Insula Pilup, Szent Ilona kolostor

A fülöpszigeti pálosszentély romja – Révfülöp

2005-ben jelent meg Solymosi László tanulmánya, a “Pilissziget vagy Fülöpsziget?” című, amelyben Pál, veszprémi püspök 1263-ban írt oklevelében említett Insula Pilup Sanctea Helenae pálos kolostorának helyét fejtegette. Így jutott el Révfülöpig. Egy évvel később Holler László “A veszprémi püspök egy 1263. évi okleveléről” című tanulmányában is arra jutott, hogy az első 8 kolostor között Insula Pilup valójában Fülöpsziget, vagyis Révfülöp. Ám létezik egy cikk 1940-ből, melyet Dr. Rejőd Tiborc írt “A fehér barát” 3. évfolyam 1. számában:

A fülöpi templomrom napjainkban

A fülöpszigeti pálosszentély romja

A nagy magyar tó partján, ahogy ma beleillik a táj festői összhangjába, olyan lehetett egykor keletkezése a magyar lélektörténelem együtteséből. Vannak az okmányokon kívül egyéb adottságok, melyekből, csak a meglátás tudja felfedni egy régi rom titkát. Ez az ősi templomrom a mai Révfülöpön, áhítatos lelkek műremeke volt s megmaradt kövei ma azokról beszélnek, akik e helyre állították, akik ma is álló gyönyörű román kapuját faragták, s bedűlt boltívei alatt a Magyarok Nagyasszonyának zsolozsmáit zengték. Pálosok voltak ők, az egyetlen magyar eredetű szerzetnek papjai és Szűz Mária ékességeinek dalos hirdetői.

Révfülöpi rom 1960-ban

Valamikor Boldogasszonyfalvának hívták a községet, melynek tóparti része volt a fülöpi sziget. Utóbbinak elnevezése Szent Fülöp apostollal kapcsolatos, aki a szittyáknak volt első térítője. A közeli Ábrahámhegyen ma is áll egy kápolna, melynek védszentjei Jakab és Fülöp apostolok. A mongol eredetű szittyák Árpád népének rokonai s így az apostoli hittérítő tisztelete bizonyára ősrégi magyar ájtatosság.

Íme két adottság. Mindkettő oly közel fekszik a pálos lélekhez. Boldogasszonyfalva alatt és Szent Fülöp révje mellett hogyan hiányozhatott volna a magyar szerzetnek szentélye? S a harmadik adottság: a nagy magyar tó, melynek hullámai akkor szigetként körülnyaldosták azt a földet, hol ma a szentély romja áll. Oda járhattak pihenni a tudós pálos szerzetesek, s onnan indulhattak hithirdető útra a buzgó pálos lélekhajósok, a zalai dombokra is, a somogyi dústermő földekre is.

Ha ott állok a szentély romja mellett, a történelem ihlete jár körülöttem. Fehér szellemek suhannak át a remek román ív alatt, s mikor az ősi kövek a nap sugaraiban felhevülnek; mintha a régi imádságos élet melegedne vissza a fülöpi szigetre. Lelkemet meleg vágy járja át: vajha az ősi falakból új lelkesedés újra szentélyt emelne, melyben a hazánkba visszatért fehér barátok ajkáról felcsendülnének a Szeplőtelen Szűz zsolozsmái! Az új templom falai minden régi követ drága emlékként megtartanának késői utódok számára!”

A fehér barát 3. évfolyam 1. szám (1940. március)
Dr. Rejőd Tiborc: A fülöpszigeti pálosszentély romja

 

A révfülöpi templomrom 1940-ben

Rejőd Tiborc tehát már 1940-ben rájött a nagy “pálos rejtély”-re, mi szerint az első 8 kolostor első helyét elfoglaló Insula Pilup Révfülöppel azonos. Hogy valóban a jelenleg falusi középkori templomnak hitt rom-e a pálosok egykori temploma, vagy a vasúti őrház melletti romok…? Ez a rejtély még rejtély, a kérdés még megválaszolatlan marad….

Fotók:
A pálos rend építészeti emlékei
(Régi): Fortepan (1. Révfülöp, 1960., 2. Révfülöp 1940.)