Göncruszka, Szent Katalin kolostor

A göncruszkai kolostor területén talált leletek (Belényesy Károly)

A göncruszkai Szent Katalin kolostor alapítása ismert: 1338-ban Domonkos és testvérei, Lőrinc és János, valamint Dénes fia János nagybátyja a remetéknek adta át a Szent Katalin egyházat egy szőlővel és malommal a templommal szemben…

1388-ban
a jászói konvent beiktatta a remetéket egy fél malom birtokába a Hernád folyón, Vilmány határában. Ezután még megannyi adományban részesült ez a rendház. 1482-ben Mátyás király megparancsolta az egri káptalannak, hogy indítson vizsgálatot olyan erőszakoskodási ügyekben, melyeket a kolostor kenézi birtokán lévő kúria és majorház ellen követtek el. 1548-ban a Királyi Tábla elé idézték Serédi Gáspárt, mivel az akkor már Sajóládhoz tartozó Kenéz falut, valamint a tarcalkeresztúri házat és kúriát lefoglalta. A kenézi kúria birtokába 1549-ben újból beiktatták a rendet.

1558-ban a gönci és ruszkai kolostorok birtokait Gönc mezőváros bérelte. 1569-ben Fráter Béla Imre, Újhely és Sajólád vikáriusa 1000 magyar forintért eladta a szétrombolt (!) kolostor malomhelyeit az ónodi vár prefektusának, Panka Péternek. Ugyanebben az évben Imre fráter 900 magyar forintért ugyancsak Panka Péternek adta el a kolostor egész területét és minden tartozékát. 1635-ben Ferdinánd császár engedélyezte, hogy Felsővadászi gróf Rákóczi Pál az elhagyott ruszkai Szent Katalin kolostort néhai Dóczy Ferenc örököseitől megváltsa 3000 forinton, azzal a feltétellel, hogy ha a remeték vissza akarnának térni, nekik a kolostort, illetve a birtokokat átengedi. Utóbbi adat arra utal, hogy a pálosok még foglalkoztak a visszatérés gondolatával, amelyre azonban valószínűleg nem került sor…

A 3. katonai felmérés térképe szerint Göncruszkától keletre, mintegy 5 km távolságban, a szőlőhegyek felett találhatóak a hajdani kolostor maradványai. Ezt erősíti a Sziklay-Borovszky által készített vármegyei monográfiák Abaújról szóló kötete, melyben a következő szerepel: „a ruszkai hegyen, a régi országút mentén elterülő erdőben egy pálos kolostor romjai láthatók, melyek közül egy Somoskút nevű forrás csergedez elő.” Genthon István a göncruszkai pálos kolostor kapcsán a fent ismertetett helyet mutatta be és hozzá tette, hogy ott „alaktalan kőhalmaz látható.” Valószínűleg ezek alapján a DAP szerzői is erre a helyre lokalizálták a kolostort.

Guzsik Tamás és Fehérvári Rudolf beszámolója szerint a felszíni nyomai ma már nem látszanak. Fent említett Somoskút ma Klastromkút megjelöléssel a Borsó-hegy lábánál szerepel a turista térképen és az 1:10 000-es felmérésen. A helybeliek ezt a helyet ma is kastromkert “-nek hívják. Hejce felől, a Borsó-hegy lábának közvetlen környékén még megfigyelhető a hajdani kolostor omladéka. A fák tövénél nagy mennyiségű középkori kerámiát és meszes habarcsrögöket lehet találni…

Forrás és rajz:
Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004)