Pilisszentkereszt, Szent Kereszt templom

III. Béla király 1184. május 27-én alapította meg a hajdani Pilisszentkereszt területén a ciszterci rend kolostorát. 1526. szeptember 7-én a törökök lerombolták a ciszterci kolostort, egy felszentelt rendtagot megégettek. A többiek időben elmenekültek, ekkor a kolostor és a templom szinte teljesen elpusztult. Az apátság hét holdon fekvő romjai több évszázadon át állandó rablás célpontjai voltak.

Az 1766-ban, a pálosok megbízásából épített barokk stílusú templom

A törökök kiűzése után a pálosok és a ciszterciek nem tudtak megegyezni a falu területének hovatartozásán. Mindkét szerzetesrend magának követelte a műveletlen, lakatlan területet, a pálosok ugyanis a hajdani első, Özséb által alapított Szent Kereszt kolostort vélték itt felfedezni. A per hosszú évekig folyt, és végül is a pálosok nyerték meg. Így a falu területe és annak egész határa a pesti pálos rend birtoka lett.

A pálosok nevéhez fűződik az egykori Pilis, mint falu újra benépesítése. Az első új lakosok, hat család, 1747-ben érkeztek ide a szomszédos Pilisszántóról. Később az ország különböző helyeiről érkeztek, főleg szlovákok. A lakosok sorsa a letelepülést követő években nagyon küzdelmes volt. A falu lakóinak száma növekvő tendenciát mutatott, majd 1782 táján, valószínűleg a rossz körülmények miatt sokan elköltöztek. Helyettük 1785-ben német telepeseket hoztak a pálosok. 1757-ben a pálosok, a falu földesurai a mai templom helyén kápolnát építettek. 1758-ban elkészült a település első pecsétje és 1762-ben elkezdődött a falu építése. Ugyanebben az évben megnyitották az anyakönyvet, ahová feljegyezték az elhunytak nevét, az újszülötteket 1767-től anyakönyvezik.

A pálosok új nevet adtak a településnek: Sancta Crux, magyarul Szent-Kereszt, ezt jelképezi a pecsétben lévő kettős kereszt. A templomot 1765-ben kezdték el építeni a pálosok a kápolna helyén. Egy év múlva, 1766-ban át is adták. A templomtorony csak 1803-ra készült el. A pálosok 1722-től a községben elemi iskolát tartottak fenn. 1767-ben a faluban már volt kocsma, mészárszék, vízimalmok, mészégető kemencék. Az itt élők a pálosoknak robottal, ajándékokkal és pénzbeli adóval tartoztak.

Az ajtó fölötti pálos címer

A templom műemlék jellegű. Egyhajós barokk stílusban épült a pálos atyák megbízásából. 1766-ban a budai pálos prior áldotta meg. A főoltár a megfeszített Krisztussal 1774-ből, a két mellékoltár és a szószék az 1770-es évek végéről való. A jobb oldali oltárkép Szent Józsefet, a bal oldali a Fájdalmas Szüzet ábrázolja. Mindhárom értékes, országos viszonylatban is figyelemre méltó alkotás. Kevés templom van, amelyben ilyen látványosan olvad egybe a barokk és a copf stílus.

A keresztelőkút szintén a 18. században készült. A szentély félköríves záródású, P. Kákonyi Asztrik falfestménye díszíti. 1995-ben történt a templombelső restaurálása. Ekkor a templom szentélyében két, az 1700-as évek végéről való szekkó festményt találtak. A szekkók két evangelistát, Jánost és Lukácsot ábrázolják. Az értékes szószék restaurálása 1997-ben történt meg. A keresztút képei szintén P. Kákonyi Asztrik művei. A tardosi fehér márványból kifaragott szembemiséző oltárt és az ambót Német Aurélia szobrászművész alkotta 1982-ben.

A templom ajtaja felett a pálos rend címere található. A templom alakja hosszúkás négyszögletű. Hossza kb. 30 méter, szélessége 22 méter. A falak vastagsága 1.5 méter. A plébánia hivatal feljegyzése szerint kezdettől fogva nagy búcsújáró hely volt, ahová évenként – „szent kereszt” felmagasztalása ünnepén és „Mária neve napján” – kétezer hívő is elzarándokolt.

Forrás:
pilisszentkereszt.hu/helytoertenet
pilisszentkeresztplebania.blog.hu

Fotók:
A pálos rend építészeti emlékei