Szlovákia

A Pálos Rend történetét, históriáját feldolgozó történetírók szerint a mohácsi vészig hazánkban kb. 100 pálos kolostor létezett. A 15. században még 49 újonnan alapított pálos rendházról szólnak a krónikák. A 16. században a kolostorok jó része elpusztult, de a 17. század végétől a rend újra gyarapodni kezdett. Ebben az időben hazánkban 9, Rómában 1, Szlavóniában 1, Horvátországban 2, Lengyelországban 4, Litvániában, Orosz-, Morva-, Cseh- és Stájerországban 1-1 monostor létesült. A 18. században ezek a számok tovább nőttek, egészen a pálos rend feloszlatásáig…

Szalóc
Szalóc, gombaszögi Boldogasszony monostor

A Pálos Rend a mohácsi vészig volt a leghatalmasabb. A krónikák szerint ekkor csupán Magyarországon volt a rendnek nyolc tartománya 170 rendházzal. Benger Miklós történetíró szerint volt dunáninneni és dunántúli, tiszántúli és tiszáninneni, erdélyi, horvát, isztriai és tótországi tartomány. Az egésznek a rendfőnök (prior generalis) volt a feje. A nagyobb rendházakat több kisebbel együtt a vikáriusok, a kisebbeket a perjelek kormányozták. Az egyes országokban a tartományfőnökök intézték a rendi tanáccsal karöltve a rendtartomány ügyeit. A 16. század végén a magyarországi rend teljesen tönkrement. Az előző század viharai rendházaikat elpusztították. A megmaradt 10-12 rendház a néhány osztrák és illír házzal “magyar tartomány” név alatt egyesült. A 17. század elején azonban újjáalakult a rend hazánkban és a 18. században ismét nagy fejlődési lehetőségek közé került.

A ma már Szlovákia részét képező felvidéki, Nagy-Magyarországhoz tartozó pálos monostorok leírása következik, amelyeket a képekre kattintva érhetünk el.