Gálosfa, szerdahelyi Szent László monostor

A szerdahelyi kolostort 1335-ben Ders comes fia, Miklós alapította, Szent László tiszteletére. A 14. századtól bőséges adataink vannak a Győr nemzetségbeli I. Ders leszármazottaira, akik később központi birtokukról a Szerdahelyi előnevet használták. A középkor végéig a család Somogy megye mintegy 130 településén volt hosszabb-rövidebb ideig birtokos, több tagja bárói rangra emelkedett és jó néhány főispán, hadvezér, várnagy került ki tagjai közül. Ders leszármazottai a 17. századra az ország leggazdagabb főurai közé tartoztak, megszámlálhatatlanul sok uradalommal, amelyek a Dunántúl és Felvidék mintegy 10 vármegyéjében helyezkedtek el.

1335-ben Miklós mester, III. Ders fia, a saját és szülei lelki üdvére Szerdahely és Thormoch nevű falvai között, az erdő déli végénél Szent László király tiszteletére a Szent Ágoston rendi pálos remeteszerzet részére monostort alapított és ellátta örökségi birtokaiból adományokkal. Adományozta a Surk nevű erdő egy részét a monostortól keletre, amelyben a monostor állt, két malmot a Kapóson Bát faluban, egy szőlőt Thormoch faluban, egy másikat Kökényesfő déli részén Barana terra mellett, Szerenketeleke egész falut, amelyet mint mondja csereképpen kapott a szentmártoni apátságtól összes hasznával és tartozékaival.

Ezen adományok későbbi sorsát vizsgálva kiderül, hogy Szerenke falut 1364-ben nádori ítélettel vissza kellett adni a pannonhalmi apátságnak, a báti malmokat később a várkastély építése és a kaposújvári várnagyok meg-megújuló támadásai vitték el, Kökényesfő birtok pedig valószínűleg a Siklósiakkal való hosszas pereskedésben úszott el. Így némi magyarázatot kapunk arra, miért volt szükség állandóan újabb adományokkal elhalmozni a monostort. 1346-ban III. Ders fiai: Miklós és Péter megosztoznak összes birtokukon, elsőként Szerdahelyen. Először nemesi udvarházuk számára Péter mester kapja Szerdahely birtokot a Szűz Mária tiszteletére épített kőtemplommal Péterfalva nevű birtok vagyis falu szomszédságában, vele szemben, amelynek területén a Szent László tiszteletére emelt egyház vagyis monostor áll. Majd ezután egy rövid határleírás következik, amelynek során meghatározzák Péterfalva és Szerdahely választóvonalát.

A szerdahelyi pálos kolostor feltételezett helye Tímár Péter szerint

1488-ban az akkor még kúriának nevezett kastély Miklós fia János fia: Imre leszármazottainak, az Imrefyeknek kezén volt. A pálosok ekkor még mindig azt nehezményezték, hogy a családi kúria az ő telkükön épült fel. Aggodalmukat jogosnak találhatjuk, ha arra gondolunk, hogy Miklós mester tucatnyi gyermekét óhajtotta annak idején ellátni örökölt birtokaiból, nem véve figyelembe a korábban a pálosoknak adományozott javakat sem.

A kolostor 10 privilégiális oklevelének kivonatát először Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök írta össze 1520-1522 között, rendjének más kolostorait is számba véve. Az oklevelek kettő kivételével ma is megtalálhatók az Országos Levéltárban. Borsa Iván 1946-ban regesztázva közölte a pálos rend iratanyagából származó valamennyi oklevelet, köztük a Gyöngyösi-féle okleveleket is. Az oklevelek zöme a pálosok peres ügyeiből kifolyólag maradt ránk. Érdekesek a Szerdahelyi család végrendeleti ügyei. Az oklevelekből kitűnik: a kolostor a gazdagabbak közé tartozott, bár történetét ismerve a pálos atyák szinte csak abban a talpalatnyi földben lehettek biztosak, amelyen rendházuk felépült.

Mohács után a remeték egy ideig még bízhattak a patrónusaik fennhatósága alatt álló kaposújvári vár védelmében. Elképzelhető, hogy az Imrefy-várkastélyban is állomásozott katonaság, némi védelmet biztosítva számukra. 1542-ben adott utolsó életjelet a kolostor. Valószínűleg 1543 rül, a török előrenyomulás következtében néptelenedett el. 

A szerdahelyi kolostornál ásatást 1999. augusztus-szeptemberében geztek a NKÖM által meghirdetett Nemzeti Örökség program pályázatán nyert anyagi fedezet segítségével. Az ásatást többek között Tímár Péter, „A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai” címmel, 1996-ban megjelent tanulmánya tette szükségessé. A szerző felvetette, hogy Guzsik Tamás kutatásai alapján Kaposszerdahelyre lokalizált Szerdahelyi pálos kolostor valahol Gálosfa környékén helyezkedhetett el a valóságban. Az ásatás eddigi eredményei arra utalnak, hogy a kolostorral egy telken épült nemesi kúriát találták meg. A leletanyag alapján a kúria a 15. században élhette fénykorát, pusztulása azonban nem sokkal ezután vetkezhetett be. Az épülettől ÉNy-ra, egy magasabb dombháton a felszínen kevés kő-, és téglatörmeléket észleltek a rgészek, úgy tűnik, talán itt lehettek a kolostor maradványai…

Forrás:
Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében
Aradi Csilla: Előzetes beszámolójelentés az 1999. évi Gálosfa-Kistótvárosi ásatásokról

Térkép:
Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely