Pécs, Mecsekszentkút

Szentkút (Mecsekszentkút) a pécs-abaligeti műút mellett épült, Pécs városhoz tartozó település. Északi végződésében található a Szent-kút forrás. A kis település keletkezési ideje a 17. század végére esik. Radonay püspök vonult ide vissza Somogyi Zsigmond pálos rendi szerzetessel, aki a káplánja volt. Később a püspök a területet a pálosoknak adta, akik ide templomot, kis lakóházat építettek…

A “csodatévő” forrás neve: Szent-kút

Miután a pálosok kezdeményezték egykori ősi fészkük, a Jakab-hegyi monostor visszaszerzését, egyes források szerint Nesselrode Vilmos megyéspüspök az Ürög falu végén lévő, régi búcsújáróhelyként ismert Szentkút területét adta a pálosoknak, Jakab-hegyet I. Lipót király a pécsi klérusnak adományozta.

A kegyhelyen Kisbán rendtörténeti írása szerint állandóan két pálos, az adminisztrátor és egy szónok teljesített szolgálatot. Az első adminisztrátor Török Ágoston volt, akit a kurucok űztek el innen. 1707-ben Kurpész Pál rendbehozatta az épületeket és kijavíttatta a tetőzetet is. Kurpész többször is volt Szentkúton adminisztrátor, az ő kérésére a máriavölgyi káptalan kimondta 1729-ben, hogy a székházat a pécsi rendháznak évenként bizonyos mennyiségű terménnyel kell támogatnia. A kegyhely fejlődése Pongrácz Ignác, főleg azonban Gál Lajos adminisztrátorsága idején (1767-69.) volt észlelhető ismét. II. József feloszlató rendelete után vallásalapi tulajdon lett, elhagyatott maradt.

A forrásra épített kápolnát több, fogadalmi célból felajánlott szent szobra ékesítette. A kút közelében egykor kis templom és a szerzetesek lakóháza állt. A templomot később omlatag állapota miatt, 1810-ben lebontották. Király I. József püspök (1808-1825) elrendelte, hogy a templom helyére „szent jel kerüljön”, így állítottak fel egy kőkeresztet, amely a jelenlegi kút fölé magasodó kápolna-harangláb szomszédságában áll. A harangláb alján három falmélyedésben középen Immaculata festett homokkő szobra, balján Jézus Szíve, jobbján Szent József gipszszobrok láthatók. Az üveggel lezárt fülkék előtt három-három gyertyatartó, melyekben a Mária ünnepek alkalmával rendszeresen gyertyát gyújtottak.

A mecsekszentkúti kápolna a kút fölött

A szentkúti régi kápolna eredetlegendája megemlékezik arról, hogy a forrás vize egykor vakokat gyógyított. A 18. században virágzó búcsújáróhely nemcsak Pécs környékéről és az egyházmegye tolnai részéről (Szekszárd, Kakasd, Cikó), hanem Pozsega és Szlavónia területéről, valamint Győrből is vonzott gyógyulást kereső zarándokokat. A szentkút kultusza a 20. század végére lassan elhalványult.

Forrás:
Mecsek Egyesület évkönyve
Horváth István: A Jakab-hegyi remeték élete a 18. században
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története II.
L. Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében I. Csodaforrások és szentkutak. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39. (1994.)

Fotók:
bucsujaras.hu