Somogydöröcske, Szent Pál kolostor

A Szent Pál pálos kolostor, a középkor folyamán Tolna megyéhez és a pécsi egyházmegyéhez tartozott. Az Árpád-kori település, Somogydöröcske nevét 1138-ban villa Diarugsa alakban, a dömösi prépostság birtokai között említették először. 1267-ben Derekche, 1424-1436 között Derecske írásmóddal fordult elő. A 13. században a Döröcske nemzetség volt birtokosa, de kívüle 1270-1272 között Majs nádornak is voltak itt birtokai. 1660-ban pedig Zankó Miklósé volt. Az 1703 évi adólajstromban pusztaként szerepelt. Birtokosa ekkor Zankó Miklós és Boldizsár, 1726-ban pedig a gróf Harrach család és felerészben gróf Esterházy János birtoka volt. 1733-ban a Hunyadyaké, akik a 18. század közepén németeket telepítettek ide. Később is a Hunyadyak voltak a falu birtokosai.

A Szent Pál kolostor alapításának körülményei ismeretlenek. Tudjuk, hogy fr. István 1333-ban „Zenlewol”-ban telket kapott László-fia György és Beke-fia Miklós helyi nemesektől kápolnaépítés céljára. Ezután csak 1416-tól ismertek a további adatai, melyek szerint a kolostor folyamatosan működött. Valószínűleg Tolddal egyidőben, 1542-ben pusztult el.

Somogydöröcske látképe

Lokalizálására sem a korábbi, sem a legújabb szakirodalom nem vállalkozott. A birtokainak összeírása során szereplő földrajzi nevek azonosítása során „Zenlewol” mai megfelelőjét nem sikerült megtalálni. Ismeretes viszont a szomszédos település neve: Derechke, Derenche stb. néven. Ebből kiindulva két lokalizálást körzet adódott: Zselicszentpál-Kislak vidékén fekvő Töröcske, valamint Somogydöröcske vidéke. Előbbi helyen el kellett vetni a további kutatást: itt a „pálos” hagyomány egyszerűen a falu templomának középkori titulusából adódott, s a határában lévő – már eltűnt – romok ehhez a templomhoz tartoznak. Az említett egyház- és közigazgatási kritériumoknak sem felelt meg Zselicszentpál környéke.

Sokkal érdekesebb a másik helyszín, Somogydöröcske határa. Ismeretes, hogy a Koppány völgye a középkorban megyehatár volt Tolna és Somogy között, így a pataktól délre lévő Döröcske már esetenként Tolnához tartozott. De a Szentpál okleveleiben megemlített települések – Varang, Kara, Miklósi, Berki (Somogyacsa határában Berki-rét), Zekel (Szakcs mellett) stb. – is megfelelnek ennek a helyszínnek. A földrajzi nevekben fennmaradt helyi hagyomány is őrzi a „Kisklószter”, „Klószterbrunne” és a „Klószteri dűlő” neveket. Ezek alapján a Guzsik-féle helyszíni bejárás a várt eredményt hozta.

A község egyetlen utcáján dél felé haladva, az földútban folytatódik. A földút nyugat felé elágazó része – egy patak hídján áthaladva – gémeskúthoz ér (Klószterbrunne), mellette, egykori halastóra utaló patak-kiszélesedéssel. A halastó felett kisebb plató van, ezen feltűnően nagy a kultúrréteg nyoma (téglatörmelék, terepalakulatok). A kb. 800 m2 területű platón egy K-Ny-i irányú épületegyüttes alapjai fedezhetők fel. A jelenlegi felszín alatt kb. 15-20 cm-rel mindenütt szilárd anyag (alapozás, tégla) van. A felszínből kiemelkedő épületnyomok nincsenek. A nagyméretű, poligonális templomhoz északról csatlakozik a kolostor, kb. 12 x 13 m méretű udvar köré szervezeti egytraktusos épület. A traktuson túl, az északi oldalon az egykori kerítés nyoma látható. A nyugati szárny a templom nyugati zárfalán túl nyúlik.

Forrás:
Borovszky Samu: Somogy vármegye
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében

Fotó:
wikipedia.org