Diósgyőr, Krisztus Szent Teste kolostor

Az Ákos nembéli Ernye bán fia, István nádor alapította, mint az alapítólevélben elmondja, Győr falu (Diósgyőr) végénél, a saját udvarháza mellett. Később népes családjával együtt átköltözött az újonnan felépített diósgyőri várába és a pálos szerzetesekre hagyta az udvarházát. 1304-ben indult meg a nagyméretű építkezés a várban és a kolostorban is.

Az egykori pálos kolostor kapuja

István nádor az ország 11 legjelentősebb tartományurainak egyikévé vált. Diósgyőr ekkor élte első fénykorát. Idős korában nagylelkű adományokkal halmozta el a pálos kolostort. 1305 körül bekövetkezett halála után fiai nem követték atyjuk óvatos politikáját és szembefordultak Károly Róbert királlyal. A király egymás után verte le a lázadókat. Csák Mátét, az Abákat és végül István nádor mind a 7 fiát, kiket ki is végeztetett. Nagy Lajos király, felesége Erzsébet, és lányuk Mária királynő tovább növelték a pálosok gazdagságát, amit ők elsősorban a malomipar, a gyümölcstermesztés, a haltenyésztés meghonosítására és fejlesztésére fordítottak. Munkájuk nyomán lett Győr a gyümölcsös, diós kertjeivel Diósgyőrré.

A mai épületek között néhány alapfal jelzi az egykori monostor helyét

1526-ban Serédy Gáspár, 1549-ben pedig Balassa Zsigmond pusztította el a kolostort, ezután már csak elpusztult monostorként tartják nyilván. Az újabb – rövid – virágzás a XVIII. században következett be: 1739–1742 között újjáépítették a kolostort, immár barokk stílusban. A kolostor a középkorhoz képest szerényebb lehetőségek között élte életét, míg 1786-ban II. József feloszlatta a rendet. A kolostor és gazdasági épületei ekkor kincstári (erdészeti) kezelésbe kerültek, és jelenleg is az erdészet tulajdonát képezik.

1936-ban, majd 1939-ben az épületet tiszti lakká építették át, egyes részeit lebontották, egyes alapfalakra ráépítettek, így jött létre a mai épület. 1950-ben a kolostortól délre álló melléképületeket a lillafüredi út miatt lebontották. 1973-ban még állt a kolostorkertben a korabeli istálló és a kocsiszín, ma már ezek sincsenek meg. Ugyancsak 1973-ban Czeglédy Ilona vezetésével a panellakótelep építése miatt leletmentő ásatást végeztek a területen, és több, addig nem ismert középkori épület maradványát találták meg. Az idő rövidsége miatt sok kérdésre nem sikerült választ találni, amikor „ideiglenesen” visszatemették a romokat (újabb ásatásra azóta sem került sor).

A kapun látható a holló, csőrében cipóval

A templom felszerelései a körömi és a girincsi egyházba kerültek. Az orgona és a szószék a bükkszentkereszti templomban van. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyű kis templom nem a kolostorudvar déli oldalán volt, hanem a keleti szárny középtengelyében. Méretei alapján aligha ez lehetett az eredeti templom, inkább kis kápolnának felelt meg. A kápolnától délre volt a sekrestye, a kolostor keleti és déli szárnyában a cellák, a nyugatiban pedig a refektórium, konyha s még néhány cella. Az oldalfolyosós, kerengős szárnyak és a kápolna zárták körül a négyszögű udvart. Annak közepén volt a díszkút. Napjainkra csak néhány építmény alapfala és a részben azokra épült barokk épületek őrzik az egykori kolostor emlékét, melyekben az Állami Erdőgazdaság irodái kaptak helyet.

Forrás:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1. Miskolc és környéke (Miskolc, 1992)
Kiskun Magda: Pálos kolostorok környékén
miskolcblog.blogspot.hu

Fotók:
By Szalax – Own work, CC BY-SA 3.0, commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=28330761