Karád-Nagytoldipuszta, toldi Boldogasszony monostor

„Nehéz idők jártak az Úr 1384-ik esztendejében. Lajos magyar és lengyel király két éve halott már. Leánya, Mária királynő irányítja az országot. A nagybirtokosok elégedetlenkednek, veszekszenek a király személyét illetően, hatalmaskodnak. A királynő tárnokmestere Mezőlaki Zámbó Miklós belefáradva az udvari intrikákba, saját lelki nyugalmának biztosítására egy kicsi somogyi településen, Toldon megalapítja a Boldogságos Szűz Mária kolostort a pálos rend számára. Csendes, nyugodt helyen, itt az erdőben a Kőrises-víz mocsaras területéből kiemelkedő lankásdomb tetején kezdtek hozzá a nagy munkához. Erdőt irtottak, téglát égettek, köveket faragtak lázas szorgalommal éveken át.”

A romokban álló épület a pálos kolostor helyén

Budát 1541-ben elfoglalja a török. Ezután megyénket is gyakrabban érik az oszmán rabló hadjáratok. 1542 nyarán a toldi rendházat is felperzselik. A martalócok elvonulása után azonnal nekiláttak az épületek lakhatóvá tételéhez. Úgy látszik, a károk nem voltak nagyok, ugyanis a dúlás után pár héttel Péter bajcsi vikárius jelzi, hogy a Toldi kolostorba költözik. Nyugalma azonban már nem lesz ennek a vidéknek. 1550 körül Koppány török kézre kerül, állandósul az oszmán jelenlét vidékünkön. 1555-ben Tojgun basa sorra foglalja el a somogyi végvárakat, Kaposvárt, Koroknát, Babócsát. Így megyénk nagy részét meghódítja. Ez megpecsételte a kolostor sorsát is. A finoman faragott, festett gótikus szárnyas oltárokból semmi sem maradt.

Azaz mégis… Három szobrocskát, Szűz Máriáét, Szent Katalinét és Szent Dorottyáét a szomszédos Andocs templomába vitték. Mária hársfából készült szobra teszi híressé később a települést. Már a hódoltság idején megemlékeznek róla. A csodatévő szent fába faragott képmása bár túlélte a pusztítást, a kolostort és lakóit nem tudta megmenteni. A testvéreket vagy megölték, vagy elmenekültek. Egy szerzetes azonban beköltözött a komor romok közé. A toronyban rendezte be igénytelen szállását. Lehet, hogy épp ő mentette meg annak idején az enyészettől a gótikus szárnyas oltárok három figuráját. A tető nélküli, csonkán az ég felé nyúló falak közt tengette életét. A hanyatló rend pusztuló kolostorában bolyongó piszkosszürke csuhás alakot nagy tisztelet övezte. Emlékét majd 200 évig őrizte a nép. A toldi kolostor hatalmas romjai több mint 300 esztendeig dacolnak az idővel. A török kiűzése után bár a pálosok visszakövetelik, de a császár a veszprémi püspöknek juttatja. 1812-ben nemcsak a rendház tekintélyes maradványait említik meg, hanem azt is, hogy “tornya még ma is épségben fennáll, s láthatók benne az egészen a harangok helyéig vezető kőlépcsők.” 1864-ben a püspökség karádi uradalma a romokat lebontatja és a kolostor pincéjére tiszti lakot és gazdasági épületet emeltet.

Romok a pálos kolostor helyén

Századunk közepén állami tulajdonba kerül, s állami gazdasági központ lesz belőle, több mint harminc esztendeig. Irodák, gazdasági épületek készültek. A 90-es évek elején felszámolták az állami gazdaságot. Azóta újra az enyészetnek indult minden. Gaz, betört ablakok, vandál pusztítás nyomai fogadják az idetévedő embert. Elvittek mindent, ami mozdítható. Erre a sorsra jutottak az épület sarkaiba befalazott díszes, faragott kövek is. Minden eltűnt, ami az egykori dicső múltra utalt. Csak a pince maradt. Sötét torka üresen ásít. A föld alatt járva tapogatózunk a félhomályban. A gyertya fénye el-elbóbiskol. Megbotlunk néha egy-egy kődarabban. Újra a napfényre jutva káprázik szemünk pár másodpercig. Talán ilyen káprázat volt mindaz, amit az írásos és tárgyi emlékek segítségével fölelevenítettünk. Eszünkbe villan még, hogy a szomszéd falu kegytemplomának boltívei alatt egy ötszáz éves szobor ábrándos tekintettel néz le ránk, rohanó emberekre.

Told régi temetője felett, kisebb emelkedésen eklektikus egykori uradalmi gazdatiszti épület áll. A helyi hagyomány ez alatt tudja az egykori pálos kolostor helyét. Ezt alátámasztani látszik, hogy a közelmúltban végzett vízvezeték-fektetés során az épület környezetében több, egymással párhuzamos, igen vastag falat vágtak keresztül. A helyi hagyományok az épület alatti kétségtelenül korábbi pincét is középkorinak tartják, s eddig ismeretlen föld alatti folyosóról is tájékoztatnak. Túl a hagyományok szokásos túlzásain, megállapítható, hogy az egykori toldi monostor valóban a toldi temető feletti kis dombon állt, s falaira részben ráépült a jelenleg is álló, egykori uradalmi épületegyüttes. A főépület környezetében még ma is több, 14. századi eredetű faragott követ lehet találni. Diszpozíciója ásatás nélkül nem határozható meg.

Forrás:
TÓTH TIBOR: A legismertebb somogyi pálos kolostor
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében

Fotók:
majkikolostor.hu