Balatonszemes, Mindszent kolostor

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok története szervesen kötődik a Balaton térségéhez, számos kolostoruk volt egykoron a tó körül. Ezek közül az egyik legjelentősebb volt a Balatonszemes és Teleki között épült Mindszent kolostor, melynek viszonylag bő okleveles anyagából ismert, hogy “Tóthnak mondott Lökös mester, Raholczai Jakab fia” jelentős adományokat újított meg a remeték számára 1323-ban.

Emlékhely a kolostor helyén

A kolostor folyamatos működése és kiterjedt gazdasági tevékenysége a 16. század közepéig nyomon követhető. Az első török pusztítás 1542 nyarán érte a kolostort, de a remeték csak az 1555. évi hadjárat környékén menekültek innen el. Ám a kolostor ekkor még nem pusztult el, 1744-ben “Mindszentek egyháza a szentély kelet felé eső részének kivételével csak itt-ott romos, a falak magasan emelkednek ki, könnyen restaurálható. A sekrestyéhez tartozó torony(!) épségben áll, csak vakolni kell, és a toronysisakot a helyére tenni. A négyszögben épített kolostor romjai szinte mind a négy oldalon embermagasságig érnek, ezeket néhai Hunyadi István az előző években…helyreállíttatta.”

A kolostor azonban nem épült újjá, sőt tégláit a 19-20. században – a Hunyadiak nagylelkűsége folytán – elhordták, részben a balatonszemesi uradalmi építkezésekhez, részben a Hunyadi kegyuraságú szóládi plébánia céljaira. A valamikori kolostor helyén 2012-ben egy erdei emlékhelyet alakítottak ki.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszéke, a Pálos Rend és Balatonszemes Önkormányzata megbízásából, valamint a Civil Régészeti Alap Egyesület együttműködésével 2014 óta tervásatást végez a balatonszemesi Mindszent kolostor egykori területén. Ezúttal július hónapban került sor az ásatásra dr. Végh András vezetésével, mely esemény július 31-én zárul a közel egy hónapos kutatás után. Mint már korábban megszokhattuk, a szemesi Mindszent kolostor egyedülálló leleteket produkált évről évre. Így van ez 2017-ben is…

A 2016-os év lelete, a “szemesi pálos barát” feltehetően templomszentélyben elhelyezett boltozatindító konzol volt.

A 2016. évi kutatás talán legizgalmasabb része a templom megtalálása volt. Az előző évekhez hasonlóan folytatták a kutatást dr. Végh András vezetésével, és próbálták behatárolni a kolostor, az udvar és a templom helyét. 2016-ban kiderült, hogy több építési periódusa is volt az épületnek. A kolostor tavalyi ásatása ritka lelettel ajándékozta meg a feltáró régészeket, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének oktatóit és hallgatóit. Az egykori sekrestye lebontott falai közt az épülettörmelékből egy szerzetes fejét ábrázoló életnagyságú szobor került elő. A “szemesi pálos barát” kissé pufók arcú, feje búbja a kor papi viselete szerint kopaszra borotvált. A fej felett keresztet faragtak ki. A különleges faragvány egykor egy tompaszögű falsarokban, feltehetően templomszentélyben elhelyezett boltozatindító konzol volt.

A balatonszemesi Mindszent kolostor téglapadlója

2017-ben ismét páratlan lelet került elő a júliusi ásatáson, melynek vezetője ismét dr. Végh András volt. A pálos templom szentélyének alapkövét tárták fel a régészek a Barát-dűlőben. A töredéken gót betűkkel írás is olvasható, aminek megfejtése a következő nagy feladat lesz a szakemberek számára. O.S.O.P. – ezek a betűk olvashatóak azon az alapkövön, amelyet a föld rejtett Balatonszemesen. Dr. Végh András ásatásvezető elmondta: a szentély keleti oldalán, a zárófalon egy olyan érdekes kő került elő, amit a szakma se ismert, hogy ilyen létezik. – Egy nagyméretű kockakő volt beépítve a falba, amin 4 betűs felirat van, ezek gótikus betűk, egy O.S.O.P. van rajta rövidítés jelekkel – mondta el az ásatásvezető. Végh András szerint az O.S. a pálos kolostor védőszentjére utalhat, de az O. és P. betűt még rejtély fedi. A feltárások során egy boltozati borda és számos érme került még elő.

A balatonszemesi pálos kolostor 2017. évi ásatásán a korábbi évekhez képest sokkal több érme látott napvilágot. A legértékesebb érme egy velencei zecchino (arany dukát). Néhány érme a középkori Ausztria területéről származik, illetve egy darab Aquileia városából. Az érmék többsége a Magyar Királyság területén készült, III. Béla idejétől I. Ferdinánd idejéig találunk vereteket. A legkésőbbi érme I. Ferdinánd 1531-ben vert ezüst dénárja. Különlegesnek számítanak azok az érmek, amelyek valószínűleg a Magyar Királysághoz tartozó Szörényi Bánság területén készültek. A szakemberek többségének véleménye szerint Redwitz Miklós verette ezeket az érméket 1429-1435 között.

A pálos templom szentélyének alapköve

A leleteket bemutató kiállítás a budapesti AVE kiállítóházban tekinthető meg.

Forrás:
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon, Budapest, 2003.
A PPKE BTK oldala
Az éremleletekről Varga Máté, a Rippl-Rónai Múzeum régésze közölt információkat

Fotók:
A pálos rend építészeti emlékei