Budapest, Egyetemi templom

Az Egyetemi templom (Kisboldogasszony-templom) római katolikus templom Budapesten, az V. kerületben. A templom 1786 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik; előtte a pálosok központi temploma volt. A templommal szomszédos épülettömbben működik a Központi Papnevelő Intézet, így a templom liturgikus szolgálatait az intézet papnövendékei és elöljárói látják el. A templom kéttornyú, tornyai egyenként 56 méter magasak. A legszebb barokk templom Magyarországon…

Egyetemi templom 1898. (Fotó: gallery.hungaricana.hu)

A Buda visszafoglalását követő években, 1686 és 1688 között a pálosok ismét le akartak telepedni az ország központjában. 1686 és 1687 között három beadvánnyal fordultak I. Lipót királyhoz, melyben említik nyolc régi budakörnyéki kolostorukat. Romjaikról vázlatos térképet nyújtanak be és kérik e birtokokban való megerősítésüket. 1687-ben a pálosok Szentlőrincet (a volt főkolostort) egy török mecsetté alakított templomban ismerték fel, és az ún. Pál-völgyében, valamint a pesti oldalon további romokat nyilvánítottak pálos kolostor maradványoknak. Michalszki Rafael generális perjel beadványokkal, az esztergomi érseknél és az udvarban tett személyes látogatások és ajándékok révén végül is kieszközölte, hogy hogy a császár a rendnek a pesti török mecsetnél való letelepedését engedélyezte és ezzel kapcsolatban 1688. július 13-án utasítást adott ki.

Az egyetemi templom mostanában

Végül 1693-ban nyerték el az ingatlan tulajdonát a pálosok, 1693. december 15-én a kamara budai adminisztrátora kijelölte az építendő pálos templom és kolostor helyét. A pálosok története és lelkisége ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715 és 1742 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el. A pálos rend 1786. évi feloszlatása után a templom az Egyetem tulajdona lett. Érdekesség, hogy 1849-ben a Debrecenből visszatérő magyar kormány foglalta le a templomot országgyűlés céljaira.

A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között bal oldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll. Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Hohann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja.

 

Az Egyetemi templom kapuzata

Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében – Hebenstreiter József alkotásai. A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Lipót Antaltól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.

A templomnak 4 harangja van, mind a 4 harang a nyugati (jobb oldali) toronyban van elhelyezve, itt még egy kisebb harang (kb. 80 kg, fisz2 hangú) lakott, amelyet a második világháborúban hadi célokra elvittek. A másik torony üres, ebben pedig a templom legnagyobb harangja (kb. 1800 kg, cisz1 hangú) volt elhelyezve, mely szintén a világháború martalékává vált. Pótlása azóta sem történt meg.

Forrás:
DOKUMENTA ARTIS PAULINORUM (Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató csoportjának forráskiadványai XIII. 2. füzet. A magyar rendtartomány kolostorai N-SZ Kézirat, Budapest, 1976.
wikpedia.org

Fotók: 
gallery.hungaricana.hu
ajk.elte.hu
A pálos rend építészeti emlékei