Cillei Hermann (Forrás: geni.com)

Cillei Hermann (1360 körül – Pozsony, 1435. október 13.)1406-08 és 1423-35 között horvát és szlavón bán. Cillei Hermann és Tvartko bosnyák király nővérének, Katalinnak fia, a stíriai Saneck vár ura, Cilli grófja. Unokatestvére, Cillei Vilmos halála (1395) után a Cillei ház feje. Magyarországon első alkalommal a nikápolyi csata (1396) után járt, amikor hazakísérte Zsigmondot. 1397-ben már részt vett a magyar nagybirtokosok pártharcaiban: ifj. Garai Miklóssal együtt Cillei gyilkolta meg a Lackfiakat. 1401-től válik az egyik legbefolyásosabb politikussá Magyarországon, amikor közreműködik Zsigmond király kiszabadításában. Igazán nagy szerephez Zsigmond fogsága alatt jutott, amikor Garaival összekovácsolta a siklósi ligát, egyik leányát Zsigmondhoz, a másikat Garaihoz adva, a király apósa és legbelsőbb tanácsadója lett. Cillei Hermann alapította a lepoglavai pálos kolostort is…

Széles körű hatalmat gyakorolt. A házasságok beteljesülésével Cillei 1406-tól 1408-ig Horvátország és Szlavónia bánja is lett egyszerre. 1408-ban a Sárkány-rend egyik alapítója volt. 1408-tól viszont 1422-ig nem viselt országos tisztséget. Akkor Zsigmond végleg kibékült feleségével, s őt kinevezte Szlavónia bánjává, mely tisztet aztán már 1435-ben bekövetkezett haláláig viselt. 1402-ben Vencel császárt őrizte fogságában, az 1403-i felkelés után Zsigmondnak megtorlást tanácsolt, részt vett az 1412–13-i velencei hadjáratban, majd közvetítőként létrehozta az 1413. április 28-i békét. 1414-ben Zsigmond kíséretében részt vett a konstanzi zsinaton. 

A lepoglavai pálos kolostor, Cillei Hermann alapítása (Fotó: Elena Grdesic)

A pálosok legtekintélyesebb s egyben igen gazdag horvát kostorának, a lepoglavainak (Schönhaupt), amelyet a mennybement B. Szűz Máriáról neveztek el, alapítása a 15. századra esik. Zsigmond veje, Cilley Hermann, Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja alapította 1400 körül s egyben gazdagon megajándékozta. Nekik adta lepoglavai, szesztruneczi, budini, purgeriai, bulisineci, ocurai és gredai birtokait, a hegyeken túl pedig veternicai, krepicsevci és kuzminci majorságait fia, Frigyes kívánságára. A kolostor és temploma rangban, tekintélyben, de vagyonilag is gyorsan gyarapodott, köszönhető volt ez annak is, hogy Cillei rokonai szép adományokkal látták el folyamatosan a kolostort… Cilleit mégis az általa alapított karintiai pettriachi kartauzi kolostorban temették el.

 

Forrás: Magyar életrajzi lexikon
Engel Pál: Zsigmond bárói: Rövid életrajzok: Cillei Hermann bán, Zsigmond apósa (+1435) in Beke László et al. (szerk.): Művészet Zsigmond király korában 1387-1437, I. Tanulmányok
Kisbán Emil: A Magyar Pálosrend története 1938. I.kötet
Borító: Cillei Hermann kiszabadítja fogságából Zsigmond királyt Forrás: wikimedia.org