Kolostoralapítók

Az Anjou-korban a pálos rend magyarországi szerepe kettős volt. A kezdetben kizárólag kisnemesi alapításra és támogatásra számító remeterend előbb-utóbb az Anjou uralkodókhoz hű főnemesség befolyása alá került. Már Károly Róbert király (1308-1342) uralkodása alatt megfigyelhető, hogy egyes főurak és főpapok felfigyeltek a magyar szerzetesrend létében és fejlődésében rejlő lehetőségekre. Majd Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása idején a pálos rend mind Magyarországon, mind szerte Európában (Lengyelország, Németország, Portugália) általánosan elterjedt…

Nagy Lajos király. Matejko “Lengyelország uralkodói” című díszművéből (Forrás: keptar.oszk.hu)

Eközben a szerepe is némiképpen módosult. Ebben a periódusban a pálosok már nem csak a világi élet ellen tiltakozó, a világtól elforduló, spontán remeteséget jelentették, hanem tevékenységüknek egyre érezhetőbb politikai tartalma is lett. Talán nem véletlen, hogy Nagy Lajos király az általa annyira megkedvelt pálos rendet több kolostor-alapítással (Nosztre, Máriavölgy, talán Gönc, stb) is gazdagította. S talán az sem véletlen, hogy a pálos rend a másik legfontosabb működési területét, Lengyelországot is ebben az időszakban szerezte meg. 1382-ben Nagy Lajos rokona, Opuliai László herceg alapította az első kolostort Czestochowában. A terjeszkedésnek és alapításnak komoly politikai szerepe volt. Nagy Lajos közép-európai monarchikus törekvésében ennek az ideológiai előcsapatnak szánták a népszerűsítés és eszmei alátámasztás feladatát. A király ilyen szándékainak mintegy kifejeződése az 1381-es velencei hadjárat hadisarca: Remete Szent Pál relikviáinak Magyarországra szállítása és budaszentlőrinci elhelyezése.

A 15. század folyamán a pálos rendnél is megfigyelhető az az általános tendencia, mely a szerzetesrendek elpolgáriasodását mutatja. Az újabb rendi telepítések mind gyakrabban húzódtak a városokhoz közel, élvezve azok telepítési és gazdasági előnyeit. Ezt a folyamatot meggyorsította illetve betetőzte a pálosok Mátyás-kori szereplése és befolyása. Azzal az alapos gyanúval élhetünk konkrét adatok hiányában, hogy a király kedvelt szerzetesrendje ekkor már messze túllépett a “remeteség” világtól elzárt életformáján, és a politikai élet aktív részesévé vált. Erre utal a Vitéz János-féle összeesküvés (1471) leleplezése és felszámolása utáni helyzet, amikor is a pálos rend kapta meg több – időközben elnéptelenedett vagy kegyvesztetté vált – kolostor javadalmát illetve használatát (Csút 1475., Zsámbék 1475., Fehéregyház 1480., Dömös 1446., Visegrád 1493.). Ugyanakkor kezdődött el – a délvidéki pálosok szerepének megnövekedésével – az a nemzetközi diplomáciai tevékenység, mely a 16. századra a pálosokat szinte európai “nagyhatalommá” tette.

Hunyadi Mátyás (Forrás: Digitális Képarchívum – OSzK)

A 16. század elején – éppen a délvidéki pálosoknak Corvin Jánoshoz kötődése révén – indult el az a folyamat, mely a pálosokat a magyar (és nemzetközi) politikába bekapcsolta, a Szapolyai-párt oldalán csatasorba állította.

A magyarországi szervezett remeteközösségek – kélsőbb pálos rend – első építőtevékenységei egymástól független kezdeményezések, a spontán remeteségek szervezésére, egyszersmind ellenőrzésére lettek létrehozva. Ahogy a pécsi egyházmegyében Bertalan püspök 1225 körül, úgy Boldog Özséb a Pilisben 1245 körül hozta létre az első szervezett közösséget. A 13-14. században kisnemesi vagy szegényebb, hátrányosabb jogállású nemzetségek alapítottak pálos kolostorokat, a 14. század folyamán azonban a főúri-főpapi alapítások kerültek túlsúlyba. A 14. század első felében a köznemesi alapítások voltak jellemzőbbek, döntő szerepet játszottak a rend elterjedésében. A század közepére azonban a köznemességre támaszkodó, és annak bizalmát feltétlenül élvező Anjou-ház lesz a pálos rend legfőbb mecénása…

A tatárjárást követő feudális anarchia korszakában az oligarchia igyekezett magát minél jobban függetleníteni a királyi hatalomtól, és saját birodalmat kiépíteni. Ennek során egyre mélyülő ellentét keletkezett az aranybullákba görcsösen kapaszkodó köznemességre és a saját teljhatalmát kiépíteni és biztosítani akaró főnemesség között. Már pedig a korai remeteségek valamennyien nemesi alapításúak lehettek.

Kinizsi Pál fejszobra a nagyvázsonyi vár bejárati kapuja fölött, Túri Török Tibor alkotása (Forrás: wikipedia.org)

Ez érthető is. A 13. század a világi kegyúri reprezentáció fénykora: a század első felében sorra születtek a nemzetségek birtok-központjaiban a családi monostorok (Lébány, Ják, Türje, Rátót, Bélapátfalva, Zsámbék, stb.), elsősorban a monasztikus és kanonikus rendek számára. Ilyen reprezentációs igényekkel a szegényebb nemesi családok nem kelhettek versenyre, hiszen egy ilyen donáció az egész családi birtokot felemésztette volna. Így kapóra jött egy olyan szerzetesrend, mely a maga szerényebb körülményei között képes a családi reprezentációt biztosítani, ellátja a család körüli szakrális teendőket, ugyanakkor javadalmazása nem igényel nagyobb birtokokat, nem kíván erőn felüli megterhelést az alapító családtól. Így a kialakuló remeterend és a létjogosultságáért küzdő köznemesség akaratlanul is szövetségesre talált egymásban…

1304-től a felső-magyarországi megyék területén megerősödött Károly Róbert támogatói tábora. Gentilis pápai legátusnak egyértelműen Károly Róbertet támogató politikája, valamint a pálos rendet megerősítő intézkedése (1308) a királyhű főurakat és főpapokat is kolostor-alapításokra serkentette. A rendelkezésre álló adatok alapján ez a folyamat az egri egyházmegyében indult el, és a 14. században teljesedett ki…

Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt a pálos rend ismét királyi kegyekbe került, ez a megbecsülés pedig új építkezések támogatásával is kifejezésre jutott. A pálosok részben már meglévő, de elnéptelenedett kolostorokhoz jutottak, részben a királyi udvar befolyásos főurai alapítottak új kolostorokat. Így keletkezett például a nagyvázsonyi pálos kolostor, melynek építő, kőfaragó, könyvmásoló műhelyeinek mindegyike a hazai későgótika élvonalába tartozott…

 

Forrás: Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.