Pavlin Kloštar (Streza)

Pavlin Kloštar falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében, közigazgatásilag Kapelához tartozik. A település arról a pálos kolostorról kapta a nevét, mely a falutól északnyugatra fekvő csendes patakvölgyben már a középkorban virágzott. A Streza nevű birtokot, amelyen a kolostor felépült, 1366-ban I. Lajos királyoklevelében említik először, melyben Péter zágrábi főesperesnek és András nevű testvérének „Ztreza” és „Pluchina” birtokokat adományozza cserébe azért a birtokért, melyet Szécsi Miklós horvát-szlavón bán a csázmai káptalannak adott.

 

A templom alapfalai a 2006-os ásatás során

A Mindenszentek tiszteletére szentelt kolostort (monasterium Omnium Sanctorum) 1374-ben Bessenyei János (Iohannes Bissenus) fejérkői (Bijela Stijena) várnagy építtette. A kolostor és a templom első írásos említése 1379. április 9-én történt, a kolostor a monoszlói Szűz Mária kolostor irányítása alá tartozott. “Lajos király előtt ”magister Johannes Bissenus castellanus noster de Obroach”, aki Szlavóniában fekvő Striza nevű falujában már korábban Mindszentek tiszteletére egy pálos-kolostort alapított s azt a csázmai káptalan által kiállított oklevélben szántóföldekkel, erdőkkel is megajándékozta, most a kolostornak adományoz még egy földdarabot, hogy a szerzetesek szükséget ne szenvedjenek.”

“1382 január 31. A pécsi káptalan jelenti Lajos királynak, hogy 1381 december 6-án Kőrösön kelt parancsára a familiárisa, Bessenyő János mester által alapított és királyi beleegyezésével javadalmakkal megajándékozott Streza-i pálos-kolostor birtokainak határait megállapította, azokat a szomszédok és Bessenyő többi birtokától is elkülönítette, hogy a szerzetesek a perektől zavartatva a  kontemplativ élet helyett aktív életre ne kényszeríttessenek.”

A strezai pálos kolostor temploma a 2006-os ásatás során

Az ezt követő adománylevelekből és az 1477-es urbáriumból kitűnik, hogy egyike volt a középkori Horvátország leggazdagabb kolostorainak. 1465-ben vásártartási jogot kapott. Az 1475-ben Rojcsán megtartott horvát szábor minden adó és állami teher alól felszabadította. Utolsó említése 1538-ból származik, amikor a pálosok a török támadások elől menekülve végleg elhagyták a kolostort és a biztonságosabb Lepoglaván telepedtek le. Magukkal vitték legértékesebb tárgyaikat és levéltárukat. Valószínűleg ekkor még az épületekben nem keletkezett kár, mert egy 1540-es oklevélben megemlítik azon várak és építmények között, melyeket a török elleni védelem szempontjából lerombolni, vagy megerősíteni kell.

Alapfal (2007-es ásatás)

A 16. századi török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A betelepülők a romok helyén új templomot építettek. Ivan Krištolovec (1658-1730) horvátországi pálos tartományfőnök arról ír, hogy az ő idejében vlach (pravoszláv vagy görög katolikus) templom állt ezen a helyen, melynek neve Balin Klostarra változott. Később pedig megemlíti, hogy az egykor nagy kiterjedésű kolostor épületeiből semmi sem maradt. Ez az adat megerősíti azt a forrást, mely szerint a kolostor építőanyagát a közeli Kapela plébániatemplomának és plébániájának építéséhez használták fel.

Lelet a sírokból

A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu Dorf Balin Kloster” néven szerepel. (A térképen jól látható a Krištolovec által is említett 18. századi templom.) A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában Paulin Kloster néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében Paulin Kloster néven 35 házzal, 144 katolikus és 69 ortodox vallású lakossal találjuk. A pálos kolostor templomát 2008-ban, 2009-ben és 2011-ben kutatták. Összesen 77 sírt tártak fel az alapítás és a kolostor elhagyása közötti időszakban.

 

Lelet a templomban feltárt sírokból

A régészeti lelőhely a falutól északnyugatra található a középkori pálos kolostor maradványaival. A csendes patakvölgyben a kolostor egykori négyszög alakú helyét két patak fogja közre. A régészeti feltárások 2006-ban kezdődtek ezen a helyen, melyet akkor még sűrű erdő fedett. 2008-ra sikerült feltárni a kolostort és templomát, mely egyhajós, keletelt épület volt sokszög alaprajzú apszissal. Hosszúsága 33 méter, szélessége 9 méter volt. A szentély északi oldalához csatlakozott a sekrestye. A kolostor épületegyüttese a templomtól északra állt középén a kerengővel. Épületei egy észak-déli tengelyű, 70 méter hosszúságú és 50 méter szélességű területet fogtak közre. A szakemberek két építési fázisát különböztették meg. Szerkezete nem a horvátországi, hanem a pécs-jakabhegyi, a salföld-köveskúti és a nagyvázsonyi kolostorokkal mutat rokonságot.

 

Forrás: Nagy Lajos király oklevele 1379. 04. 09. MOL DL 34640
Tajana Pleše: Streška bulla plumbea pape Bonifacija IX.

Fotók: Tajana Pleše: Streška bulla plumbea pape Bonifacija IX.
Tajana Pleše & Krešimir Karlo: Monasterium Omnium Sanctorum de Ztreza Ordinis S. Pauli Primi Eremitae Monasterium

A borítóképen a 2006-2011 között zajlott ásatás során előkerült alapfalak láthatók