Adalbert mártír ünnepe utáni hatodik napon (április 25.) végrendelkezett. A pálosok iránti tisztelete ebből is kitűnik. Bár a dokumentum eredetije nem maradt fenn, egy 1555-ös Nagyszombaton készült átirata alapján ismerjük tartalmát, mely szerint az újházi kolostorban temessék el, és 25 Ft-ot, 1 vágó ökröt, 1 hordó bort, s 25 aranyat hagyományoz a kolostorra. A végrendelkezésnél többek között jelen volt Péter fráter Újházi prior és ugyanebből az Újházból Pál prédikátor. Mindebből az is világosan látszik, hogy Csorbakő várát a hozzá tartozó Újház kolostorral együtt Bebek Imre is székhelyének tekintette.

Az Újháznak nevezett pálos kolostort a nagyhatalmú Perényi család egyik tagja, Imre, Zsigmond király titkos kancellárja alapította Keresztelő Szent János tiszteletére 1408-ban. Gyöngyösi Gergely rendtörténeti írásában megemlíti, hogy az alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, valamint kurityáni szőlővel ajándékozta meg. Perényi 1418. március 18-án V. Márton pápától búcsúengedélyt kapott a kolostor számára. Ugyan ebben az évben Perényi Imre két fia, János és István megszerezték Kurityán falut birtokuknak, amelyet 1420 körül a Szent János tiszteletére alapított kolostornak, és az itt élő pálos remetéknek adtak. Mohács után Perényi Pétertől Csorbakő vára tartozékaival, így a kolostorral együtt Bebek Ferenc és Imre birtokába került.

Az 1544-es és az 1546-os dézsmajegyzék szerint Kurityán továbbra is az újházi pálosok birtokában volt. Ezek az utolsó adataink a Szent János kolostor életéről. Ezt követően az 1554. évi adólajstromban már mint a szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. Minden bizonnyal a török támadás hatására ekkor néptelenedett el a kolostor, amely birtokait rövid ideig a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben pedig Kurityán már a diósgyőri pálosok birtokaként szerepelt.

Forrás:
Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig
Czeglédy Ilona: A kurityáni pálos kolostor