Fehéregyháza, Boldogságos Szűz Mária templom

Fehéregyháza és a pálosok Boldogságos Szűz Mária temploma

Óbuda látképe. (BUDA vetus sive Alt-Offen nunc in Ruderibus. Tollius Jacobus: Epistolae itinerariae… Amstaedanum, 1700.)

Béla király névtelen jegyzője, Anonymus (1200 körül) szerint, amikor (907-ben) Árpád elköltözött ebből a világból, akkor egy kis patak forrása felett, amely kőmederben folyt le Attila városában, ott építettek egy kis kápolnát, ahol őt tisztességesen eltemették. Sírja mellett Szent István király 1022 körül engesztelésül a Boldogságos Szűz tiszteletére templomot építtetett, melyet Alba Ecclesianak, a körülötte alakult kis településsel együtt Fejéregyházának neveztek. Egyúttal plébániatemplomként is szolgált, és mivel az óbudai prépost alá került, a veszprémi egyházmegye hatásköréből az esztergomi érsek joghatósága alá jutott.

A tatárok Óbuda városát, a várat és a templomot is elpusztították. Erzsébet királyné (Károly Róbert hitvese) a templomot helyreállíttatta, mely búcsújáróhellyé vált. 1480-ban Mátyás király arra hivatkozván, hogy a prépostság nem gondoskodik eléggé a templomról, amely pedig már hosszú idő óta búcsújárás színhelye, valamint a moldovai hadjáratkor, amikor a sebesült Mátyás maga is kis híján ott veszett, megfogadta: ha győz és életben marad, a pálosoknak adja és kolostorrá építteti át a legendás óbudai Fehéregyházát. Ígéretét pápai engedéllyel 1483-ban beváltotta.

1493-ban II. Ulászló az engedély megerősítését és a plébánia megszüntetését kérte a pápától. Nyolc pálos szerzetes vezetésével épült új monostor a templom mellé, és a prépostság épületét is gyökeresen átépítették. II. Ulászló a pálosoknak adta a Bányaháza hőforrást is. Gyöngyösi Gergely 1520 körül keletkezett rendtörténetében szerepel, hogy “Tamás testvér, a fehéregyházi kolostor boldog emlékű perjele, aki az alapoknál kezdte el a monostor építését, igaz szerzetes és minden tettében okos ember volt. Ugyanott halt meg boldogan, az 1518. esztendőben.” A monostort valószínűleg 1526-ban hagyták el a szerzetesek a török elől menekülve. 1529-ben a törökök Bécs felé vonulva dúlták fel.

Az óbudai Victoria téglagyár telkén 1884-ben kiásott templom és kolostor Dr. Henszlmann Imre által készített és magyarázott alaprajza

A kolostor pontos helye nem egyértelmű. Az Árpád sírjánál levő Bánya hőforrásként említett forrás helyét a mai Budapest Bécsi út 267. számnál keresik. V. Kovács Sándor – Budapest III. kerületébe, Óbudára helyezi a Boldogságos Szűz (Alba Ecclesia, Alba Maria, Pilis megye) monostorát. Vértesy György a Fehéregyházát, a magyarok első Szűz Mária nevét viselő Egyházát a pilismaróti térségbe hitte. Guzsik Tamás szerint Henszlmann Imre 1880 körül az óbudai Bohn-téglagyár területén (Bécsi út 166. sz.) ezt tárta fel. A romok azóta megsemmisültek.

Alba Ecclesia, vagyis Fehéregyháza lokalizálásával kapcsolatban még számos elmélet született, és megannyi vita kiindulóforrása volt. És bár ennek a pálos monostornak történetét a rendtörténeti írásokból ismerjük, romjai pontos helyének megtalálásában csak reménykedhetünk…

Forrás:
Dr. Aczél László Zsongor OSPPE A PÁLOS REND BUDAPESTI JELENLÉTE
DOKUMENTA ARTIS PAULINORUM (Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató csoportjának forráskiadványai) I.
Metszet: toriblog.blog.hu
Alaprajz: egykor.hu
.