Kolostoralapítók – Perényi Imre, a kurityáni pálos kolostor alapítója


Luxemburgi
Zsigmond hatalomra kerülésével politikai válság bontakozott ki, amely megosztotta az országot. A bárók többsége igyekezett az 1382 utáni években kivívott pozícióit, s ezzel együtt a királyi hatalom ellenőrzését is megőrizni. Velük szemben Zsigmond saját helyzetét kívánta megerősíteni. A bárók számíthattak a nemesség többségének támogatására is, hiszen Zsigmond kezdettől fogva népszerűtlen volt, amit betetézett még az 1396-os nikápolyi vereség híre is. Zsigmond céljai elérésére ezért új arisztokráciát igyekezett kialakítani saját híveiből, illetve idegen származásúakból, akiket nagy birtokokkal látott el és magas pozíciókba juttatott. Az új arisztokrácia lényege az volt, hogy bár tagjai a bárókhoz hasonlóan nagy vagyonnal rendelkeztek, de mindezt és pozíciójukat csakis Zsigmondnak köszönhették. Ezek egy része köznemes volt, kiket az udvar alsóbb rangú tagjai közül emelt fel, köztük a Perényieket is…

A Perényi család címere

Perényi Péter fia Imre 1384-ben a prágai egyetemen tanult, majd 1387-től bekerült a királynéi udvar apródjai közé. „Daliás termet, gyönyörű arc, kiváló értelem, éles ész jellemezte” Perényi Imrét, aki 1397-ben szinte már a családban hagyományos királyi pohárnokmesteri címet nyerte el, amit 1404. május 8-ig viselt. Közben szintén örökölte bátyja, Perényi János abaúji ispánságát, amihez még hozzájárult 1402-től a borsodi ispánság és a diósgyőri várnagyi cím is. Mindezen tisztségeit természetesen letette, amikor 1405-ben Zsigmond titkos kancellárrá nevezte ki, amit 1418-ig, haláláig töltött be.

 

Zsigmond titkos kancellárja

A megnyerő és éles elméjű Perényi Imrét Zsigmond király diplomáciai feladatokkal is ellátta. „A tengeren túlra számtalan fejedelemhez és herceghez vezetett Perényi útja, amelyen familiárisaival együtt fogságba esett, azonban több napon s éjjelen át hajózva a tengeren sikerült megmenekülnie.” Pontos útvonalát sajnos nem ismerjük, de feltételezhető, hogy a török ellenségeihez, a Kisázsiában és Közép-Ázsiában uralkodó fejedelmekhez vezetett útja. Célja pedig természetesen a már Magyarországot is fenyegető török ellen a szövetségesek keresése. 1408-ban Bajazid szultán trónkövetelő fiához, Csalapia Szulejmán szultánhoz utazott több hónapos követségbe a király, a királyi tanács és a bárók hozzájárulásával.

A királyhoz végig hű Imrét 1408-ban Zsigmond természetesen bevette az új Sárkány-rendbe is. 1403. és 1404. esztendőkben több oklevelünk szól a feltétlenül királyhű Perényi Imre megjutalmazásáról. Birtokait ekkor kezdte kiterjeszteni, amiben a király készséges segítséget nyújtott. Terebesi törzsbirtokuk mellett ekkor tette igazi központjává az apjától, Perényi Pétertől örökölt Szuhogyot, ahol felépíttette Csorbakő várát…

 

A kurityáni pálos kolostor maradványai

A kurityáni pálos kolostor, mely a család fényét volt hivatott bizonyítani

Csorbakő várától délre 8 km-re, azaz 1 középkori mérföldre, Kurityán falu északkeleti határában alapította Perényi Imre 1408-ban Keresztelő Szent János tiszteletére az Ujháznak nevezett pálos rendházat. Bár a kolostor Kurityán falu mellett fekszik, a középkorban a hasonlóan közeli és szomszédos Nyárád faluhoz kötötték, így azt mindig nyárádi kolostorként emlegették. A kolostor építkezései elhúzódtak, adataink szerint ugyanis még tíz évvel később sem volt teljesen készen. Ezért Perényi Imre a befejezés költségeire 1418. március 18-án Konstanzban V. Márton pápától búcsúengedélyt kért és kapott a kolostor számára. Az alapító Perényi Imre nem sokkal ezután meghalt, a kurityáni pálos kolostorban temették el.

 

A kolostor az alapítást követő 30 évben jelentős szerepet töltött be a Perényi család életében. Írott forrásaink ugyan nem szólnak róla, de régészeti adataink azt bizonyítják, hogy a kolostor alapítója, Perényi Imre, és kisebbik fia, István ide temetkezett. Czeglédy Ilona 1969-es feltárásán a sekrestyében találták meg Perényi Imre vörös márvány sírkőtöredékeit.

A Perényi címeres sírkő. (Perényi Imre sírköve) (Forrás: Czeglédy Ilona: A kurityáni pálos kolostor)

A sírkövet valószínűleg későbbi kincsvadászok dobták be ide a szentélyből, valószínűleg ekkor törhetett darabjaira. Az ásatáson a kőlap fej felőli fele a jobb felső sarok nélkül került elő egy kisebb kerettöredékkel együtt. Az enyhén jobbra dőlő címerpajzs felső vége látható a Perényiek szárnyas fejének tollvégződéseivel. A pajzson jobbra néző, takaróval lefedett csőrös sisak van, a takaró foszlányai a sisak előtt és mögött húzódnak. A sisakdíszben a címerkép ismétlődött, madárlábon álló, jobbra néző szárnyas férfifej, aki gyűrűs szakállat visel. A töredéken a tollas szárny alsó fele és egy lófarokszerű, hátranyúló motívum maradt meg. A keret széles mélyített sávban domborúan faragott, belülről olvasható minusculás körirat, amely a jobb felső sarokban kezdődhetett. A két sírkőtöredéket ma a Herman Ottó Múzeum Kőtárában őrzik…

A kolostor reprezentációs célt is szolgált, amely a család fényét volt hivatott bizonyítani, továbbá az urukért imádkozó barátok a család tekintélyét is jelezték. Így tehát a magánmonostorok az alapító főúr presztízsét emelték…

 

Forrás: Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.