Torda

Szűz Mária-monostor | Torda

Románia (Erdély)

 

Megszűnt monostor

 

A monostor rövid története

A tordai az első pálos kolostorok egyike Erdélyben. 1331-ben említik a tordai pálosok priorját. Léstyán Ferenc szerint – a régi Torda déli részén (a mai Városháza környékén) állt az egykori egyházfalvi pálos templom és monostor, amely 1602-ben végérvényesen beolvadt a városba. A pálosok előtt az ispotályos keresztesek Szent Istvánról nevezett kolostora és temploma állt, akik szintén Szent Ágoston szabályai szerint éltek, házuk hiteles helyként is működött. Hiteleshely voltáról tanúskodik egy 1288-ban László alvajda és választott bírák döntő ítéletét tartalmazó levél, melyet a kolostorban állítottak ki.

A 14. század elején az ispotályosok helyét a pálosok vették át, és ők gondozták Egyházfalvát is. Egy 1568-as okleveles adat arról szól, hogy egy egyházfalvi malom régen a Szűz Mária monostorhoz tartozott. Ez megerősíti azt a tényt, hogy a Szent Szűz kolostor azonos az egyházfalvival. Itt említjük meg, hogy peres ügyek alkalmával megidézettek esküt kellett tegyenek a johanniták templomában. A nagyobb jellegű összejövetelek és a johanniták oklevéladó működése avatta Tordát az erdélyi nemesség hagyományos gyűléstartó helyévé, majd a fejedelmi korban számos országgyűlés színhelye lett.

A tordai Szent Mihály monostorban ágostonos remeték éltek. A kolostornak Szapolyai János 1531-ben 100 forint értékű sót juttatott az ottani sóbánya jövedelméből. Egyes szerzők ezt is pálos kolostornak vélik. A gyulafehérvári Ágoston remetéknek és az aradi káptalannak az Egyházfalva határán a Rákos patakon levő malomban volt részük. A helynévtörténeti adatok közt a közeli Kalotaszentkirályon 1811-ben feljegyzett Remete dűlő nevet, ott is bejelölve az Hidon alóli kaszálót. A tordai Szűz Mária-monostor Fráter György halála után, 1556-ban megszűnt. A pálosok egykori ittlétének emléke is befolyásolhatta a 18. század elején gróf Mikes Mihályt, hogy visszatelepítse őket Tordára…

Forrás:
Kisbán Emil: A magyar Pálos rend története
Orbán Balázs: Torda város és környéke
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek
Darvas-Kozma József: A pálos rend története Erdélyben, Partiumban, Bánságban és Kárpátalján

A pálosok épített öröksége

Többet szeretnél tudni ezekről a kolostorokról, templomokról? Akkor nincs más dolgod, mint megvásárolni A pálosok épített öröksége című könyvet, ahol a lehető legrészletesebb leírást találod meg Budapest és környékének pálos épületeiről. Kattints a képre a megrendelésért!

Back to Top