Dél-Dunántúl pálos kolostorai

Dél-Dunántúl

A Balatontól délre, Somogy, Tolna és Baranya megyékben is jelentős számú pálos kolostorról tudunk. Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza, Baranya megyében. Ugyanitt, talán a megye legfestőibb völgyében is volt egy pálos kolostor. A pálosok rendi krónikájában, a „Vitae fratrum”-ban csupán ezt a szűkszavú feljegyzést olvashatjuk róla: „az Úr 1283-ik évében alapította Miklós gróf, Gyula fia a bajcsi kolostort Mindszentek tiszteletére. A bajcsi rendház alapítása valószínűleg már az 1255-75 közötti időszakban megtörténhetett…

A Balatontól délre, Somogy, Tolna és Baranya megyékben is jelentős számú pálos kolostorról tudunk. Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza, Baranya megyében. Ugyanitt, talán a megye legfestőibb völgyében is volt egy pálos kolostor. A pálosok rendi krónikájában, a „Vitae fratrum”-ban csupán ezt a szűkszavú feljegyzést olvashatjuk róla: „az Úr 1283-ik évében alapította Miklós gróf, Gyula fia a bajcsi kolostort Mindszentek tiszteletére. A bajcsi rendház alapítása valószínűleg már az 1255-75 közötti időszakban megtörténhetett…

A baranyai Olasz községben is történt egy alapítás. “István az Úr 1295-ik évében a régi Szentlászló kolostort Baranyában Óvári Konrád mesterrel újjáépítette”. Az alapító oklevelében leírja, hogy Olasz, Hásságy és Héder falu határából kiszakított Szentága földet tartozékaival együtt a pálos remetéknek adta. 1714-ben egy a kolostor is romokban állt. Kisbáté birtokon a Szt. Lászlóról és Szt. Zsigmondról nevezett kolostorban élő remetéknek 1383-ban Zámbó Miklós szántóföldet adott. Ugyanezen Mezőlaki Zámbó Miklós 1384-ben adományát visszavonta a „Gerche”-i remetéktől, s új kolostort alapított Toldon Boldogasszony tiszteletére. Toldot a későbbiekben is jelentős adományokkal látta el, s végül ebben a monostorban temették el. Somogy és Tolna megye határán állt a pálosok Szentpál kolostora, melyet László fia Gergely és Zenlewoli Beke fia Miklós alapítottak.

A rend még a 13. század második felében telepedett le Somogy vármegye területén, de csak a 14. században virágzott fel itt a rendjük. Nagy Lajos király különösen pártolta őket, s a király példájára a vármegyei nemesség is számos adománnyal gyarapította birtokaikat. Szakácsi (Nagyszakácsi) volt a pálosok első letelepedési helye. Az itteni Szent Domonkos tiszteletére szentelt kolostorról már 1263-ból vannak adatok… A vetahidai kolostort, mely Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, 1310-ben Gyöghi Péter alapította. E kolostor Macs, Tásk és Kölked vidékén fekhetett. Az itteni pálosoknak az 1454–1492. években Macson voltak részeik. 1493-ban Somogyvár közelében voltak földjeik. Az itteni kolostorról még az 1532–1542. évekből is vannak adataink. 1542-ben Miklós perjel tiltakozott Török Bálint ellen, a ki a kolostor egyik nemesi birtokát elfoglalta. Az 1555. évi török hadjárat alatt elpusztult. Mindszenten 1323-ban alakult páloskolostor, Szerdahelyen Szerdahelyi Dersfi Miklós, 1335-ben, Szent László tiszteletére alapított páloskolostort. Az oklevelekben a Szent László tiszteletére szentelt szerdahelyi kolostor néven fordul elő. Egyike volt a leggazdagabb páloskolostoroknak.

Szentpéter, másként Stregencz, a mai Pogányszentpéter község helyén állott fenn. Az oklevelekben Stregencz alio nomine Szentpéterfalva alakban fordul elő. 1381-ben már megvolt. 1390-ben az itteni pálosok Németiben kapnak földeket, 1408-ban Szent-Péterfalván részbirtokokat, 1409-ben Inkén malmot, 1410-ben Szent-Pál városban bizonyos jövedelmeket, 1417-ben Varaszlón egy malmot, 1420-ban az egész Szent-Péterfalvát nyerték adományul, az utóbbit a Kanizsaiaktól. A Szent Mária tiszteletére szentelt toldi kolostorról 1392-ből van adatunk. A kolostor a mai Karád helység határához tartozó Nagytoldi-pusztán állott fenn. 1455-ben az itteni pálosok Marczali Jánostól, a ki nagy jóltevőjük volt, csaknem az egész patai uradalmat és bizonyos Maros helység mellett egy malmot kaptak adományul.

A török utáni időkben települt újjá Pécs, ahol felépült a mai Lyceum templom, majd a pálosok Szent Imre temploma. Az atyák szerették volna ugyan visszakapni a Jakabhegyi régi kolostorukat is, de kérésük nem teljesült, csupán a Pécshez tartozó Szentkúti búcsújáróhelyet kapták meg, ahol kápolnát is emeltek. Bár a dél-dunántúli kolostorok közül csupán a jakabhegyi romok maradtak láthatók, Pécsett két új templomuk megtekinthető. Ebben a menüpontban a fent említett, Dél-Dunántúli kolostorokról lesz szó. A képre kattintva új ablakban nyílik meg kiválasztott kolostor leírása, története.

Back to Top