Sáska, Szent Jakab kolostor

Az első kolostorok egyike, a csobánci Rátótiak alapítása: Bakonyszentjakab

A kolostor keletkezéséről és történetéről igen keveset tudunk. 1263-ban szól róla először egy oklevél, melyben Pál veszprémi püspök egy olyan kolostort említ, amelyben maradhatnak a szerzetesek. Vagyis ekkor már nemcsak megvolt, hanem jó állapotban is lehetett a kolostor. Lehetséges, hogy a 13. század eleji alapítás egy másik szerzetesrendé, és csak később vették át a bakonyi remeték a tatárjárást követő időkben megüresedett kolostort a század közepén. Így érthető lenne a pálosoktól szokatlan, a kolostor falaival körbevett szentélytornyos templomépítés is.

A sekrestyében található lavabó

A falutól északkeletre, az Agár-tető déli lejtőjén lecsekély falmaradványok az először 1263-ban említett, egyik legkorábbi hazai pálos kolostor részei. Alapítója a valószínűleg Csobánc várát is építtető, Rátót nemzetségbeli család tagja, Lőrinc. Ez egy 1307-ben kelt oklevélből derül ki. Utódai és a környékbeli nemesek később gazdag adományokban részesítették, ezért az egyik nagy kolostora lett a rendnek. A kolostor 1563 előtt elnéptelenedett. Valószínű, hogy ezt a kolostort is a törökök rombolták le. 1722-ben még mindig a csobánci vár tartozéka volt Sáska, Szentjakab és a mellette fekvő Dobos is. A 19. században még állt a templom szentélytornya, amit Rómer Flóris meg is örökített rajzain. Lerajzolta a templom akkor még álló diadalívét a felette emelkedő toronnyal. 1888-ban a pálos kutató Ádám Iván járt ott, és rövid leírást készített a kiterjedt romokról. 1971-ben és 1973-ban a kolostor romjai mellett több középkori ház alapfalait tárták fel és egy 13. századtól művelt kőbányát fedeztek fel a közelében.

A maradványok kutatását és állagmegóvását a terület kezelője, a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete kezdeményezte 2014-ben. Az ásatást az ELTE BTK Régészettudományi Intézet kilenc hallgatója, valamint a Bakonyerdő Zrt. részéről 8-10 közmunkás végezte Mordovin Maxim régész irányításával. A feltárás, rekonstruálás, állagmegóvás jelenleg is folyamatban van. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom szentélyét és a templomhajót. A torony egykor azokra a vaskos diadalívpillérekre támaszkodhatott, melynek falai jóval vastagabbak, mint a szentélyé és hajóé. Feltárták a sekrestye egy részét, keleti falán a papi kézmosó fülke maradványát is, benne sértetlenül a szép nyolcszögletű kőmedencét.

A bakonyszentjakabi pálos kolostor elvi rekonstrukciója (Guzsik T.- Fehérváry R., 1979.)

Első ütemben a kolostortemplom szentélyének feltárása volt a cél. Legépebben a szentélyt a hajóótól elválasztó diadalívpillérek maradtak meg (feltételezések szerint a torony ezekre a pillérekre támaszkodhatott). A feltárt faragványok közül a legjelentősebb egy mérműves ablakkeret ívmezejének és szárköveinek több töredéke. Az ablak valószínűleg a szentély déli falát díszíthette. Előkerült továbbá hasonló, de egyszerűbb díszítésű ablakkeret-töredék, a sekrestye keleti falán érintetlenül, eredeti helyén egy gondosan faragott kifolyós kőmedence (lavabo-papi kézmosó). Sírt nem találtak, de nagy mennyiségű emberi csontot találtak a régészek a hajó és szentély területén. A törmelékből 14-15. századi pénzek, gyűrűk, gombok, csatok, övveretek, aranyozott bronzveretek, az épületen kívülről vasszegek, kések, edénytöredékek, balta, bárd kerültek elő. A feltárás, rekonstruálás, állagmegóvás jelenleg is folyamatban van.

A Szent Jakabról nevezett templom-rom Sáska településről közelíthető meg keletre tartva a piros jelzésen keresztül, ami kb. 2 km, a Szent Jakab forrás mellett található.

A bakonyszentjakabi pálos templom a rekonstruálás és állagmegóvás után

Forrás:
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Nagy Szabolcs Balázs: A bakonyszentjakabi pálos kolostor feltárásának első eredményei
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet – műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Urbáriumok és összeírások HU MNL OL E 156 – a. – Fasc. 212. – No. 019.

Fotók:
A pálos rend építészeti emlékei
Elvi rekonstrukció: Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon, Budapest 2003.