Crikvenica (magyarul Cirkvenica) város Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Fiumétól 31 km-re délkeletre a Krk szigetet a horvát tengerpattól elválasztó Vinodoli-csatorna partján fekszik. A Dubračina torkolatának bal oldalán kis templomocska épült Szűz Mária tiszteletére. Mellette 1412-ben IV. Frangepán Miklós nagy kolostort építtetett, amit a pálosoknak adományozott. A kolostor felépítése jelenti a tulajdonképpeni mai értelemben vett Cirkvenica történetének kezdetét, ezért őt tartják a város alapítójának, Szűz Máriát pedig a védőszentjének. Fennmaradt a Frangepán Miklós által 1412. augusztus 14-én Modrusban kelt adománylevél is, egyúttal Cirkvenica nevének első írásos említése. Az adománylevél kibocsátásának napja ma is a város ünnepe. A pálos kolostor köré épült ki a későbbi város…

A pálos kolostort József főherceg katonatiszti szanatóriummá alakíttatta a rend feloszlatása után, majd a László-menedékház céljaira ajánlotta fel. (Fotó: photobucket.com)

Cirkvenica és a kisebb parti települések, Selce, Dramalj és Jadranovo fejlődése hatással volt a szomszédos termékeny Vinodoli-völgy megerősített középkori városainak, Driveniknek, Grižanénak és Bribirnek a fejlődésére is. A középkor folyamán valamennyiüknek saját kikötője volt, melyek mellett most új halászfalvak keletkeztek. Fejlődött a kőházak építési módja is a boltozott, zárt, magas fallal körülvett belső udvarokkal. A szomszédos falak között szűk, kanyargós utcácskák alakultak ki, amelyeken csak annyi hely volt, hogy két ember elkerülje egymást. Helyenként még ma is megtalálhatók ezeknek a régi falaknak a maradványai.

Korábban az egyik régi ház oldalán volt látható a pálosok kőcímere, ma a hotel folyosóján található (Forrás: croinfo.net)

Az isztriai kolostorok alapítása körül a Frangepánoké a főérdem. Így a Boldogságos Szűzről nevezett cirkvenicai monostort Frangepán Miklós horvát-szlavón bán alapította 1412-ben. Ugyancsak ő adományozta meg két alkalommal az idevaló pálosokat, 1428-ban és 1430-ban, majd különféle kiváltságokkal is felruházta őket. Vámszedési jogot biztosított nekik, majd fűrészmalom építésére adott engedélyt 1428-ban. Frangepán I. János a Zopail alatt 1440-ben földet juttatott a kolostornak. Frangepán Márton megerősítette őket szerzett birtokaikban és szabadságaikban 1455-ben, majd 1460-ban két szőlőt adományozott nekik.

A kolostort később raguzai Sunó Miklós 1490-ben, Banich János és felesége 1504-ben és Punikuei Bosnyák Antal 1521-ben földekkel és szőlőkkel adományozták meg. A cirkvenicai monostorban a török után a rend újjáalakult, így a növendékeik képzését szolgáló rendi studiomot ide helyezték el. A rend a 17. században tovább gyarapodott. A cirkvenicai konvent Lipót király határozott felszólítására nyerte vissza a Zrínyiek által eltulajdonított néhány birtokát 1678-ban. A Szűz Mária-templomot 1659-ben felújították és bővítették.

A gyönyörű helyen fekvő kolostor napjainkban szállodaként működik (Forrás: lamado.eu)

Korábban az egyik régi ház oldalán volt látható a pálosok kőcímere, ma a hotel folyosóján található. A kolostor ma is fennálló épületét József főherceg katonatiszti szanatóriummá alakíttatta a rend feloszlatása után, majd a László-menedékház céljaira ajánlotta fel. A kolostor jelenleg szállodaként működik a tengerparton. A Kaštel szálló az egykori pálos kolostor épülete a város keleti szélén a tenger és a Dubračina között áll. Eredetileg a teljes területét fal vette körül, ennek maradványai még ma is láthatók. A nagyméretű, öt emelet magas kolostorépület kerek saroktoronnyal, belső zárt udvarral és nagy ciszternával rendelkezik. A pálos rend egészen megszüntetéséig, 1786-ig volt a kolostor birtokosa, utána a vinodoli kapitányság székhelye lett. A mellette álló templomot 1659-ben bővítették és barokk stílusban építették át. A templom északi falához épült hozzá a kerengő, melyben két, kávával ellátott ciszterna található. A kolostor belső elrendezése megfelel eredeti funkciójának: kis méretű szobák, szűk folyosók, refektórium, könyvtár stb. Sajnos az épületet a szálloda kialakításkor kissé átépítették, hogy jobban megfeleljen a szálloda funkciójának.

 

Forrás: Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I. kötet
Crikvenica turisztikai egyesületének honlapja

Borítókép: frankopani.eu