Sátoraljaújhely, Szent Egyed kolostor

Az első pálos kolostorok és királyi alapítások közé tartozik Sátoraljaújhely rendháza. A mai sátoraljaújhelyi kolostor helyén egy feltételezetten 1221-ben II. Endre által alapított kolostor állt, melyet a tatárok elpusztítottak. 1258-ban II. Endre Szent Egyed tiszteletére itt, a korábbi helyett (mellett) újabb kolostort emelt a pálosok számára.

István király szobra a rendház és templom előtt

Azt, hogy Szent Egyed tiszteletére szentelt kolostor működött már a 13. században Újhelyben, számos egykorú oklevél, adomány-megerősítés igazolja, de ezek rámutatnak arra is, hogy a sátoraljaújhelyi (de nova villa, de huihel, in Wyhel, de Vyhel, de Wyhel, in civitate Wyhel stb.) kolostorral kapcsolatosan is előfordul az, hogy hol ágostonosnak tekintik, hol pálosnak, és csak egy 1325. július 10-én kiállított egri – püspöki – oklevél rögzíti félreérthetetlenül azt, hogy az újhelyi Szent Egyed egyház a pálos remetéké, míg az újhelyi Szent István király egyház a Szent Ágoston rendjéhez tartozó remetéké. Kolostoruk megnevezése a további évtizedek okleveleiben is szerepel, és a Szent Egyed kolostort támogató sok adományt igazolják a Nagy Lajos király uralkodása alatt kiadott oklevelek is.

1501-ben a toronyban gép-óra is működött

A hivatkozott Anjou-kori oklevelek közül több megerősíti az újhelyi Egyed kolostorban élő remete testvérek részére korábban IV. Béla, V. István és II. András királyok által juttatott jelentős föld, malom és szőlő adományokat. Ezek közül külön kiemelkedők I. Károly király 1312. július 16-i és 1328. március 20-i oklevelei, valamint Nagy Lajos 1350-ben kiadott megerősítése. Azt, hogy a pálos atyák mennyire tisztelték és mennyire alapítóiknak tekintették II. András és IV. Béla királyokat, bizonyítja az 1786. évi államosítás során felvett leltár is, mely rögzíti, hogy az újhelyi kolostor refektóriumában felfüggesztett nagyszámú szentkép között találták és leltározták II. András és IV. Béla királyok – régi aranyozott keretben lévő – festett képmásait is.

1501-ben már, a toronyban gép-óra is működött, melynek faragott kő-óraszámlapja a templom folyosóján ma is látható. 1566-ban a törökök lerombolták a templomot, a pálosok fél évszázad alatt mai stílusában újjáépítették. A sok viszontagság ellenére, a 17. század végére lőcsei faragók nemesi családok segítségével elkészítették az oltárokat és a szószéket. I. Rákóczi Ferenc 1770-ben a templomhoz építtette a déli kápolnát kriptával. A Rákóczi-szabadságharcban Károlyi Sándor mentette meg a templomot a felrobbantástól. A pálosok sokat tettek a városért: lecsapolták a Ronyva melletti mocsarakat, a szőlőkultúrát felélesztették, ingyen őröltek a szegényeknek, megvédték a lakosságot a háborúk idején és magas színvonalú iskolát tartottak fenn. II. József 1786-ban mégis eltörölte a rendet, és helyükbe a piaristákat telepítette ide Tokajból.

Az ide érkező piaristák, a Mária-oltár képét a főoltárba építették be (így lett Szent Egyedből Nagyboldogasszony templom), a mellékoltárra pedig a Tokajból hozott Kalazanci Szent József kép került. A Szűz Mária kép (jelenlegi főoltárkép) érdekessége, hogy Mária alakja mellett a Lorettói litánia lefesthető fohászai (invocatiói) láthatók. A hajó XVII. századi mennyezete eredeti, nem kellett javítani. A szentély stallumai a kórusról kerültek le, készítési idejük 1718. A kápolna festése 1770-ből való és a törökkor emlékét idézi (a két zsidó férfi fején török turbán van, a háttérben Jeruzsálem helyett török tábor látható). Az orgona 1717-ben épült, 1893-ban újították fel. A kriptában nyugszik tiszteletreméltó Csepellény György pálos vértanú. A padok 1759-ben készültek, a gyóntatószék XIX. századi és a “Piarista Iskolák Királynője” kép is 200 éves. A rendház folyosóján látható egykori ebédlő (mai könyvtár) intarziás ajtaja 1873-ból való. A templomot belső berendezéseivel együtt az Országos Műemléki Felügyelőség negyedszázadon át tartó munkával gondosan restaurálta, majd 1992. november 25-én Ács István pálos egri segédpüspök újra felszentelte a teljesen felújított templomot.

Forrás:
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
satoraljaujhely.hu

Fotók:
A pálos rend építészeti emlékei