Ausztria

Remete Szent Pál tisztelete nemcsak hazánkban, hanem Európa legtöbb országában is követőkre talált. Gyöngyösi Gergely, a rend első történetírója, kéziratos munkájában a mohácsi vészig terjedő időben hazánkban kb. száz kolostort említ. Ezzel egyezik Kürcz Antalnak (Kürcz Antal: A magyarországi pálosrend története. Budapest, 1889.) megállapítása, aki az 1526-ig terjedő időben összesen 102 kolostorukat említi, amelyek közül hazánk területére 77, Erdélyre 7, Horvátországra 5, Tótországra 10, Dalmáciára pedig 3 esik…

Sopronkertes pálos kolostora

Orosz Ferenc (Orosz Ferenc: Synopsis. Sopron, 1747.) pálos történetíró hazánk területén 170 kolostorról tesz említést. Elsőként a 15. században találkozhatunk művében Ausztriával, ekkor említi meg az ebben az időben itt alapított 2 kolostort. A 18. században Ausztriában egy kolostorral bővült a rend.

Ausztriában a 15. században vert gyökeret a rend. 1414-ben alapította az alsóausztriai Spiz városától északra Neidegh János báró a Boldogságos Szűzről nevezett rannai kolostort, melynek szerzetesei egyben a plébánia vezetését is magukra vállalták. A 16. és 17. században ez a kolostor is a protestánsok erőszakoskodásának volt színhelye. Az alapító család egyik literánussá lett tagja, Neidegh Roland pusztította el a szent helyet, amelyet Leipold Benedek bécsi perjel csak nehézségek árán tudott helyrehozni. A kolostorban a 18. század folyamán a rend noviciátusát helyezték el. Az innen kikerülő ifjúság a III. Frigyes által alapított bécsújhelyi monostorban folytatta tanulmányait. III. Frigyes gazdagon megajándékozta ezt a monostort…

1722-ben a Pálos Rend Bécs külvárosában megvette a hernalsi művészi kálváriát, amelyet a bécsi konfraternitás létesített 1709-ben. 1722-ben kaptak házat Kollonics Zsigmond bécsi hercegérsektől és Kevenhüller Zsigmondtól, Bécs város parancsnokától…

Az alábbi képekre kattintva Ausztria pálos kolostorait ismerhetjük meg.