Nagyszakácsi, szakácsi Szent Domonkos monostor

A pálos rend kialakulása, középkori történetének első és talán legfontosabb fázisa szorosan a veszprémi egyházmegyéhez, így Somogy megyéhez is kötődik. A 11-12. században létezett remeteközösségek első szervezett megnyilvánulása Bertalan pécsi püspök ürögi remeteközössége volt (1225.) a Szent Jakab hegyen. Özséb esztergomi kanonok a Pilis remetéiből szervezte meg – később renddé érő — első közösségét. Özséb maga korábban az esztergomi székeskáptalan tagja volt, az általa létrehozott egyik első, a keresztúri kolostor a veszprémi egyházmegye területére esett. Amikor tehát 1262-ben először felmerült a remeteközösségek renddé szervezésének a gondolata, s ebben az ügyben Özséb a pápához fordult, a közösségek felülvizsgálatával illetve a követendő regula kialakításával az egyházmegyeileg illetékes veszprémi püspököt bízta meg IV. Orbán pápa. Az ágostoni regula megszerzése szempontjából végül is eredménytelen 1263-as vizitáció dokumentuma már említette a szakácsi kolostort…

A pálosok szakácsi kolostora a királyi szakácsok faluja melletti erdőben jött létre, akik részben megtűrték a remete élet e néhány különcét talán, mert ismerik sorsukat -, másrészt idővel felismerik ez intézmény javukra fordítható előnyeit. (Pl. a királyra vagy távoli rokonokra szálló birtokok „letétbe helyezését” a kolostorra íratás formájában, amit azután megegyezéssel tovább használnak…) Ezért virágzik a kolostor a más kolostoroknál elmaradhatatlan gazdag donátor adományozó kegyúr nélkül. A kisnemesi környezet bőven ellátta hagyatékkal, s amikor 120 év múlva féltucatnyi szakácsi nemes kegyuraságot védnökséget vállal a kolostor felett, a szerzetesek birtokai már Léta falutól Szakácsiig, s onnét a Monyorókereki útig húzódnak. Egy tömböt alkot földjük, de újabb adományokkal még 150 évig gyarapodnak.

Szakácsi helyszínrajz (Guzsik-Fehérváry)

1382-ben tehát tucatnyi szakácsi kisnemes határozta el, hogy „a kolostornak …amelyet elődei szántókkal, rétekkel, erdőkkel és más haszonvételekkel régtől fogva elláttak, örökös birtokul adják” mindazon földeket. Az első 50 év gyarapodásában 4-5 szőlőbirtok szerepel: Létán, Szakácsi és Maroth birtokon „a Kiralthava nevű hely mellett.” Ezzel szemben csupán néhány egyéb hasznosítású terület birtokába jutottak. De később is szőlővel kedveskedtek a pálosoknak. János plébános pl. „Kelewiz birtokon levő szőlejét …Mehalfi Pálnak …oly kikötéssel…” adta el, hogy az halála után csak a kolostoré lehet. És szőlő az utolsó adomány is: Enyingi Therek Imre nándorfehérvári bán a „Zechen birtokon fekvő szőlőhegy” neki járó terményét a kolostornak adja, lévén, hogy a termény többi része úgyis a Szent Domonkos szerzeteseié.

Az első okleveles évek után a gyarapodás keservei következtek. A használt földeket, réteket, legelőket ugyanis Monyorókereki-i, Léta-i, Hydas-i illetőségű egyének „és mások” gyakorta elfoglalták. 1543 és 1550 között néptelenedett el a kolostor a török veszedelem miatt. 1550-ben P. Illyr György, a máriavölgyi vikárius igazolta, hogy a szakácsi Szent Domonkos kolostor összes javait 12 évre Gondos István, Pálffy Gergely és Máté nemeseknek adta bérbe, mivel a remeték a zavaros idők miatt nem lakhatnak kolostorukban, és így birtokaikat gondozni nem tudják.

Molnár István a Somogy megyei pálos kolostorok okleveles anyagát feldolgozó tanulmányában a kolostor helyét „Nagh Zakach-i közelében, Baráti szentegyház nevű völgyben határozta meg. A jelzett terület helyszíni szemléje és kutatása nem hozta meg a várt eredményt. A mai Nagyszakácsi községtől ÉK-re, 2 km-re állnak az elnéptelenedett „Barátok” nevű tanyának a házai. A hagyomány őrzi a hajdan létezett kolostor emlékét, de pontos helyéről semmit sem tudnak. Állítólag a téglaanyagából épült fel az a 18. századi uradalmi istálló, mely azóta szintén nyomtalanul eltűnt. Guzsik Tamásnak a helyszíni bejáráshoz egyetlen egykori lakost sem sikerült segítségül hívni, így csak a Barátok-ból beköltözöttek szóbeli információira volt utalva. A telepen keresztülfolyó patak oldalágai mentén, a forrásvidékek vizsgálatánál azt találták feltűnőnek, hogy a hagyományban jelzett elbontás, újraépítés, majd újabb bontás nyomán a földterületen semmilyen kultúrréteget (téglapor, téglatörmelék, habarcs) nem találtak. Így valószínű, hogy egy későbbi helyszíni szemle talán újabb eredményeket hozhat, s a megye első pálos kolostorának legalább a helyére sikerül ráakadni…

Forrás:
Gál József: Páloskolostor Nagyszakácsiban
DAP II.
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében

Helyszínrajz:
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében